„…nagyon fontos tanulság volt az egyetemi éveim alatt, hogy nem szabad feladni és meghátrálni a nehézségek elől, mert ha valamit igazán szeretsz csinálni, azért érdemes küzdeni.”
Horgas Rebeka Mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakunkon diplomázott. Mára a mozgóképkészítés minden területében felfedezte azt, ami izgalmas munkafázisokat rejt számára.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
17 évesen szerettem bele a vágásba. Bár kisebb koromban is vonzott a filmezés, de igazán ekkor éreztem először, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Eleinte a vágás érdekelt (ez a szerelem ma is tart), de idővel rájöttem, hogy a filmezes több területe is vonz, és hamar ott találtam magam, hogy mindent én csináltam az operatőrködéstől a rendezésig.
Miért ezt a szakot választottad?
Mivel a filmezésnek szinte minden területe érdekel, ezért tetszett, hogy olyan szakon tanuljak, ahol a szakma minden részét körbejárjuk.
Mi inspirál?
Mindig más. Olyan filmeket szeretnék készíteni, amik szórakoztatóak, ugyanakkor komoly kérdéseket és témákat vetnek fel.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Az utolsó félévemben kaptunk egy feladatot, amiben egy újsághirdetést kellett feldolgoznunk vizsgafilmben úgy, hogy a kort is meghatározták nekünk. Én 1920-at kaptam, és egy társkereső hirdetést, amiben egy szegény férfi keres gazdag feleséget. Eleinte nem nagyon tetszett a feladat és nem volt semmi ötletem, úgy éreztem, hogy nincs közöm ehhez a témához, viszont ahogy egyre többet agyaltam rajta, megjött az ihlet és végül sikerült teljesen az én stílusomra formálni a filmet. Az utált feladatból pedig egy csapásra a szívemnek fontos projekt lett, amit nagyon élveztem. Ez egy jó tanulság volt, mert már tudom, hogy adott feladatot is lehet a saját ízlésünkre formálni, ha eleget foglalkozunk vele. Így lett egy egyszerű társkereső hirdetésből, egy horrorisztikusabb kisfilm, ami már sokkal inkább az én világom.
A másik kedvencem szintén ebben a félévben készült, Pintér Béla darabokból kellett kiválasztani egy jelenetet és azt megfilmesíteni. Én a Parasztoperából választottam, mert abban végig énekelnek beszéd helyett is, és szerettem volna kipróbálni egy kicsit musicalesebb stílust, mert sok más mellett ez a műfaj is vonz. Bár az én filmemben nagyrészt prózában beszélgettek, a legdrámaibb ponton az egyik szereplő énekelni kezd. Érdekes kísérlet volt kipróbálni ezt is, és látni, hogy milyen hatása van.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Arany János Vörös Rébék című balladájának modern filmes feldolgozása, ami beszéd nélkül és a zene segítségével meséli el a történetet. Ez a ballada már régi szerelmem, és évek óta terveztem a feldolgozását. A története és a mondanivalója ma is aktuális, a balladai homály pedig teret biztosít a sajátos feldolgozásra, illetve a kísérletezésre. Úgy éreztem, hogy erre a legjobb terep a diplomamunka, hiszen az egész egyetem lényege a tanulás, és ebből a fajta kísérletezős munkából rengeteget lehet profitálni.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Nekem nagyon fontos tanulság volt az egyetemi éveim alatt, hogy nem szabad feladni és meghátrálni a nehézségek elől, mert ha valamit igazán szeretsz csinálni, azért érdemes küzdeni. Illetve megtanultam azt is, hogy nem csinálhatok én mindent egyszemélyben, mert a filmezés csapatmunka, es bár még most is nehezemre esik kiadni a kezemből bizonyos feladatokat, rájöttem, hogy mennyire fontos egy összetartó stáb közös munkája.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Mert olyan emberekkel találkozhat, akik ugyanazzal akarnak foglalkozni, amivel ő, és ebben az egyetemi közegben van lehetőség új dolgokat kipróbálni, kísérletezni és ezáltal rengeteget tanulni és fejlődni. A többiekkel együtt pedig szuper alkotócsapatok jöhetnek létre.
Hogy érzed magad frissdiplomásként?
Jó érzés, hogy elérkeztem a célhoz, és mindent teljesítettem, amit kellett. A járványhelyzet miatt most minden eléggé bizonytalan, de én reménykedem abban, hogy hamarosan rendeződik a helyzet.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Elég speciális helyzet volt, mert a járvány miatt online zajlott az egész. Ennek szerintem volt jó es rossz oldala is: egyrészről sajnáltam, hogy nem kerül levetítésre a filmem, másrészről nagyon izgulós vagyok és egy kicsit megnyugtatott, hogy az otthoni környezetemben lehettem, a laptopom mellett a macskámmal. Egyébként jó élmény volt, sok dicséretet kaptam, és éreztem, hogy tényleg érdeklődnek a munkám iránt.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Sok saját ötletem van, amiket idővel majd szeretnék megvalósítani, de a mozgókép több területe is érdekel, nem csak a játékfilm készítés. Közben azt is tudom, hogy nagyon sok mindenben kell még fejlődnöm, ezért most a közeli jövőben nekem főleg a tanulás, a gyakorlat és tapasztalatszerzés a legfontosabb. A diplomafilmem készítése közben összeállt egy nagyon jó kis csapat, akikkel azóta is folytatjuk a közös munkát, és saját projekteket indítunk.
