Megjelent a METU-s oktató-hallgató szerzőpáros új könyve

„...úgy érzem, hogy most sikerült igazán megtalálni azt a formanyelvet, amivel a leghatékonyabban és a legpontosabban tehetünk a művészetért, amit én jórészt a METU-nak köszönhetek; a sok projekttárgynak és az elismert és inspiráló oktatóknak...”

Kétszeres öröm, közös büszkeség! Március elején jelent meg Dér Csaba Dezső, a METU Turizmus és Marketing Intézetének egyetemi docense és Márkus Renáta volt kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatónk közös könyve Új utak a kulturális marketingben címmel. 


A könyv speciális témával foglalkozik és hiánypótló is egyben: segítségével a kulturális intézmények, szervezetek és a művészek is szakszerűbbé és hatékonyabbá tehetik működésüket, plusz költségek nélkül. A kötet laikusok számára is érthetően ír a kulturális marketing elméleti és gyakorlati alapjairól, amelyhez egy extra fogalomtár is párosul. Foglalkozik olyan aktuális trendekkel, mint a Z generációs célközönség, az influenszer-jelenség vagy a közösségi média marketing; tervezési segédleteket, mintákat (pl. brief, marketing mix, SWOT analízis) is kínál, valamint a hazai kulturális marketing szakértőivel készített interjúk alapján esettanulmányokat is bemutat.


A szerzőpáros már korábban is dolgozott együtt – ugyan akkor még oktató-hallgató minőségben, hisz Renáta nem csak tanítvány, hanem aktív tagja volt a Dezső vezette Marketing Műhelynek.

Fogadjátok szeretettel a szerzőpárossal készült friss interjúnkat! (Az interjút Illés Anna Bianka METU nagykövet, kommunikáció és médiatudomány szakos MA hallgatónk készítette.)


     


MÁRKUS RENÁTA

Mesélj kicsit magadról! Mikor kezdted meg a tanulmányaidat a METU-n? Milyen szakon végeztél?

2016-19 között végeztem a METU-n, kommunikáció- és médiatudomány szakon, azon belül is PR, reklám, marketing szakirányon. Az első félévemben jött az első mérföldkő az életemben. A társadalomismeret projekttárgyra “A fiatalok nem járnak színházba. Lesznek-e így még a színházkultúrának hordozói?” témakört választottam magamnak. A kutatásomhoz jelentkeztem a Bethlen Téri Színházba önkéntesnek, ami egészen odáig vezetett, hogy a színháztól lehetőséget kaptam arra, hogy megrendezhessem az első, általam írt színdarabot. A kis projektemnek, illetve a Három lélek egy szerelemben című előadásomnak is pozitív volt a fogadtatása. Már ekkor tudtam, hogy a kommunikáció- és médiatudomány szak jól ki fogja egészíteni a színház, tágabb értelemben a művészetek iránti érdeklődésemet is.



Mikor csatlakoztál a Marketing Műhelyhez? Mi ösztönzött a csatlakozásra?


1,5 éve voltam hallgatója a METU-nak, amikor felvételt nyertem a Marketing Műhelybe. Nagyon szeretek tanulni és fejlődni. Hiszem, hogy akárhol is vagyunk és akármit is csinálunk, abból ki kell hozni a maximumot. Szerettem volna az egyetemen tanultakat a gyakorlatban is megtapasztalni lehetőleg még az első kommunikációs munkahelyem előtt. Motiválóak volt számomra a Műhely addigi referenciái, biztos voltam benne, hogy sok releváns szakmai tapasztalattal gazdagodhatok. Nem utolsó sorban pedig a műhelyvezető, Dér Csaba Dezső tartotta nekem korábban a kulturális marketing tárgyat, ami kifejezetten a szívem csücske volt, így az ő személye is inspirált a jelentkezésben. 



Milyen projektekben vettél részt, mi volt a kedvenced ezek közül?

