„A METU-n kaptam rengeteg eszközt, legyen az fizikai vagy digitális, valamint egy kiterjesztett látásmódot és számtalan irányt, ami felé elindulhattam. Lehetőséget adott arra, hogy egy kémikusból művész váljon. Mindezt tette gyakorlati módon, megfelelő elméleti kiegészítéssel.”
Czeglédi Zsombor Média design alapszakunkon diplomázott. Előadója volt a 2019-es Design Hét keretében szervezett Flash Best of eseményünknek, de nyílt napjainkon is sokszor mesélt az érdeklődőknek a média design rejtelmeiről. Főleg a film világa hozza izgalomba, de "művészeti mindenevő" életmódjához hűen muszáj kipróbálnia magát mindenben. Munkáival bemutatkozott többek között Ozorán, mint kiállító és előadóművész, valamint két nemzetközi filmfesztiválon is döntőbe jutott Bite of Time című filmjével, de volt már csoportos kiállítása Máltán is.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Őszintén megvallva nagyon sokáig nem így volt tervben. Gimnáziumban egy speciális kémia-biológia osztályban végeztem és egészen tizenegyedikes koromig gyógyszerész szerettem volna lenni. Ekkor kezdtem el járni az egyetemeket, és ironikus módon; nyílt napokon – azokon az eseményeken, amiket kedvcsinálóként hoznak létre - jöttem rá, hogy mégsem ezzel szeretnék foglalkozni. Az orvosi szakma ki volt zárva, így hirtelen pánikomban maradt a fotózás, ami akkoriban a legkedvesebb hobbim volt. Elkezdtem magamat képezni mozgótér terén is, és minél jobban beleástam magam annál jobban tetszett. Mindent szerettem volna tudni a digitális művészettel kapcsolatban, és ezért jelentkeztem média design szakra.
Miért ezt a szakot választottad?
A média design volt számomra a tökéletes újrakezdés lehetősége. Mivel mindenből szerettem volna kapni egy kicsit, és több téren is nagy lemaradásom volt, - hiszen nem erre a pályára készültem – azt gondoltam, hogy egy ennyire mindent átfogó képzés pótolni tudja a hiányosságaimat, közben erősítve a már elsajátított tudásomat és új irányokba is terelhet, ami igaz is lett. Így szerettem bele többek között a 3d világába, de azt sem gondoltam volna soha, hogy a tipográfia is ekkora kedvencem lesz.
Mi inspirál?
Zenész szülők gyermekeként a zene és a hangok mindig is nagy szerepet játszottak az életemben. Mikor egy zenét, dallamot hallok sokszor elképzelem vizuálisan. Megformálok hozzá egy színt, egy textúrát vagy egy formát. Ezen felül az egyszerű mindennapi történetek inspirálnak. Mikor az utcát járom történetek százezrét látom. Nem csak egy embert, aki rohan a busz után, amit szemmel láthatóan le fog késni. Elkezdek gondolkozni, vajon hová siethetett ennyire? Honnan jött? Sokszor miközben továbbgondolom a kis történetet, választ kapok arra, hogy a valóságban mi történt. Például felhív telefonon valakit és elmondja, hogy lekéste a buszt, majd a telefonbeszélgetés részleteiből még kiderülnek dolgok. Izgalmasnak tartom továbbá a végtelenül egyszerű megoldásokat. Hogyan lehet valamit megcsinálni analóg módon, ami digitális eszközökkel baromi nehéz lenne? Lehet, hogy elég egy kavics ahhoz, hogy megváltoztassa az általuk ismert valóságot? Figyelek. Ez a hobbim és az inspirációm forrása.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Két nagy kedvencem volt. A 3d animációm, ami a Big Catch címet kapta, valamint csoporttársammal, Tóth Norbival közös projection mapping alkotásunk, a Lines and Dots. A 3d animáció a legelső mozgó 3d alkotásom. Az inspirációt nagypapám nyújtotta, aki imád horgászni, de idősebb korára egyre több kapást szalaszt el, ami elképesztően idegessé tudja tenni. Természetesen ez a düh csak rövid ideig tart és mindig nevetésbe fordul át. Tisztában vagyok vele, hogy nem hibátlan a munka, de büszke vagyok rá és elképesztően sokat tanultam belőle a modellezéstől kezdve a felcsontozáson keresztül a textúrák megfelelő használatig.
