"Úgy érzem minden munkámba beletettem magamból egy-egy darabot, egyfajta lenyomatként tekintek vissza rájuk."
Jiang Erzsébet Kézműves tárgykultúra alapszakunk öltözék-és kiegészítő specializációján diplomázott. Egyetemi évei alatt Franciaországban folytatott Erasmus tanulmányokat, ahol elsősorban a képzőművészet iránti szenvedélyére fókuszált. A Bag and Sleeves című munkájával találkozhatunk a Hello Design 2018-as pályázati anyagában, valamint részt vett a La Nuit Européenne des Musées 2019-en, ahol a La Vigie műhelyében megrendezett eseményen performansszal szerepelt.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Mindig is közel állt hozzám az alkotás, az a fajta gyerek voltam, aki gondolkodás nélkül rajzolta össze a hálószobája falát, mert „kinőtte” a falra helyezett vásznát. Így már általános iskolában is, többek között képzőművészeti szakkörre jártam, majd későbbiekben a tanulmányaimat is ezen a területen folytattam egy rajz tagozatos gimnáziumban.
Miért ezt a szakot választottad?
Középiskola alatt a grafikára voltam fogékony, így először abban az irányban akartam továbbtanulni, viszont szerteágazó volt az érdeklődési köröm. A divattervezői út melletti elköteleződésem egy szerencsés véletlen eredményeként is felfogható, régóta foglalkoztatott maga a terület, azonban nem volt lehetőségem foglalkozni vele. Emiatt úgy gondoltam, hogy adok magamnak egy esélyt ezen a pályán, milyen lenne, ha a térben, az öltözéktervezés nyújtotta eszközökkel fejezném ki magamat?
Mi inspirál?
Számomra az a jó művész és tervező, aki érzékeny az őt körülvevő világra és annak különböző impulzusaira, így témától, körülménytől és helyzettől függetlenül képes reflektálni rá. Azonban természetesen mindenkinek vannak preferenciái, így én a különböző képzőművészeti irányzatokat, szubkultúrákat, és a hétköznapi élet során felmerülő már-már teoretikus irányba elmozduló kérdéseket sorolnám ide.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Egyetemi éveim alatt igyekeztem a lehető legjobban kihasználni a velejáró művészi szabadságot, így alkotásaim sokrétűek. Úgy érzem minden munkámba beletettem magamból egy-egy darabot, egyfajta lenyomatként tekintek vissza rájuk. Emiatt nagyon közel állnak hozzám, azonban a Careless Elegance című projektemet emelném ki. Egy kapszulakollekciót készítettem el Mattia Bonetti svájci művész munkásságából és tóparti rezidenciájából inspirálódva. A drapériázott felületekkel igyekeztem hűen tükrözni a rá jellemző bohém eklektikusságot és rapszodikusságot.
Ez az egyik komplexebb tervezési munkáim közé tartozik, hiszen figyelembe kellett vegyem a különböző szettek közötti harmóniát vagy éppen szándékos ellentmondást. Emellett több kiegészítőt is kiviteleztem brossok és címkék formájában, melyek szintén kapcsolatban álltak egymással.
Úgy érzem kihívás volt számomra, hiszen maga a stílus, nem áll közel hozzám, amelyet képvisel az inspiráció. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy olyan végeredményt hoztam létre, amelyen rajta tudtam hagyni a kézjegyemet.
A másik projektem a Bag and Sleeves címet viseli, az első projektjeim egyike, melyet közvetlenül a specializáló választás után készítettem el.
Egy mindennapi probléma indította el a tervezési gondolkodásomat, miszerint a női osztályra betérve a farmernadrágoknak egyáltalán nincsenek zsebei, vagy ha vannak is, nagyon praktikátlanok. Így egy olyan öltözetet szerettem volna létrehozni, melynek szerkezetébe bele tudok építeni egy tároló és hordozható funkciójú kiegészítőt. Mindenképpen egy játékos vonalat szerettem volna képviselni, így az overállt kiegészítő, a karon és a lábon található zsákok erszényekké és hátizsákokká alakíthatóak át, különböző táskakellékekkel a viselője igényétől függően.
További munkáimat a Behance oldalamon lehet megtekinteni, a fent említett projektjeimmel, valamint a Metamorphosis című alkotásommal kiegészülve továbbjutottam az idén tavasszal zajló OMDK helyi fordulóján.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A Sissi című diplomamunkámban egy sajátos ázsiai szubkultúrával foglalkozom, az anime manga és a cosplay világával melynek sokszínű univerzuma közel áll hozzám. Yuen Hsieh a kisfilmjében szereplő -hétköznapi értelemben vett- különc ázsiai fiatalokon keresztül mutatja be az általuk képviselt sajátos értékrendet, valamint a tinédzserkorra jellemző látszólagos érdektelenséget. Napjainkban sokkal megengedőbbek vagyunk, arc nélkül a tömegbe beolvadva könnyen vállaljuk fel a véleményünket a világhálón, amit a való életben nem tennénk meg. Így a diplomamunkámban elsősorban az alter ego kérdésével foglalkozom, melyik az igazi valónk, melyik énünket mutatjuk meg másoknak, milyen álarcokat hordunk az életünk során?