Dolgoztunk többek között a Medve Sajtnak, az Óbudai Kulturális Központnak, de még könyvelő irodának is, így elég széles és változatos volt a paletta. Szakmai szempontból a Medve Sajtnak végzett kutatások, valamint a márka irodaházában való prezentációs lehetőség volt a leghasznosabb, azonban a legkedvesebb az ÓKK projekt volt számomra.



Mi a Marketing Műhelyhez fűződő legkedvesebb élményed?

Dér Dezső Tanár Úr segítségével lehetőségünk adódott a Szegedi Szabadtéri Játékok Rómeó és Júlia előadását megnézni, amit egy nagyon hasznos és informatív nap előzött meg. Egy zárt ülésen a színház vezető PR-es munkatársa tartott nekünk előadást a belső, illetve külsős kommunikációs titkokról, utána Náray Tamás festői munkásságát is megismerhettük. A nap fénypontja nekem a színpad, valamint a kulissza bejárása volt, amely során hihetetlen történeteket és legendákat hallottunk. Az esti előadás pedig végképp levett a lábamról. Nem is beszélve az azt követő csapatépítő fröccsözésről, és a jóhangulatú, szakmai eszmefuttatásokról. 

     


Mit adott számodra a Műhely? 

Elsősorban mentort, Dér Dezső Tanár úr személyében, másodsorban szakmai tapasztalatot. Nagyon sokat számít egy állásinterjún, hogy fel tudsz mutatni pályakezdőként olyan munkákat, amikből kiderülnek a saját skilljeid, továbbá egy elképzelést is kapsz arról, hogy mi vár majd rád élesben, a szakmai ajánlólevélről nem is beszélve. Dér Dezső Tanár Úr volt a konzulense a szakdolgozatomnak is, amelyet A közösségi média fokozódó szerepe a hazai kulturális intézmények integrált kommunikációjában címmel írtam. Tudtam, hogy a Tanár úr is elkötelezett a kultúra támogatása iránt, így örültem, hogy ő lett a konzulensem. Nagyon hálás vagyok neki, hogy a könyv megírásában rám gondolt szerzőtársként. Amióta az eszemet tudom, a kultúra közvetítése volt a célom, legfeljebb a kifejezőeszközeim változtak - tánc, írás, színház, marketing. Úgy érzem, hogy most sikerült igazán megtalálni azt a formanyelvet, amivel a leghatékonyabban és a legpontosabban tehetünk a művészetért, amit én jórészt a METU-nak köszönhetek; a sok projekttárgynak és azoknak az elismert és inspiráló oktatóknak, mint Perlaky-Papp József, Sas István, Papp-Váry Árpád, akik megtanították a PR, a reklám, a marketing alapjait.


Milyen érzés volt, amikor először a kezedbe fogtad az oktatóddal közösen írt könyveteket?

Valamiért számomra az a momentum volt a legmegindítóbb, amikor az olvasószerkesztő, Dr. Balogh Csaba az alábbit írta e-mailben: ,,Kérem szíves szerzői hozzájárulásukat az Új utak a kulturális marketingben című kötet kiadásához.” Emlékszem, hogy amikor ezt olvastam, akkor hatódtam meg a leginkább, mert ekkor tudatosult bennem, hogy: igen, megcsináltuk. Természetesen leírhatatlan élmény és hatalmas megtiszteltetés volt számunkra a Magyar Művészeti Akadémia által szervezett, A művészet közege II. konferencia keretein belül megvalósuló könyvbemutató a Pesti Vigadóban. Jó volt a kezünkben tartani, kézzel tapintani annak a sok munkának a megtérülését, amin közel egy évet dolgoztunk.


A könyv melyik fejezetét hangsúlyoznád ki a legfőképpen?

