„Nem csak a szakmai készségek fejlesztéséről szólt ez a három év, hanem egyfajta személyiségfejlesztő út is volt.”
Varró Viktória Animáció alapszakunkon végzett. A kitartó munkában hisz, szereti, ha alkotásai elgondolkodtatják a nézőt.
Miért ezzel a területtel foglalkozol? Miért ezt a szakot választottad?
Sokakkal ellentétben, engem nem érdekelt kiskorom óta a rajzolás, nem ceruzával a kezemben születtem :). A kreatív munkát általános iskolában kedveltem meg, de a gimnáziumban nyelvi tagozatra jártam. Tanáraim nagy bánatára a könyveken éltem ki kreatív vízióimat. A gimnázium utolsó éveiben kezdtem érdeklődni a mozgóképes médiumok iránt, s végül általános iskolai tanárom biztatására választottam az animáció szakot.
Mi inspirál?
Bármi, amit hallok, látok vagy olvasok. Szeretek gondolkodni az élet nagy kérdésein, és ezekre a kérdésekre vizuálisan választ keresni. A legtöbb, egyetemi éveim alatt készült animációm is filozófiai kérdéseket feszeget.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
A három év alatt mindegyik feladat nagyon különböző, de izgalmas volt a maga módján. A teljesség igénye nélkül szeretnék kiemelni néhányat.
Második évben nagyon élveztem a szaktársammal, Osztós Zsófiával együtt dolgozni az Esik! című dialóg feladaton, mivel rengeteget tanultam tőle. A közös munka jó hangulatban telt, és később, a diplomafilmek készítése során is segítettünk egymásnak.
Ugyanebben az évben, tanári bátorításra teljesen új megközelítéssel álltam neki a KAFF szignálfilmemnek, ami végül a fesztiválon is vetítésre került. Ez volt az első olyan egyetemi feladatom, ami nagyban hasonlított egy komoly megrendeléshez.
Végső soron a báb és díszletkészítéssel járó műhelymunkákat is nagyon élveztem, rájöttem, hogy imádok barkácsolni. Margit, a bábom igazi sztár lett – az egyetem facebook oldalán már többször lehetett vele találkozni.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A diplomafilmem címe Plato’s room (Platón szobája), és a névadó Platón Barlanghasonlatát gondolja tovább. A filmben egy végtelenül hosszú folyosón várakoznak emberek, hogy befizethessék magukat az életükről szóló moziba. Ebben a moziban ők a nézők és a főszereplők is.
Mindig is foglalkoztattak a filozófiai kérdésfelvetések, Platón Barlanghasonlata pedig számomra egyszerre érthető és felfoghatatlan. Az észlelésünk csupán látszat-e? És hol zajlik az igazi élet? – Ezeket a kérdéseket lehetőségem volt saját gondolatokkal, szimbólumokkal és motívumokkal kiegészíteni.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Mikor felvételiztem, alig volt gyakorlati tudásom az animáció bármely területével kapcsolatban. Most magabiztosan nyúlok egy tucat programhoz, valamennyi animációs munkafolyamatot el tudom végezni és szakmai tapasztalatom is van. Ugyanakkor nem csak a szakmai készségek fejlesztéséről szólt ez a három év, hanem egyfajta személyiségfejlesztő út is volt.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Aki szeretné saját magát fejleszteni és a tudását kibontakoztatni, annak itt a helye. Manapság bármilyen program használatát meg lehet tanulni önállóan, otthon. De az animáció sokkal több, mint pusztán egy programban készült mozgó valami. Az egyetemen a szakmabeli tanárok olyan ismereteket adnak át, amiket se könyvekben, se az interneten nem lehet megtalálni.
Hogy érzed magad frissdiplomásként?
Örülök annak, hogy háromévi kitartó munka meghozta gyümölcsét. Mint minden frissdiplomás, most én is érzek egy kis bizonytalanságot. De ez normális.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
A vírushelyzet miatt rendhagyó diplomavédésre került sor ebben az évben, de az esemény szelleme ugyanaz maradt, mint korábban. Kicsit izgultam, hogy a filmem túl bonyolultra és követhetetlenre sikerült. Jó érzés volt, hogy a bizottság tagjai végül nagyon szerették a filmet.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Először is szeretném végigolvasni a három év alatt begyűjtött, polcon porosodó könyveimet. Szeptembertől viszont szeretnék más területen is továbbtanulni, valamint dolgozni.
