“Tervezőgrafikusként mindig van lehetőség a továbbfejlődésre: a digitális technika adta lehetőségek szinte kimeríthetetlenek és a szakma tele van kihívásokkal.”
Orsi Tervezőgrafika mesterszakon diplomázott. Életében a zene és a képzőművészet mindig is kéz a kézben járt, a tervezőgrafika számára ötvözi a művészet közelségét és a hasznos gyakorlatiasságot, nagyfokú átjárást biztosít a különböző művészeti ágak között. Leginkább az inspirálja, hogy egymástól elhatárolt művészeti ágak egy projektben való összevonásával közelebb hozhatja egymáshoz az ezen művészeti ágakban tevékenykedőket.
Tanulmányai alatt számos hazai és nemzetközi pályázaton szerepelt sikerrel; workshopokon, projektben vett részt. A 2015-ös Országos Művészeti és művészettudományi Diákköri Konferencián a Képgrafika 3. szekció első díjazottja lett Bartókon innen és túl. Zenei parafrázisok Bartók Béla II. hegedűversenyéhez című munkájával. Részt vett a Fresh Design nemzetközi workshopon, a szegedi Belvárosi Mozi Logópályázatán különdíjat nyert. Mesterszakos tanulmányai alatt több egyetemi esemény grafikai tervezésében vett részt, ilyen volt a Think Outside the Box projekt Csajkovszkij Jolánta és A cárnő cipellője című darab, vagy a New Craft 2015 csoportos kiállítás arculata. Önálló kiállítását láthatta a nagyközönség a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában „Számítóképek” címmel digitális grafikákból, művészeti alkotói támogatásban részesült Szeged város önkormányzata jóvoltából. Hallgatótársa mellett Orsi munkáit választották ki a budapesti Koós Károly Általános Iskola és Gimnázium belső terei arculatának megtervezésére. Megnyerte a Lengyel Intézetben rendezett idei Tervezőgrafika mesterszak kiállítás arculati pályázatát, tervei alapján készült a meghívó és a plakát.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
A színház, a zene, az irodalom és a képzőművészet része az életemnek, amióta az eszemet tudom – édesapám zenész, édesanyámnak magyartanár végzettsége van, nagyapám színész. A zenélés, a rajzolás, az irodalom szeretete egy magától értetődő jelenség volt mindig is a családunkban és már elég korán hatalmába kerített engem is a művészetek iránti vonzalom. Soha nem is volt kérdés, hogy én is ezt a pályát választom-e.
Miért ezt a szakot választottad?
A tervezőgrafika az alkalmazott művészetek olyan területe, ami nyomokban minden művészeti ágból tartalmaz valamennyit. Legyen szó akár zenéről, építészetről vagy fotóművészetről a grafikusnak (a magas színvonalú technikai tudáson túl) egy kicsit mindenhez értenie kell. Tervezőgrafikusként mindig van lehetőség a továbbfejlődésre: a digitális technika adta lehetőségek szinte kimeríthetetlenek és a szakma tele van kihívásokkal. Ezért választottam ezt a szakot és jelenleg nem is tudom elképzelni, hogy mással foglalkozzak.
Mi inspirál?
Leginkább a különböző társművészeti ágak között fellelhető interdiszciplinaritás. Az ember, a természet, egy verssor, vagy a gépek ritmusa, egy épület zeneisége, vagy egy zenemű strukturáltsága: számomra egytől egyig mélyen inspiráló jelenségek.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Természetesen azok, amelyekben a legszabadabban kibontakoztathattam kreatív és kísérletező ambícióimat, miközben rengeteget tanultam is. Visszatekintve az elmúlt két évre, az egyik ilyen munka, melyet Maczó Péter kurzusán készítettem, a KIS MAGYAR PARNASSZUS - egy kortárs verseket tartalmazó verseskötet komplett megtervezése és kivitelezése volt. A szigorú könyvszerkesztési alapelvek ismertetése után a tördelést, a könyvkötés módját és az illusztrációkat illetően is szabad kezet kaptunk: a versekhez készült illusztrációim piktogramszerűek, a versek központi fogalmait igyekeznek megragadni, miközben izgalmas textúrájukkal – ezek mágneses mezőkről készült fotogramokból kinyert részletek – a költemények hangulatát próbálják visszaadni. A könyvet úgy tagoltam fejezetekre, hogy benne a versek múlt – jelen – jövő idősíkokra vannak felfűzve. A múltból indulunk – itt a könyv még fekete fehér, majd a jövő felé haladva fokozatosan kiszínesedik. Izgalmas hatást ad az oldalpárokhoz a féljapánkötésből eredő, a félbehajtott oldalak belsejére nyomott pattern, ami olykor olykor sejtelmesen átlátszik.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A diplomamunkám a PARALLEL címet viseli, ami egy ismeretterjesztő, összművészeti témájú kiadvány zenéről és táncról, elsősorban 816 éves gyerekeknek, illetve mindazoknak – kisebbeknek, nagyobbaknak , akik (mindenféle zenei vagy táncművészeti előképzettség nélkül) hajlandóak a zenéről és a táncról egy kicsit másképpen gondolkodni. Úgy vélem, e két művészeti ág olyannyira kéz a kézben jár, hogy ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az egyikről, elengedhetetlen, hogy megismerjük a másikat. A diplomamunkámhoz egy komplex tanulmány is kapcsolódik a zenei és táncos notációk kialakulásáról, illetve a kottanyomtatásról.
Friss diplomásként milyen terveid vannak a jövőre?
Jelenleg egy startup cégnél dolgozom webdesignerként, amit nagyon élvezek. Emellett programozni tanulok és remélem, hogy a jövőben amint a körülmények is adottak lesznek elindíthatom saját grafikai vállalkozásomat. Egy napon majd tanítani is szeretnék, gyerekekkel foglalkozni. Nem utolsó sorban pedig szeretnék sokat utazni és megtanulni portugálul.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Megkaptam mindazt a technikai tudást, ami képessé tesz arra, hogy önállóan tudjak létrehozni olyan alkotásokat, melyek megállják a helyüket a szakmában. Ezen kívül lehetőségem volt belekóstolni olyan izgalmas területekbe, mint a generatív grafikai tervezés, a díszlettervezés vagy éppen építészeti tervezés, melyek igencsak kiszélesítették a látókörömet, ezáltal biztosítva az átlagosnál magasabb szakmai tudást.