A könyv kronológiai sorrendben, a XX. századtól egészen a jövőbeli trendekig járja körül a kulturális marketing fogalmát. Két fejezetet emelnék ki: az egyik a Kultúra és marketing, a másik pedig: Az újmédia marketingsajátosságai. Az előbbit azért, mert ez a rész igyekszik a leginkább megtalálni a művészet és a reklámcélú kommunikáció közös konszenzusát, ami kulcsfontosságú segítség lehet egy intézmény és egy kommunikációs szakember vagy ügynökség együttműködése során. Az utóbbit pedig azért, mert biztos vagyok benne, hogy rengeteg mindent hasznosíthatnak belőle a gyakorlatban akár a kulturális intézmények, akár a kulturális szférával foglalkozó marketingesek, ügynökségek. Ez a fejezet nem csak az újmédiás eszközöket, hanem azoknak a folyamatosan frissülő funkcióit is górcső alá veszi. Úgy gondoljuk, érdemes rendszeresen nyomon követni a változásokat azért, hogy utána hasznosíthassuk a leginnovatívabb digitalizációs irányokat a kommunikációnk során - ezzel rendkívül jó státuszba tudjuk emelni a márkánkat, amely ezáltal az újító szerepében fog megmaradni a fogyasztók fejében.


     

     
Mit gondolsz, miben más ez a könyv a többi marketinggel foglalkozók könyvhöz képest?

Úgy gondoljuk - és az eddigi visszajelzések is ezt igazolják -, hogy hiánypótló a speciális témával foglalkozó könyvünk. Bizonyára azért, mert a művészet világát nagyon zárt és érzékeny atmoszféra jellemzi, nehéz megközelíteni. Természetesen a kulturális produktumok sokkal komplexebb termékek, mint egy hagyományos értelemben vett, bármikor újra reprodukálható árucikk, de attól még ennek is megvan a maga piaci értéke. Az Új utak a kulturális marketingben arra tesz kísérletet, hogy a benne foglaltak segítségével a kulturális intézmények, szervezetek és a művészek is szakszerűbbé és hatékonyabbá tehessék működésüket, plusz költségek nélkül. A kötetet igyekeztünk könnyen forgatható; laikusok számára is érthetően összeállítani. Bemutatjuk benne a kulturális marketing elméleti és gyakorlati alapjait, amihez egy extra fogalomtár is párosul. Emellett olyan trendekkel foglalkozik, mint a Z generációs célközönség, az influenszer jelenség vagy a közösségi média marketing. A könyv olyan mintákat tartalmaz, amelyekkel az olvasó számára lehetőség nyílik kommunikációs csatornák, tevékenységek elemzésére. Bízunk benne, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó garancia a minőségre, és valódi segítséget fog nyújtani a kulturális szférának.


Jelenleg mivel foglalkozol?

A párommal megnyitjuk Magyarország első AR (Augmented Reality) szabadulószobáját Debrecenben. Pesten már voltak próbajátékok, de jelenleg még mindig folyamatosan fejlesztjük, újítjuk a játékot azért, hogy a lehető legjobb legyen. Ennek a marketing stratégiának megtervezése sok időmet kitölti. Ez ugyan nem művészettel kapcsolatos, sokkal inkább technológiai irány, de nagyon szeretem, mert kreatív és változatos kihívások elé állít minket. Emellett igyekszem továbbra is írni a színdarabokat, amik épp a fejemben vannak. De mindig agyalok valamin, amivel újabb feladatokat adhatok magamnak, mert sajnos rossz szokásom, hogy szeretem túlvállalni magam. De hiszem, hogy fiatalon kell odatenni magunkat, mert most építjük azokat az alappilléreket, amelyeken később állni szeretnénk.

Mik a jövőbeli terveid?

Hosszútávon továbbra is szeretnék a kulturális, azon belül is színházi marketinggel foglalkozni. De a mélyen dédelgetett színházrendezői ambícióim sem hagytak alább, ezért ha ezt a kettőt egyszerre tudnám kamatoztatni, ,,Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!” - természetesen az én perspektívámból. 


