„A grafika a lehetőségek tárháza, annyira szerteágazó és komplex szakterület, hogy mindenki megtalálhatja benne a saját útját.”
Vörös Mercédesz Tervezőgrafika alapszakunk után mesterszakunkon diplomázott, és a Grafika terület nagyköveteként képviselte ebben a tanévben a METU-t. Munkája látható volt a 15. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál keretében az Empathy Cafe & Bistroban, a Vylyan Pincészet 2019-es Bogyólé Borcímke Pályázatán címketervével megosztott harmadik díjat nyert. Visszatérő résztvevője a METU Vizkomm Művésztelepének, sok-sok Facebook poszt képpel és borítókkal örvendeztett meg minket ebben a félévben. Bár mindig is a művészeti terület érdekelte, mégis vargabetűsen, társszakmák kitanulása után jutott el a tervezőgrafikáig. Ahol először azt gondolta az alkalmazottabb műfaj áll hozzá közel, végül kiderült, hogy az illusztratív képgrafika az igazi terepe.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Nem is tudom elképzelni, hogy mással foglalkozzak, mint grafikával. Vannak nehezebb napok és projektek, de összeségében tervezés közben érzem azt, hogy a helyemen vagyok a világban, ettől van flow élményem és ez hajt előre.
Miért ezt a szakot választottad?
Mert a grafika a lehetőségek tárháza, annyira szerteágazó és komplex szakterület, hogy mindenki megtalálhatja benne a saját útját.
Milyen alapszakot végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?
Tervezőgrafikát alapszakon végeztem a METU-n, aztán szintet léptem.
Mi inspirál?
Az élet. Az élményeim, a barátaim, művészek, akiket tisztelek és követek, vagy csak egy érdekes formájú bokor a buszmegállóban.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid, miért?
Az első kedvenc egyetemi feladatom egy Exlibris könyv készítése volt, ahol megadott hívószavakra készítettem (főleg magamról) illusztrációkat.
A második a Bogyólé címketervező verseny volt, amin 3.helyezést értem el.
A harmadik a Magyar Közlekedési Múzeumnak tervezett társasjáték, amit szaktársammal, Huszlicska Áronnal együtt készítettünk, és én illusztráltam hozzá a karaktereket.
Az A38 csoportos feladatot is élveztem, ahol egy nyári kampány tervezése folyamán bele kóstolhattam egy picit a gif készítésbe.
Ezen kívül, bár nem konkrétan egyetemi feladat, a Hang az űrben csoportos diák kiállításra tervezett plakátom is nagy kedvencem.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Egy 6-10 éves gyerekeknek szóló tanmese, melynek főhőse Tim, a rókakölyök. Mesém tág értelemben a negatív, - és ami a legfontosabb -, a pozitív megkülönböztetés egyénre gyakorolt hatásairól szól. Nagyon fontos ugyanis, hogy a gyerekek minél hamarabb megtanulják: az életben nincs olyan, hogy valami csak fekete, vagy csak fehér. Egy negatív jelzőkkel megbélyegzett személlyel szemben is lehet a sztereotípiáink ellenére pozitív tapasztalatunk. Ugyanakkor előfordulhatnak olyan esetek is, amikor csalódunk egy olyan - akár hozzánk közel álló személyben -, akiről azt feltételeztük, hogy megbízhatunk benne. Szűkebb értelemben pedig mesém egy csonkán maradt rókacsalád történetét dolgozza fel, az ő megpróbáltatásaikon keresztül bontakozik ki a mese tanulsága: Nem minden ember gonosz és nem minden állat jó.
Mivel járult hozzá a METU a szakmai fejlődésedhez az egyetemi éveid alatt?
Lehetőséget nyújtott, hogy pályázatok és versenyek lévén a munkáim ne szoruljanak úgymond „csak egyetemi keretek” közé.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Mert rengeteg lehetősége van itt a kibontakozásra.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Mi voltunk az első (és remélhetőleg utolsó) évfolyam, akiknek a diplomavédése online zajlott le. Furcsa volt így távban záróvizsgázni, de egy páran szaktársak összeültünk egy helyen és együtt „személyesen” diplomáztunk le. Így nagyon jó hangulatban telt a védés és tudtuk egymást támogatni is.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Kipróbálni magam éles feladatokban, élni a hobbimnak és annyit illusztrálni még, amennyit csak tudok.
