„Fontosnak tartom, hogy egy épület vagy tér ne csak látványos legyen, hanem a lehető legpraktikusabb a felhasználók számára.”
Hopp Laura 2020-ban diplomázott Építőművész mesterképzésünkön. Már kicsi gyerekként elvarázsolta a kreativitás és átgondoltság, egy rövid építészmérnöki kitérő után érkezett a szakma kreatív oldalához.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Gyermekkoromban a művészetnek jelentős szerepe volt az életemben. Általános iskolában minden létező alkotó szakkörön részt vettem, valamint hat évig zongoráztam is. A családomban senki nem foglalkozik építészettel, mégis az egyik kedvenc elfoglaltságom volt álmaim házát tervezni. Elvarázsolt az a fajta kreativitás és átgondoltság, amivel a semmiből egy család mindennapi életét befolyásoló épületet lehet tervezni, és hogy ez mennyi odafigyelést igényel. 12 éves koromban már biztosan tudtam, hogy ezen a területen szeretnék majd elhelyezkedni.
Miért ezt a szakot választottad?
Gimnáziumban már tudatosan készültem az egyetemre, ismerkedtem az építészeten belüli szakágakkal. Egy rövid építészmérnöki kitérő után véglegesen rájöttem, hogy a szakma kreatív oldala sokkal jobban érdekel. Ekkor jobban utánanéztem, milyen irányba kell mennem ahhoz, hogy belsőépítész lehessek. Rátaláltam az építőművész képzésre, és tudtam, hogy ez az én utam. Végzős évemben már részt vettem egy felvételi előkészítő tanfolyamon, így elsőre sikerült bekerülnöm a választott egyetemre.
Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?
Építőművész alapszakot végeztem Sopronban.
Mi inspirál?
Változó. Előfordul, hogy egy feladatra egyből látok megoldást, máskor sokáig semmit. Nem vagyok skiccelős tervező, néha hetekig agyalok egy-egy feladaton. Ilyenkor nyitott szemmel járok a világban, jobban odafigyelek beszélgetésekre, észreveszek addig jelentéktelennek tűnő részleteket. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy épület vagy tér ne csak látványos legyen, hanem a lehető legpraktikusabb a felhasználók számára. A tervezési folyamat során átgondolom a lehetőségeket, és amikor magabiztos vagyok a helyzetre adott válaszomban, megalkotom azt.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
A kedvencek talán pont azok az órák voltak, ahol nem kellett klasszikus módon „építészkedni”. Az egyik design órán térelválasztót terveztünk véletlenszerűen húzott szavak alapján. Az enyémek a közösség, sport és a műanyag volt. Egy mászóhálót terveztem, ahol a csomóponti elemen volt a fókusz. Ezt számítógépes modellezés után lehetőségem volt 3D nyomtatni is. Ezáltal ösztönözve voltam, hogy egy számomra addig kevésbé ismert programot is jobban megtanuljak.
Egy másik számomra kedves óra volt az Integrált társművészeti gyakorlat, ahol néhány, más mesterszakos hallgatóval együtt alkothattam. A Beton kurzuson betonpecséteket készítettünk a környezetvédelem jegyében, ami egyébként is közel áll hozzám. A félév végén Workshopot tartottunk, ahol általunk újrahasznosított anyagból varrt szütyőkre nyomdázhattak az érdeklődők.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Diplomamunkám témája Borsfa község faluközpontjának tervezése volt. Ebből a faluból származom, az itteni általános iskolába jártam. Amikor megtudtam, hogy az intézményt bővíteni fogják, kíváncsi voltam, én milyennek tervezném meg, ha lenne rá lehetőségem. Rögtön az első mesterszakos semeszteremben foglalkozhattam is vele egy félévet, azonban akkor nem voltam elégedett az eredménnyel. Ezért is örültem, amikor a diploma téma választásánál tanáraim támogatták az ötletemet, hogy újra próbáljam. Alkalmazva a korábbi tapasztalatokat, ekkor már kibővítettem a tervezési programot az egész faluközpontra, és egyetemi éveim egyik legösszetettebb projektjét készítettem el. Tanulmányaim méltó lezárásaként tekintek rá.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Másfajta nézőpontokkal találkozhattam, mint alapszakosként. Tanáraim támogatásával magabiztosabb lettem az általam képviselt értékekkel és látásmóddal való alkotásban.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
A szervezettségen és a felszereltségen kívül az itt tanító oktatók értékelik, ösztönzik a diákokat egyedi látásmódjuk megtalálásában. Ezt kifejezetten fontosnak tartom egy ilyen intézménynél, hiszen a diákok az itteni évek alatt még keresik a saját hangjukat. Egy támogató iskolai és oktatói közösségből magabiztos, bátor pályakezdők kerülnek a szakmába.
Hogy érzed magad a friss(másod)diplomásként?
Hiányérzetem van, mindeközben magabiztosnak érzem magam. Lezárult egy számomra kedves korszak, amire minden árnyoldalával együtt szívesen fogok visszaemlékezni. Mégis nyitottan és ösztönzötten várom, mit tartogat nekem a szakma.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Abban a „szerencsében” volt részem, hogy az idei furcsa helyzetben online színtéren zajlott a diplomavédés. Ennek ellenére kifejezetten kellemes élmény volt számomra. Különösen motiváló volt a szakma kapujában állva, hogy a védésen is értékelték a kockázatvállalásomat.
Milyen terveid vannak a jövőre?
A mesterszak mellet már elkezdtem dolgozni egy designer bútorokat forgalmazó cégnél, ahol belsőépítészeti tervezésekben vehetek részt. Itt számítanak rám teljes állásban is. Folyamatosan fejlődni, tanulni és tapasztalni szeretnék, hiszen ebben a szakmában is kulcsfontosságú a naprakészség.