     


DÉR CSABA DEZSŐ

Miért éppen Renátát választottad szerzőtársadul a könyvhöz?

Több ok miatt is. Egyrészt, a Marketing Műhely tagjaként, valamint hallgatómként is volt szerencsém tapasztalni a munkához való hozzáállását, szorgalmát, és elhivatottságát. Másrészt, szakdolgozómként olyan témát választott, amely számára is biztosította a téma megalapozását, elméleti, illetve módszertani szempontból is felkészültté tette. Harmadrészt azért, mert irányultsága is megegyezik az enyémmel. Amikor kiválasztottam, a Tesla Teátrum produkciós asszisztense volt, marketing munkákat végzett a Spirit Színháznak, illetve a Republic Group junior PR menedzsereként, üzleti oldalról is megtapasztalhatta a kulturális  marketing kihívásait, trendjeit. Negyedrészt pedig, úgy gondoltam, Renáta, az Y és a Z generáció határán született fiatalként, a digitális korosztály szemléletével tudja látni és értékelni az online kommunikáció adta lehetőségeket, így ketten jól kiegészíthetjük egymást. Az előző kötet egyébként, amit továbbgondoltunk, az Új utak a művészeti menedzsmentben c., 2011-ben megjelent Arts & Business kiadvány volt. Abban még csupán érintőlegesen tudtunk szólni az online marketingről, legfeljebb annyit, hogy az online marketing egy különálló szakma, amire külön szakembert kell megbízni. Most viszont lehetőségünk volt bemutatnunk ezt a szakterületet a kultúra, művészetek szempontjából.


Mi a Renátához fűződő legkedvesebb emléked a Marketing Műhelyes időszakból?  

A következő, kedves történetre mindig szívesen emlékszem vissza. 2018-ban, a Marketing Műhelyes csapatom meglepett engem a születésnapomon. Az egyik tag találkozóra hívott a közeli Flakon bárba, és miközben beszélgettünk, a hátam mögött a Műhelyes csapat (kb. 20 fő) egyszer csak megjelent, énekelve, egy tortával a kezükben. Nagy buli volt, és igazi meglepetés. Ezt a tortát (csokis - fehér csokis) pedig Reni készítette nekem, úgyhogy tényleg könnybe lábadt a szemem - persze, csak képletesen, mert a Marketing Műhely vezetője sosem sír :)

     


A Marketing Műhellyel kapcsolatban, mióta szervezed azt a METU-n, és mi hívta életre?

Valójában a Marketing Műhely korábban is létezett, mielőtt én a porondra kerültem. 2015 végétől vettem át a műhely vezetését, átstrukturáltam, identitást, és távolabbi célokat fogalmaztunk meg, és ennek keretében láttunk hozzá a toborzásnak és a műhelymunkának. A műhely elsődleges célja, hogy piaci (non business és business) szereplőkkel együttműködve végezzen marketing feladatokat.



Felsorolnál pár fontos szakmai projektet, amit a Műhelyes hallgatókkal együtt valósítottatok meg?


Művészeti marketing területen, pl.: Margaret Island zenekar – marketingkommunikációs elemzés, javaslatok;
Kulturális közösségi marketing területen, pl.: Óbudai Kulturális Központ – kultúrafogyasztási szokások vizsgálata;
Kereskedelmi marketing területen, pl.: Pannontej – márkakutatás a Medve márkához kapcsolódóan;
Turizmusmarketing területen, pl.: Hotel Medián Hajdúnánás – marketingelemzés, javaslatok;
Employer branding területen, pl: AVIS Budget Group – employer branding kutatás, javaslatok.

     


Ugye lesz még folytatása a Műhelynek/könyvnek?


