„Az egyetemen sok-sok különféle projektben próbálhattam ki magam, amelyeknek köszönhetően minden félévben érzékelhetően léptem egyet-kettőt előre.”
Stanbury Krisztina Animáció alapszakunkon diplomázott. Az animációban egyesül számára a történetmesélés, a kreatív energiák megmozgatása, az alkotás szépsége.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Amióta az eszemet tudom, mindig is foglalkoztattak a különféle történetek elmesélése, és azok képekben való megjelenítése. Kiskoromban ezeket az agyszüleményeket másoknak lediktáltam, majd illusztráltam őket, később saját kézzel is papírra tudtam vetni a történeteket, de ekkor sem maradtak el a rajzok mellőlük. Ez a gyermekkori érdeklődésem végigkísért az iskolás éveim alatt, így kötöttem ki animáció szakon.
Miért ezt a szakot választottad?
Amikor döntés előtt álltam pályaválasztás kérdésében, írtam egy három pontból álló listát, ennek az első helyén elérhetetlen célként az animációs szakma állt. Rajzfaktos tanárom biztatott rá, hogy ha már egyszer az első helyen ez a szakma szerepel, akkor kezdjek el ebbe az irányba haladni. Onnantól kezdve nem volt kérdés, hogy milyen szakot válasszak.
Mi inspirál?
Elég körültekintenem a világban és elgondolkozni az „élet nagy dolgain”, legyen szó személyes filozofálgatásokról, illetve az emberiséget érintő eseményekről. Sokáig a napjainkban tapasztalható szörnyűségekre fókuszáltam, azokból merítettem ihletet, azonban rá kellett jönnöm, hogy az élet ennél sokkal többről szól, így mostanában inkább az élet szépségeire, apró örömeire összpontosítok, és ebből kívánok inspirációt gyűjteni.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Egyik kedvenc munkám a Digitális stúdiumok tantárgy keretein belül készült 30 másodperces rövidfilmem volt, amelyben egy hangulatot kellett ábrázolnunk. Papírkivágásos stílusban, Moho programban készült, és azért szerettem ezen a feladaton dolgozni, mert szívesen kísérletezgetek számomra új technikákkal. Ezenkívül az Animációs tervezés tantárgy egyik feladatát, az „önportré” elnevezésű projekt elkészítését élveztem, mert szabadjára engedhettem a képzeletemet, és sok személyes jellegű érzést tudtam történetbe foglalni. Érdekes érzés volt a legbensőbb lényünket mások elé tárni mozgóképes formában.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A diplomamunkám a Sub Sole címet viseli, amely tulajdonképpen egy bibliai kifejezés, magyarul annyit tesz, hogy „ezen a földön”, vagyis az emberi társadalom egészére értelmezhető. A film szimbolikus, elvont tartalmú, az emberiség jelenlegi állapotát kívánja bemutatni játékos, szürreális formában. Azért választottam ezt a témát, mert mindig is szeretettem a világban a teljes képet szemlélni, az univerzális összefüggéseket kutatgatni. Ezenkívül kedvelem az elvont, valóságtól elrugaszkodó képi világokat, ezért szürreálisabb megjelenítést képzeltem el a tartalom ábrázolásához.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Az egyetemen sok-sok különféle projektben próbálhattam ki magam, amelyeknek köszönhetően minden félévben érzékelhetően léptem egyet-kettőt előre. Sikerült ráéreznem ez időszak alatt a különféle animációs technikákra, illetve kitapasztaltam, hogy mik az erősségeim és a gyengeségeim. A félévi kiértékelések során a konzulenseimtől kapott pozitív visszajelzések újabb löketeket adtak ahhoz, hogy továbbra is fejlesszem magam, és hogy ne lankadjon a kedvem.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Az Animáció szakon szerzett tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy a METU-n egy nagyon kellemes közeg vár minden érdeklődőt, aki bontogatni szeretné a szárnyait. A tanárok minden kedves szavukkal azt szeretnék elérni, hogy a diákok ezeket a szárnyakat ki is merjék bontani teljes fesztávolságában. Céljuk az, hogy ösztönözzék a hallgatókat, és hogy segítsenek abban, hogy megtalálják az egyéni stílusukat.
Hogy érzed magad frissdiplomásként?
Úgy érzem pillanatnyilag, hogy meredek dolgok állnak előttem munkakeresés, és elhelyezkedés szempontjából. Jelenleg egy légüres térben függök, és nem tudom pontosan, hogy hogyan, miként fognak alakul a dolgok az elkövetkezendő időszakban. Mindenesetre, majd lesz valahogy… :)
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Érdekes módon az otthon elgyakorolt „főpróbákon” sokkal jobban izgultam, mint a tényleges védésen. A záróvizsga viszonylag nyugodt hangulatban telt, mint egy „átlagos” kipakolás, így szerencsére nem éreztem magamat különösebb nyomás alatt. Jó érzés volt túl lenni rajta, mert az előtte lévő napokban elég rendesen stresszeltem miatta, pedig nem lett volna szükséges.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Jó volna találni egy stabil munkahelyet, ahol főként gyerekeknek szóló animációs tartalmakat gyártanak. Ezenkívül szeretném magamat fejlesztgetni és továbbra is kísérletezgetni karakter-, és látványtervezéssel, illetve rövidebb animációk készítésével.
