A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
Mi az MTMT?
Jogkörök, felelősségkörök a rektori rendelet értelmében
- Beállítja oktatóink és kutatóink (szerzőink) intézményi affiliációját, illetve elfogadja az új regisztrációkat
- Beállítja a felvitt közlemények intézményi affiliációját (kizárólag igazolt, a publikációban szereplő intézményhez lehet publikációt hozzárendelni)
- Technikai segítséget biztosít szerzőinknek publikációik és idézeteik felvitelében, karbantartásában, lekérdezésében
- Új szerzők első feladata regisztrálni az MTMT rendszerében. Az MTMT regisztrációs adatlap beküldése után történik az intézményi befogadás, melyről a Szerző rendszerüzenetet kap. A belépés után a szerzői adatlapon lesz megtalálható az MTMT azonosító.
- Aki más intézménynél már hozott létre MTMT azonosítót, az MTMT adminisztrátoroktól kérheti felvételét és hozzárendelését az Egyetemhez. Az MTMT-ben meglévő személyi törzsadatok aktualitásának ellenőrzése és naprakészen tartása a Szerző kötelezettsége. Fontos! Ez akkor is igaz, ha a szerző időközben nevet változtatott (pl. megváltozott családi állapot miatt).
- A publikációk és idézetek adatainak az MTMT-ben történő rögzítése, naprakészen tartása szintén a szerző feladata. Fontos! A rektori utasítás megjelenése utáni változások miatt az intézményi affiliáció hozzárendelése kikerült a szerző jogköréből. Ezzel kapcsolatban a szerző a Könyvtár munkatársait tudja keresni, akik az MTMT adminisztrációjáért felelnek.
Segédanyagok az MTMT használatához
A legontosabb dokumentum a Szerzői útmutató a rendszer használatához. Itt érdemes kezdeni, mivel ez a dokumentum fekteti le az alapjait mindazon kifejezéseknek, amelyek az MTMT-vel kapcsolatban gyakran előfordulnak
A Web of Science (WoS) adatbázishoz kapcsolódik a ResearcherID kutatói azonosító. Az ehhez tartozó profil képet ad a szerző publikációs tevékenységéről, idézettségéről.
Scopus ID: Scopus szerzői profillal azok rendelkeznek, akik publikáltak a Scopus által indexelt folyóiratok vagy könyvek valamelyikében.
Google Scholar ID: A Google-fiókkal rendelkező felhasználó önmaga hozhatja létre szerzői profilját.
ResearchGate ID: A ResearchGate egy profit-orientált cég által működtetett közösségi hálózat, ami a tudományos közösség szereplői között a kapcsolatteremtés és kommunikáció egyszerű, kényelmes módját kínálja.
ORCID (Open Researcher and Contributor ID): Az ORCID egy nemzetközi nonprofit szervezet által biztosított állandó digitális szerzői azonosító, amely egyértelműen azonosítja a szerzőt. Az ORCID lehetőséget nyújt a különböző adatbázisokban megtalálható publikációk, valamint névváltozatok egységes kutatói profilon történő kezelésére.
EduID használata MTMT belépéshez
ORCID megerősítés, ORCID összekapcsolás
Útmutató alkotások felviteléhez (Művészeti és Kreatívipari Kar)
Útmutató a konferenciával összefüggő közlemények és absztraktok kezeléséhez
Útmutató a közlemények típusának, jellegének és besorolásának megállapításához
Kétnyelvű hazai folyóiratokban megjelent publikációk beállítása
Útmutató a külső azonosítók tulajdonságaihoz és ajánlás kezelésükre
Frascati tudományosztályozás beállítása és az ehhez kapcsolódó kereső
A Szerzői profil lekeresése után letölthető. A keresés után láthatjuk az MTMT nyilvános felületen a szerzői adatlapot, a szerzőre vonatkozó legfontosabb információkat (H index, i10 index), a szerző Publikációs listáját, a Válogatott listát, az MTMT összefoglaló táblázatot és az MTA szakterületi táblázatot, amelyek letölthetők a nyilvános felületről.
Letöltési útmutató a szakterületi táblához
A parazita vagy predátor folyóiratok (angolul: predatory journals) olyan ismeretlen folyóiratok, amelyek kéretlen levelekkel keresik meg a kutatókat, cikkekért folyamodva.
Ezek a paraziták komoly tudományos folyóiratnak, ill. konferenciának tüntetik fel magukat, ám számításból (esetenként csupán dilettantizmusból?) tudományos minőséget nem biztosítanak – a cikkeket, előadásokat nem válogatják meg, nem végeztetnek szakmai bírálatot. Minden esetben a közlési vagy részvételi díjak beszedését tartják szem előtt, aki fizet, annak a cikke megjelenik, annak az előadását elfogadják.
