„…ebben a hivatásban - amellett, hogy művészetileg nagyon sokszínű és kreatív - megvan az a földhözragadtság és józanság, amit kerestem.”
Júlia Környezetkultúra alapszakunkon, majd idén Belsőépítész Környezettervező művész mesterszakon diplomázott. Véleménye szerint csapatmunka nélkül nincs eredményes projekt, ezért volt számára fontos, hogy az egyetemi évek alatt minél több, a csoport- és szaktársaival közös feladatban vegyen részt. Ilyen volt például a Beton workshop vagy a Balatoni Hekk’16.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Már gyerekkoromban is a mindennapjaim szerves részét képezték a kreatív tevékenységek; a rajzolás, a fotográfia és a kézműves foglalkozások. A gimnáziumi évek után még inkább körvonalazódott bennem, hogy művészeti pályán szeretnék továbbtanulni, azonban amellett, hogy sokféle műfajban kezdtem el mozgolódni, olyan szakma mellett szerettem volna letenni a voksom, amely mintegy fúziója a funkcionalitásnak és az esztétikának.
Miért ezt a szakot választottad?
A Belsőépítész Környezettervező művész szak tökéletesnek bizonyult; ebben a hivatásban - amellett, hogy művészetileg nagyon sokszínű és kreatív - megvan az a földhözragadtság és józanság, amit kerestem. Belsőépítészettel foglalkozni nekem nem annyira a munkát jelenti, hanem az önkifejezés egyik módját.
Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?
Az egyetemen Környezetkultúra szakra jártam, majd egyből utána folytattam is a mesterképzéssel, így 2017-ben Belsőépítész Környezettervező művészként végeztem.
Mi inspirál?
Rengeteg inger van, ami inspirál. Élmények, utazások, emberek. Nagyon inspiráló számomra más alkotók munkássága is, de emellett a munka légköre és az a lendület, amikor valaki lelkesen nekifog egy új ötlet kibontakoztatásába, képes átragadni rám is. Ez sokszor új asszociációkat ébreszt bennem is, amik alkotásra késztetnek.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
A belsőépítészeti feladatok mellett lehetőségünk volt komplexebb építészeti projekteken is dolgozni, ezekből emelnék ki néhányat.
Azt hiszem hozzám legközelebb a mesterképzés alatt készült Faunárium áll, amely a Fővárosi Állat- és Növénykertbe tervezett kilátó, ez a tájékozódáson felül megteremti állat és ember közt a kapcsolatot, bemutatva a trópusok élővilágát és fajgazdagságát. Centripetális utat bejárva tekinthetik meg a látogatók a kifutóban mászkáló állatokat – talajtól lombkoronáig.
Fontosnak találom, hogy építészeti-belsőépítészeti-formatervezői eszközökkel tudjunk választ adni társadalmi és szociális érzékenységű kérdésekre, így én is az ebbe a műfajba tartozó munkáimat élveztem leginkább.
Ehhez kapcsolódva emelném ki a ZeroWaste hulladékmentes boltot, amely felelős és etikus megoldásokat nyújtó üzlet. Nemcsak a környezetre figyel oda, hanem a vevők igényeire is. Zöld szemléletet kínál vásárlóinak – ugyanis itt minden csomagolásmentesen kapható, ennek hála a vásárló csak annyit kell vegyen valamiből, amennyire ténylegesen szüksége van. Az üzlet fűszerekkel, magvakkal, hüvelyesekkel, tésztákkal, olajokkal, illetve zöldségekkel és gyümölcsökkel kereskedik, amelyeket otthonról hozott tárolóedényekbe lehet fali adagolókból csapolni és hordókból merni.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A ZeroWaste után egyértelmű volt hogy ezt a vonalat nem szabad elhagyni. Napjainkban több globális probléma is jelentkezik, számomra az egyik legégetőbb, hogy közel 1 milliárd ember éhezik - miközben a kidobott élelmiszerek fele is elég lehetne ahhoz hogy megszűnjön az éhezés a világon. Diplomamunkám témája a tervezők és a fogyasztók felelőssége a 21. században, és ezen belül a gasztronómia- és az ételforradalom elindítása a nagyvárosokban, amelynek elsődleges eleme a tudatosabb és ésszerűbb életmódra nevelés. A Meder Étteremlokális kisgazdaságok idényi termékeivel, illetve a saját konyhakertjében megtermelt szezonális alapanyagokkal dolgozik. Majd utána a maradékot – a környező lakosok által is használt – komposztrendszerében bontja le, ily módon zárt láncot létrehozva az étel útjában. Ennek egyik előnye, hogy olyan alternatív energetikai megoldásokat kínál, amelyek az éttermen belül is hasznosíthatók. Ha ezek az ideák mindennapjaink részévé válnának, sokkal kevesebb hulladékot termelnénk, ezáltal ökológiai lábnyomunk jelentősen csökkenne.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Tanáraink hozzáértése és segítőkészsége, a különböző feladatok kihívásai és az iskola technikai felszereltsége mind hozzásegítettek a szakmai fejlődésemhez. A féléveket záró konzultációs prezentációk igen hasznos események voltak, ahol az oktatók és a szaktársak előtti előadás nagyban fejlesztette a kommunikációs készségemet. Továbbá az itt szövődött barátságok – amik mára munkakapcsolatokká váltak – a közös csapatmunkák, az előadásokon és workshopokon való részvételek is mind az intézménynek köszönhetőek, hiszen ezek nem valósultak volna meg a METU nélkül.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Mivel én mind az öt évet itt végeztem, a mostani tudásom jelentős része az iskolához köthető. Egy ilyen osztott képzés elvégzése a METU-n sok magánszorgalom mellett versenyképes tudást ad, és megtanít mind egyénileg, mind csoportosan dolgozni. A belsőépítészet egyik legfontosabb eleme a csapatmunka. Szerencsére erre a szakunk egyre nyomatékosabb hangsúlyt fektet, ezt a nyári gyakorlatokon, a HelloWoodon, illetve Beton Workshopok alatt volt is szerencsém tapasztalni.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Az iskolapadból kikerülve egy olyan neves cégnél fogok most elhelyezkedni, ahol rengeteg tapasztalatot tudok majd gyűjteni. Idővel persze egy saját stúdió megnyitásán gondolkoznék - itthon vagy külföldön - de ez még a jövő zenéje.