A Műhely él, élni fog. Már most nagyon jó csapatunk van, úgy próbáltam összehozni, hogy az aktív, METU hallgatói jogviszonyban is lévők száma most már mindig 15-20 fő körül mozogjon. Minden félévben tartunk felvételit, hogy néhány tényleg arra érdemes és elhivatott hallgatót vegyünk fel. Emellett külön erősít minket, hogy akik már végzettek, azok is visszajárnak, és továbbra is aktív tagjai a csapatnak. A műhelyben vannak, MA, BA képzésre járók, nappalisok és levelezősök, a turizmus, az üzlet, a kommunikáció és a művészet területéről egyaránt.
Valójában, már egy nagy család vagyunk. :)


Mikor és hogyan lehet csatlakozni a Műhelyhez?

A jelenlegi helyzetben, a távoktatásra való kényszerű átállás miatt a következő felvételit elhalasztjuk nyár végére. Kövessetek addig is minket FB oldalunkon!


2020. 03. 27.

Hírek

KommunikációTurizmusÜzlet
Mesterszakos Heritage Management hallgatóink előadása a veszprémi Pannonia Egyetem nemzetközi konferenciáján

A 2020. tavaszi félév Heritage Management tantárgyának 4 mesterszakos hallgatója közös előadást készített Dr...

hirkep

Mesterszakos Heritage Management hallgatóink előadása a veszprémi Pannonia Egyetem nemzetközi konferenciáján

A 2020. tavaszi félév Heritage Management tantárgyán …

KommunikációTurizmusÜzlet
KommunikációTurizmusÜzletMűvészet
Gyere el szakirányú továbbképzéseink nyílt napjára Szeptember 3-án!

Érdekelnek a Szakirányú Továbbképzéseink? Gyere el online nyílt napunkra és tudj meg többet róluk!

nyilt-nap-csempe-20200903

Gyere el szakirányú továbbképzéseink nyílt napjára Szeptember 3-án!

Érdekelnek a Szakirányú Továbbképzéseink? Gyere el online nyílt napunkra és tudj …

KommunikációTurizmusÜzletMűvészet
Üzlet
A lean, mint ikigai

Lehet a lean az élet értelme?

lean_hir_csempe

A lean, mint ikigai

Lehet a lean az élet értelme? …

Üzlet
KommunikációTurizmusÜzlet
Partnerségre lépett a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Tricky Communications

Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Tricky reklámügynökség.

metu_tricky

Partnerségre lépett a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Tricky Communications

Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Tricky …

KommunikációTurizmusÜzlet
Művészet
Veszprém-Balaton Filmpiknik

METU-s vonatkozású filmek a programban

Veszprém-Balaton Filmpiknik

Veszprém-Balaton Filmpiknik

METU-s vonatkozású filmek a programban …

Művészet
Művészet
Amikor a tánc házasságot köt az animációval…

Mától megnézhető online Csánki Zsófia Danse Macabre című diplomafilmje

Csánki Zsófia Danse Macabre hircsempe

Amikor a tánc házasságot köt az animációval…

Mától megnézhető online Csánki Zsófia Danse Macabre című diplomafilmje …

Művészet
Művészet
We are SuperHeroes International Poster Competition 2020

METU-sok a díjazottak és a kiállítók között

We are SuperHeroes International Poster Competition 2020

We are SuperHeroes International Poster Competition 2020

METU-sok a díjazottak és a kiállítók között …

Művészet
Üzlet
METU Index 2020 kutatás - Így éltünk a karantén idején

Többet foglalkozunk a szüleinkkel, sokkal megfontoltabban költjük a pénzt, és új hobbikat keresünk, vagy a régieket elevenítjük fel, ha otthon kell maradnunk – derül ki a METU Marketing Műhelyének évente kiadott METU Indexéből...

mmuhely_20200709

METU Index 2020 kutatás - Így éltünk a karantén idején

Többet foglalkozunk a szüleinkkel, sokkal megfontoltabban költj&u …

Üzlet
KommunikációTurizmusÜzletMűvészet
További hírek megtekintése...
METU hírek logó

További hírek megtekintése...