Haller Szabolcs Fotográfia alapszakunk másodéves levelezős hallgatója, jövőre fog diplomázni. Eredeti szakmája szerint mérlegképes könyveléssel foglalkozik. Három évvel ezelőtt készítette el élete első képét, előtte soha nem fotózott. Rengeteget utazik, de a világot főként kevéssé ismert oldaláról igyekszik bemutatni.
A közelmúltban az a megtiszteltetés érte, hogy a Fujifilm fotográfusa lett, hivatalos megnevezése szerint: FUJIFILM X-Photographer. Ennek kapcsán kérdeztük őt arról, hogyan keveredett a fotográfia felé, mit jelent számára ez a kitüntetett pozíció, és mivel járulnak hozzá az egyetemi tanulmányai sikereihez, ambícióihoz.
Eleinte a fotózás pusztán egy technikai érdeklődés volt, érdekelt, hogy ezeken a gépeken a különböző gombok mire valók. Elmentem egy workshopra, majd vettem egy gépet, miután elég hamar rájöttem, hogy a képeim nem elég jók. Így beiratkoztam egy fotográfus tanfolyamra 2017 nyarán, ahol megtanultam technikailag helyesen elkészíteni egy képet, viszont megfogalmazódott bennem, hogy hiába tudok kattintani egy képet, ha nem tudom elkészíteni, amit látok. Elkezdtem keresgélni továbbtanulási lehetőségeket, és így találtam rá a Metropolitan Egyetem Fotográfia képzésére. Kimondottan azért jelentkeztem, hogy megtanuljam kifejezni azokat az érzéseket és gondolatokat a képeim által, amit szeretnék közvetíteni a néző felé.
Mit jelent számodra, h a Fujifilm fotósa lettél, hogyan esett rád a választás, mivel jár ez pontosan, milyen feladatokat jelent?
Számomra ez egy hatalmas elismerés, tulajdonképpen az egyik legnagyobb megszerezhető technikai elismerésnek tartom. Magyarországon hatodikként egyike vagyok annak a világon mindösszesen néhány száz embernek, akik megkapták ezt a titulust.
Még nem igazán fogom fel ennek a szakmai súlyát, vagy az értékét. Mindenképpen egy szükséges mérföldkőnek tartom ahhoz, hogy komoly művészeti célokat is kitűzhessek magam elé. Azt gondolom, hogy a biztos alapoknak és technikai tudásnak meg kell előznie az önkifejezést, hiszen anélkül az nem elég tudatos. Hogy miért pont én? Benne van egy nagy adag egyedi látásmód is. Viszont tagadhatatlanul kitartás, szorgalom, sok ezer órányi gyakorlás és az elkötelezettség szerencsés találkozása egy időben. És azt gondolom, hogy a hit. A hit abban, hogy egy-egy elkészített kép az egész világot meg tudja változtatni, a nézőnek örömet tud nyújtani. Az egyetlen dolog, ami igazán ami vezérel, hogy szépet, maradandót, egyedit, egyszóval igazi értéket teremtsek.
Az, hogy engem választottak erre a posztra, vagy, hogy egyáltalán bővült az X-Photographerek listája, az annak a tudatos munkának köszönhető, amit én az elmúlt időben a fotóimba beletettem. Számomra ez az a gép, ami segít az önkifejezésben, mondhatni, hogy szerves részemmé vált, de nyilván ez mindenkinek más. A legkevesebb gépre fordított figyelemmel a legmagasabb minőségű vizuális eredményt tudjam elérni. Csupa olyan feladatokat jelent ez a poszt, amit szívesen csinálok, előadásokat tartani, vagy egy-egy rendezvényen képviselni leginkább önmagamat. Hiszen ez a státusz nem a kötelezettségekről szól, hanem sokkal inkább egy kölcsönös tisztelet és megbecsülés bizonyítéka a márka és a fotográfus között.
Min dolgozol mostanában?
Nagyon sokat utaztam már eddig is és remélem, hogy hamarosan újra lehetőségem nyílik idegen világokat felfedezni. Érdeklődésem középpontjában az ember áll, és az, ahogy a világ más részein élnek. Számtalan önálló kiállításon vagyok túl, rengeteg képet adtam el. Az elmúlt időszakban leginkább azzal foglalkoztam, hogy az eddig fel nem dolgozott képeket új időegységben megnézzem.
Hogyan kanyarodtál erre a pályára, honnan indultál, hova tartasz, milyen szakmai célkitűzéseid vannak?
Három éve teljesen véletlenül a semmiből kerültem közel a fotózáshoz. Azt gondolom, hogy már-már rekord idő alatt érhettem el odáig, ahol most tartok. Ugyanakkor van bennem egy folyamatos késztetés arra, hogy a képeim egyre jobbak és jobbak legyenek. A nagy célom az, hogy az elkövetkezendő időben Budapesten, majd külföldön lehessen önálló kiállításom egy arra méltó helyen. További tervem, hogy a képeim egy galériába bekerülhessenek. Egyértelmű, hogy az alapszak elvégzése után a mesterszakot is elvégezzem, majd doktori képzésben is részt vegyek. Már az is megfogalmazódott bennem, hogy a jövőben szívesen lennék óraadó valamilyen intézményben.
Mit tesz hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU, mit szeretsz benne a legjobban?
Én azt gondolom, hogy számomra a METU minden eltöltött órával a gondolkodásom újabb rétegeit fejti le és tárja fel. Az első pillanattól megfogott a művészek varázslatossága, és ahogy a felvételi alatt a lépcsőn tervezők gombokról és cipőtalpakról beszélgettek. Nagyon magával ragadó az a szellemiség, ami ezt az intézmény körülveszi, és azok az emberek rendkívül inspirálóak, akik itt tanulnak vagy tanítanak. Az oktatók közvetlen lazasága, ugyanakkor magas elvárásai tökéletes elegye annak, ahol az ember a leginkább fejlődni tud. Nem csak tudást, nem csak tapasztalatot lehet itt szerezni, hanem szakmai, gondolkodásbeli, művészi magabiztosságot is, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ember a céljait sikerre vigye. Fantasztikus művészektől és alkotóktól kap az ember olyan tudást, ami megfizethetetlen. Ezeknek az embereknek a gondolatai, nézőpontjai segítenek sokkal távolabbi, bátrabb és újabb célokat kitűzni.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam, hogy én a METU és Göbölyös Luca által vezetett Fotográfia szak és összes fantasztikus oktatója nélkül nem kaphattam volna meg ezt az elismerést!
Végezetül, összefoglalva engedd meg, hogy idézzek a METU weboldaláról:
"A fotográfia képes arra, hogy egyidejűleg legyen a tényszerűség, a reális képzelet, a fikcióés az álomvilág megteremtője".
Véleményem szerint pedig a METU az, ami képes megteremteni azokat a művészeket, alkotókat és gondolkodókat, akik erre képesek. Ezzel lesz jobb a világ és ettől lesz varázslatos az élet.
Ettől leszek még inkább önmagam. Én ezt szeretem benne a legjobban.