Ezen a gondolati síkon elindulva, grafikai átiratokat készítettem el magamról, milyen szerepekkel tudnám felruházni a különböző „énjeimet”?
Ezeket végül mintatervekké alakítottam át és használtam fel, hogy ezzel is gazdagítsam az öltözék-és kiegészítőterveim képi világát. Az alkotásomnak végül a Sissi címet adtam, így a vizuális jegyek mellett verbálisan is visszautalok magamra és a Sissi kultuszra
Összességében egy olyan kapszulakollekciót terveztem meg, amely orientalista formai jegyekkel és motívumrendszerrel bír, mellyel részben a szakdolgozatomban is foglalkoztam. Ezek néhol erős sztereotípiákként és szimbólumokként köszönnek vissza, azonban az eredeti kontextusukból kiragadva használtam fel őket, így alkotásomban főképpen gagekként jelennek meg. Emellett az identitás és egyfajta hovatartozás kérdése merül fel bennem, mely jellemzi az életemet. Az öltözékeim dekonstruktív sziluettjeivel fejeztem ki a tinédzserkori lázadás, valamint a cosplay craftosságának gondolatát. Végsősoron az önmegvalósítás kérdésére keresem a választ a különböző szerepek és alter egokon keresztül.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Egy biztos alapot adott technikailag melyet technikustól és modellezőktől sajátíthattam el, azonban nagyon fontos volt, hogy én mennyi energiát voltam hajlandó belefektetni a munkáimba. Friss szellemiségű oktatókkal volt lehetőségem együtt dolgozni, akik a tehetséggondozás mellett, saját maguk is aktívan részt vesznek a szakmai életben tervezőkként. Ez idő alatt formálódott a gondolkodásmódom, a problémamegoldóképességem, az egy-egy helyzetre adott válaszreakcióm, valamint belátást nyertem milyen csapatként más szakos hallgatótársakkal együttműködni.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Azoknak ajánlanám, akik szeretnének egy gyakorlatorientált képzést kapni és emellett megvan a kellő affinitásuk, elkötelezettségük, valamint alázatuk a kreatív szakma iránt. Nagy teherbíró képeségekkel rendelkeznek, nem hátrálnak meg egy-egy kihívástól és hajlandóak folyamatosan feszegetni a határaikat. A műhely kiváló felszereltsége, valamint éjszakába nyúló nyitva tartása számtalan lehetőséget nyújtanak a kísérletezésre, valamint fejlődésre, melyek a sikeres munka eredményének kulcsai. Érdemes emellett kihasználni az egyetem által kínált különböző nyelvórákat is.
Hogy érzed magad frissdiplomásként?
Bizonytalanabbnak, mint valaha, eddig még nem tudatosult bennem a katarzis érzése, majd akkor fog, ha kézhez kapom a diplomámat. Egyébként igyekszem kikapcsolódni, egy kis „énidőt” tartani. Valamint a hobbijaimnak több időt szentelni, melyekre nem nagyon tudtam energiát fordítani a szemeszter során. Kicsit hiányérzetet hagyott bennem a sok sürgéssel forgással járó műhelymunka és kivitelezés, melynek időszaka az idei félév rendkívüli helyzete miatt, értelemszerűen eltolódott. Azonban lehetőségem volt sokkal jobban belemélyedni a tervezési folyamatba, mely egyfajta önreflexióként is szolgált, mit szeretnék üzenni és kifejezni az alkotásommal?
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Természetesen izgultam, mint mindenki, azonban visszagondolva egy logikusan felépített védést prezentáltam a bizottságnak. Nagyon jó érzés volt hozzáértő közönségnek bemutatni azt a fajta tervezői utat, amelyet bejártam nemcsak az utolsó szemeszterben, hanem az elmúlt 3 év alatt. Egyfajta epilógusként tekintek a diplomamunkámra, amely az egyetemi éveim alatt formálódó művészi látásmódom kicsúcsosodása, az a munkám, amelyikben a legjobban jelen vagyok, én, mint az alkotó személye.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Jelentkeztem mesterképzésekre, ahol remélem, el tudom majd mélyíteni az alapszakon szerzett tudásomat, bővíteni a kompetenciáimat, esetleg eltérő területen újfajta ismereteket szerezhetek meg. Nagyon érdekel a divat mellett az illusztráció és a mintatervezés is, jövőbeli projektjeimben gondolkozom ezek együttes felhasználásában is. Azonban szeretnék testközelből szakmai tapasztalatot szerezni egy-egy divattervező vagy márka mellett, mielőtt belevágnék a saját utamat.
