"A METU-s éveim alatt mindig bátorítottak arra, hogy sokféle dolognak kezdjek neki, és próbáljam ki magam minél több területen."
Vitányi Regina korábban Képi ábrázolás alapszakunkon végzett, most pedig Tervezőgrafika mesterszakunkon diplomázott. Munkáit egyetemi évek alatt sok kiállításon láthattuk már, többek között az Entree-n és a Verzión 2019-ban, az Aurórában rendezett Hang az űrben kiállításon, vagy a most nyíló OPLA. diploma transzformációk tárlaton. Alapszakos diplomainterjújából korábbi életútját, Erasmus történetek sorozatunkban pedig külföldi tapasztalatait ismerhetjük meg.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Mert nincs kőbe vésve, hogy milyen feladatokat kell majd megoldanom a munkám során. A világban szinte minden kapcsolódik valamilyen szinten a művészethez, és így nekem, mint alkotónak mindenhez „közöm van” egy kicsit, ami szuper, mert a tudományok is nagyon érdekelnek.
Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra? Miért ezt a mesterszakot választottad?
Képzőművészeti alapszakról jöttem (a METU Képi ábrázolás szakáról), és arra gondoltam, hogy hasznos lenne ezt kibővíteni praktikus készségekkel. A másik dolog, hogy már alapszak alatt sokat foglalkoztam könyvekkel, és itt pedig nem csak művészkönyv készítés jött szóba, hanem nyomdai kivitelezésű, terjeszthető kötetek is, és ez a műfaj mindig érdekelt, jó talaja volt a kísérletezésnek.
Mi inspirál?
Sokat utaztam a tanulmányaim során, a mesterszak alatt egy teljes évet töltöttem Erasmuson, és nagyon izgalmasnak találtam, hogy a külföldi szaktársaim mind-mind más helyről jöttek. Dolgoztam együtt többek közt ír, amerikai, koreai, japán, litván, török és pakisztáni hallgatókkal, mindezt Lengyelországban, úgyhogy nagyon sok új hatás és tapasztalat ért.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Az abszolút kedvenc munkám az Örkény Egypercesek kétnyelvű feldolgozása volt, aminek a borítóját működő homokóraként alakítottam ki. A trükk benne az, hogy az angol nyelvű részek a könyvben fejjel lefelé vannak nyomtatva, és minden megfordításkor újra elindul a homokóra. Nagyon izgalmas volt dolgozni rajta, mert lézervágattam, könyvet kötöttem, és egy „home made” fényasztalt is építettem hozzá.
A másik kedvencem egy természetesség és mesterségesség ellentétéről szóló könyv, ami egy etikai enciklopédia fejezetei alapján készült, érintve a klónozás, szervátültetés, mesterséges megtermékenyítés témáit. A könyvön belül az illusztrációkat egymással szembe állítva digitális illetve aquatinta nyomatként is megjelentettem, felvetve a kérdést, hogy természetesebb-e egyik, mint a másik?
Harmadiknak pedig egy ragasztásmentes, környezetbarát csomagolástervet mutatok, ami egy IKEA energiatakarékos égő számára készült, a céghez illő ikonográfiával. A doboz mechanikáját úgy alakítottam ki, hogy a foglalat védett, de hozzáférhető legyen az égő kicsomagolása nélkül, így a boltban is könnyen kipróbálható. Ha a vevő kipróbálja az égőt a boltban, a csomagolás belsejéből érkező fény kirajzol a doboz oldalán egy rejtett elemet, ezáltal megköszönve a vásárlónak, hogy energiatakarékosságban gondolkodik.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A diplomamunkám egy észt folklórról szóló könyv, amit egyrészt az észt nyelv és kultúra iránti lelkesedésemből készítettem, másrészt mert szerettem volna egy kiadványt, ami a népi kultúrát egyszerre hétköznapi nyelvezetben, de tudományos hitelességgel tálalja. A könyvet én szerkesztettem, és részben én is írtam, amit óriási kutatómunka előzött meg — terepen is! Hiszen kétszer meglátogattam magát az országot a diplomamunkára való készülésem során, ahol helyiekkel készítettem interjút, a kultúrában dolgozó személyekkel beszéltem, és bejártam az észt népmesék klasszikus helyszíneit. A könyvem címe „Shadows”, és az árnyék, mint motívum a könyvön belül is megjelenik interaktív pop-up részek formájában. Erről itt egy kis bemutató videó.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
A METU-s éveim alatt mindig bátorítottak arra, hogy sokféle dolognak kezdjek neki, és próbáljam ki magam minél több területen. A két év alatt például készítettem kerámiákat, szerveztem workshopokat, részt vettem egy médiaművészeti biennálé szervezésében, és végül az összes tapasztalatom felhasználva Lengyelországban megrendeztem az internacionális hallgatók kiállítását. Tényleg igaz, hogy mindig új helyzetben és új szerepben találtam magam, és ez szerintem nagyon fontos az iskolai évek alatt, hiszen ez így lesz a való életben is.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Azért, mert a tanáraink nem csak hagyni fogják, hogy önmagadat add, hanem bátorítanak is erre!
Hogy érzed magad friss(másod)diplomásként?
Szürreális, hogy az egész diplomamunkámat sikerült itthon home office-ban kivitelezni, de minden esetre jó érzés, és büszke vagyok az eredményre. Most már akárhányszor ránézek a teraszomra, eszembe fog jutni, hogy végigcsináltam itt egy master diplomát.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
A védésem online zajlott, és bár nagyon aggódtam, hogy technikai problémák merülhetnek majd fel, minden rendben ment. Egy éve készítettem már ezt a projektet, az előkészületeket is beleértve, így kihívás volt ezt a sok élményt belesűríteni a védés időtartamába, de igyekeztem pörgősen és lendületesen előadni.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Lett egy remek lehetőségem Tallinnban, ahol a Magyar Kulturális Intézettel működhetek közre, mint programszervező és grafikus. Ezzel egy álom válik majd valóra.
