zsidek barbara

ZSIDEK BARBARA

KÉPGRAFIKA 2., HARMADIK DÍJ

Barbara Tervezőgrafika alapszakunk végzős hallgatója.

PÁLYAMUNKÁJA: BUDAPEST ELMESÉLVE: MAI MAGYAR MESEHŐSÖK 

Könyv, amely a magyar népmeséken keresztül ismerteti Budapest látványosságait: a történetek Budapest utcáin játszódnak, a történetek végén található térképen végigkövethető merre haladt a mese útvonala. A meséket értelmezi és átélhetőbbé teszi az, hogy hátterét napjaink díszletei adják. A könyv magyar és külföldi olvasónak is szól, cél, hogy mindenki átérezze és megismerje a magyar kulturális, népmesei örökséget, valamint bemutassa napjaink Budapestjét.

 

RÖVID INTERJÚ BARBARÁVAL

Miért ezzel a területtel foglalkozol?

Igyekszem több területen tevékenykedni, s mivel tervezőgrafikát hallgatok, ez kifejezetten hasznos is. Nem szeretném korlátozni magam egyetlen területre, még akkor sem, ha leginkább az illusztráció, a könyvek és a plakátok vonzanak. Úgy gondolom, hogy alapvetően inkább “illusztrátori aggyal” és hozzáállással rendelkezem, s ezekben a grafikai ágazatokban lehet gyakrabban így alkotni, sokkal személyesebbre lehet venni a hangnemet vagy magát a témát. Ezek mindig közel álltak hozzám, onnantól kezdve már tudatosan is, hogy megkaptam anyukám régi, a magyar népmeséket összegyűjtő könyveit, amelyeket régi tusrajzok illusztráltak. Ezekben a területekben pedig egyre több érdekes lehetőség rejlik az új technikák fejlődésével és igények megjelenésével.

De a többi grafikai területtel is szívesen foglalkozom és fejlesztem magam bennük, mert ezek szerencsére oda-vissza hatnak egymásra és minél jobban rajzolok, annál inkább észreveszem a hibákat a tördelésben, javul a kompozíciós érzékem, és így tovább.

A honlapkészítés (és kódolás) is érdekelt régebben - ma már kevésbé -, bár vannak olyan “líraibb” oldalai, amivel most is szívesen kísérleteznék. De fontos része a grafikai hozzáállásomnak és történetemnek, mert ez volt az egyik ok, ami miatt anno a tervezőgrafika mellett döntöttem.

Miért ezt a szakot választottad?

Valahogy mindig egyértelmű volt számomra, hogy vagy animáció vagy grafika irányába indulok tovább. Talán az döntött a tervezőgrafika mellett, hogy itt nem árt, ha az ember tényleg mindenhez ért egy kicsit és ez a fajta szabadság és az, hogy sok mindenbe bele lehet kóstolni, kipróbálni, kifejezetten tetszik. Arról nem is beszélve, hogy ez az a terület, ami állandóan fejlődik és alkalmazni is kell ezt a fejlődést, technikai újdonságokat, ahhoz, hogy talpon maradjon a grafikus. (És nagyon érdekes is a kísérleti technikákat kipróbálni!)

Mi inspirál?

Jelenleg néhány számítógépes játék és azok világa, ami inspirál, ezt azzal magyarázom, hogy ez egy tökéletes kutatás ahhoz a számítógépes játékhoz, amit egy “indie fejlesztői” csoporttal készítünk. De persze ezen kívül, körülbelül minden inspirálhat: filmek (különösen a szépen fényképezett, a francia filmek, vagy műfajában sci-fi), könyvek (jelenleg  Umberto Eco: Prágai temető c. könyve), a zenehallgatás, egy kellemes napsütéses nap és sorolhatnám. A kiállítások elég nagy hatással vannak rám mindig, mások munkáját kiállítva látni mindig az egyik legnagyobb tanulság és inspiráció.

Talán a legjobb inspirációk azok, amik valahol a tudatalattim mélyéről érkeznek egy kezdetben megfoghatatlan érzés formájában, amit aztán feldolgozok a különböző médiumokkal.

Mivel szeretnél foglalkozni a jövőben?

Ez egy nehéz kérdés, mert a tervezőgrafika elég tág és elég sok ezzel kapcsolódó szakmában el tudom képzelni magam, szerencsére, ha az ember szabadúszóként dolgozik, mindennel foglalkozhat. Az biztos, hogy szívesen írnék és rajzolnék képregényeket, visual novellákat, foglalkoznék illusztrációval divat tematikában, kipróbálnám magam gyerekkönyveknél. Könyvborítók/illusztrációk, színházi plakátok, előbbivel ugyan már most foglalkozom, de szívesen folytatnám. Természetesen a 3D és az olajfestési technikáim továbbfejlesztésével is szívesen foglalkoznék, illetve foglalkozni fogok.


BARBARA KEDVENC FŐISKOLAI MUNKÁI

Nehéz volt kiválasztani, főleg most, hogy sokkal kritikusabban állok hozzá mind a régi, mind a jelenlegi munkáimhoz.

KÍSÉRLET

Ez egy kísérleti kép, úgynevezett “glitch kép”, vagyis belenyúltam a kép kódjába, hogy érdekes és teljesen véletlenszerű hatás keletkezzen. Egy saját fotót használtam fel, ami azért áll különösen közel hozzám, mert a párizsi félévem alatt készült. A fiú éppen a Sacré-Cœur bazilikát nézi a Buttes-Chaumont parkból. 

Aztán a párizsi metrókban látott tipográfiával írtam rá a szöveget.


PLAKÁTPÁR

Ez egy plakátpár, ami a gender témában készült és teszi fel a kérdést:Oh, ez egy kislány, vagy nem?/ Oh, ez egy kisfiú, vagy nem? Ehhez a testvérem gyerekkori rajzait tartalmazó dobozt néztem át (már ő is elmúlt húsz), és találtam olyan rajzot, ami kellőképpen semleges volt, nem tartalmazott semmi felismerhető nemi jelleget. Az ilyen fajta egyszerű, lényegre törő plakátokat kifejezetten kedvelem.


KIADVÁNY

Egy kiadvány, amit azért kedvelek, mert egy személyes témát dolgoz fel, és ugyan általában rajzos megoldásokat használok, itt éppen végigfotóztam a feladatot. A téma maga: a hogyan néz ki egy napom, a felébredéstől addig, amíg el nem hagyom a Metropolitan területét. Számomra nagyon érdekes volt, hogy miként lehet olyan kompozíciókat létrehozni fotó által, amihez később hozzákapcsolódik a tipográfia.