A Lines and Dots című alkotás pedig egy geometrikus, általunk létrehozott formának a megvetítése 2d és 3d animációkkal. Számomra a zene volt a fő inspiráció. Igorrr művészete leírhatatlanul sok ötletet ad nekem. A lehetetlen zenei helyzetek összeforrasztásával készült egyik alkotása tökéletesnek bizonyult egy geometrikus animációkból álló vetítés alapjának.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A diplomamunkánk a Dead Man Walking című kortárs opera (zeneszerző: Jake Heggie ) teljes látványának megtervezése és kivitelezése volt. A darab egy Louisiana állambeli rettegett börtönben, Angolában játszódik és egy halálra ítélt gyilkos és az ő lelkét menteni próbáló apáca történetét meséli el. Tóth Norbert, Fügedi Balázs és Czeglédi Zsombor. Mi hárman voltunk erre az egyáltalán nem könnyű, azonban annál szebb feladat ellátására. Balázs a MOME hallgatója, formatervezést tanul. A Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, Almási-Tóth András kért fel engem egy korábban benyújtott portfólióm alapján arra, hogy szedjek össze egy csapatot és alkossuk meg a teljes látványt, mely a díszletből, a színpadi fények megtervezéséből és a vetített anyagok létrehozásából állt. Mivel tudható volt, hogy az időnk nagy része ezzel a projekttel fog elmenni utolsó évben, azonnal arra gondoltunk, hogy szuper diplomamunka válhatna belőle. Maga a darab több szempontból sem lehetne diplomamunka, ezért egy interaktív dokumentumfilmnek láttunk neki, mely azt mutatja be, hogyan állt színpadra mű. A teljes folyamatot az elejétől a végéig. Interaktív, mert Unity környezetben fut, melynek jóvoltából készíthettünk egy jelenetválasztó menürendszert, valamint a rövid megvágott filmrészletek között digitális díszleteinkben bolyonghat a felhasználó akár egy videójátékban. A COVID sajnos meghiúsította a darab színpadra kerülését, emiatt a dokumentumfilm sem lett teljes. Ezek után úgy döntöttünk, hogy az egész projektet az új, szeptemberi premier után szeretnénk nyilvánosságra hozni.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Kaptam rengeteg eszközt, legyen az fizikai vagy digitális, valamint egy kiterjesztett látásmódot és számtalan irányt, ami felé elindulhattam. Lehetőséget adott arra, hogy egy kémikusból művész váljon. Mindezt tette gyakorlati módon, megfelelő elméleti kiegészítéssel.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Mindenképpen tanáraimat emelném ki. Csupa odaadó, kreatív művészember, vagy tudós, akik tényleg szeretnek tanítani és aktívan művelik saját szakterületükön belül művészetüket. Ezt azért tartom fontosnak, mert ők is inspirálódnak, dolgoznak, tévednek és tanulnak. Ezáltal sokkal szorosabb kötelék tudott kialakulni, hiszen ténylegesen kollégaként kezeltek végig. Ez a légkör lehetővé tette, hogy szorongásmentesen próbálhassa ki magát mindenki. A média- design szak pedig kifejezetten izgalmas olyan szempontból is, hogy egy osztálynyi tehetséges diák érkezik meg első évben, mindenki különböző alaptudással és beállítottsággal. Az évek során megismerjük egymás erősségeit, sokat tanulunk is egymástól és olyan kollaborációk tudnak kialakulni, amik egy életen át képesek fennmaradni.
Hogy érzed magad frissdiplomásként?
Teljesen őszintén? Nem érzek túl nagy különbséget. A barátaimmal tartom a kapcsolatot, mint ahogy tanáraimmal is tervezem. Szerencsére már diploma előtt el tudtam helyezkedni, így a munka sem változik csupán a diploma miatt. Egy biztos. Nagyon jó érzés, hogy megvan a diploma, mert azt érzem lezártam egy részt az életemben és most elkezdődhet egy másik.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Virtuális! Élveztem, főleg mikor valami baki történt bárkinél. A COVID miatt ugye interneten keresztül védtünk és így sokszor előfordultak olyan dolgok, amiknek nem úgy kellett volna történnie. Ez azért tetszett nekem, mert a tanáraink nagyon nyugodtan és humorosan vették ezeket a problémákat és ezzel is oldódott a hangulat, valamint sok vicces sztori is született. Mindentől függetlenül / ugyanakkor felettébb színvonalas prezentációk születtek és a miénk is jól sikerült.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Saját csapat építése. Hárman már vagyunk. Szeretném, ha lenne egy alkotói közeg, ami képes a vizuális művészet szinte minden szegletét lefedni. Rövidtávon is vannak projekt-tervek, amiknek a megvalósításába lassan szeretnék is belekezdeni. Ezek elég változatosak, szerepel benne két kisfilm, egy kiállítás, egy társasjáték, mobil játék, több videóklip és ez csak a lista eleje. Ez egy nagyon- nagyon hosszú lista eleje, amiről csak remélni tudom, hogy egyre több pipával és még több ötlettel fog bővülni az idők során.