A legbiztosabb mód a valódi tudományos folyóiratok felismerésére az, hogy a szakmában ismertek, a szakirodalom gyakran hivatkozik rájuk. Az MTMT folyamatosan karbantartja a Kifogásolható folyóiratok listáját (ú.n. Norvég lista). Minden esetben érdemes azonban körültekintően eljárni, a paraziták gyors szaporodását nehéz nyomon követni. Kétség esetén a Könyvtár munkatársaihoz is lehet fordulni kérdéssel, segítségért.
Tudománymetria
A tudománymetria kvantitatív módszerek segítségével méri és elemzi a kutatók, tudományos intézmények, tudományos kiadványok tevékenységét. Célja, hogy a tudományos teljesítményt objektív mutatókkal jellemezze, amely mutatók jelzik egy kutató vagy kutatócsoport fontosságát, hatását a kutatói közösség számára.
A tudományos teljesítmény világszerte a publikációk száma és idézettsége alapján mérhető. A nemzetközi tudományos elismertség az adott szakterület által elismert nemzetközi tudományos folyóiratokban való rendszeres publikálással érhető el.
A nemzetközi értékelések alapvetően két adatbázis alapján történnek: ezek a WoS (Web of Science) és a Scopus.
A folyóirat-szintű mérőszámokat a tudományos folyóiratok értékelésére használják.
Céljuk, hogy tükrözzék egy folyóirat helyét, befolyását egy adott szakterületen. A mutatókat az alábbiakban a forrásként használt adatbázisok szerint mutatjuk be.
Fontos kiemelni, hogy a két nagy, folyóiratokat indexelő bibliográfiai adatbázis, a Web of Science (Clarivate Analytics) és a Scopus (Elsevier kiadó) eltérő osztályozási rendszert használ a folyóiratok szakterületi besorolásához.
Mindkét hivatkozáskereső bibliográfiai adatbázis feldolgozza minden tudományterület legfontosabb folyóiratait, könyveit és konferenciaanyagait. Elsősorban tudománymetriai kutatásokra és szakirodalom keresésére alkalmasak. Segítségükkel egyes kutatókra történő hivatkozásokat lehet megtalálni, illetve megállapítható egyes kutatócsoportok és -intézetek nemzetközi tudományos világban elfoglalt pozíciója.
Az impakt faktor (angolul impact factor, rövidítése IF) a tudományos folyóiratok színvonalát jelző mérőszám, amit az alapján határoznak meg, hogy a benne megjelenő cikkekre hányszor hivatkoztak más folyóiratok cikkeiben.
Tehát az impakt faktor (IF vagy JIF) a folyóirat hatásmutatója. JIF értékkel kizárólag a Web of Science adatbázisban nyilvántartott folyóiratok rendelkeznek. A hivatalos JIF adatok a WoS felületén a Journal Citation Reports (JCR) adatbázisból érhetők el.
Az impakt faktor az adott évben az előző két év cikkeire jutó átlagos hivatkozási szám. Számításának módja: az adott évben, a folyóirat előző két évi cikkeire vonatkozó hivatkozások száma osztva a folyóirat előző két évi (hivatkozható) cikkeinek számával. Értéke erősen szakterületfüggő, ezért azonos szakterületű folyóiratok összevetésére érdemes használni.
Az MTMT-ben nem láthatók JIF értékek. A Folyóirat-keresőben megtekinthető, hogy egy-egy folyóirat rendelkezik-e impakt faktorral.
SCImago Journal Rank (SJR). A SCImago Journal & Country Rank (SJR) egy ingyenesen elérhető portál, amely a Scopus adatbázisra épülve folyóiratokról és országokról tudományos mutatókat, rangsorokat szolgáltat. Az SJR az idézetek átlagértékét mutatja adott évre vonatkozóan. Számítása: az adott évben kapott súlyozott hivatkozások átlagos számát osztják az előző 3 évben publikált dokumentumok számával.
Az SJR indikátor alapján tudományterületenként csökkenő sorrendbe rendezik a folyóiratokat és 4 kvartilist határoznak meg: Q1, Q2, Q3, Q4. A legjobb 25%-ba eső folyóirat tartozik a Q1 kvartilisbe, amelyben az első 10 % D1 jelölést kap az MTMT-ben.
Az MTMT a Q1-Q4 adatokat a Scimago adatközléséből veszi át, ezeket az értékeket rendeli a folyóiratokhoz, és teszi nyilvánosan elérhetővé az adatbázisban. Az adatok évente egyszer (nyáron) kerülnek frissítésre.
CiteScore A Scopus által indexelt kiadványok idézettségi adatait mutató mérőszám. A CiteScore-t nem csak folyóiratokra, de bármilyen más sorozati kiadványra is vonatkoztatják. Számítása: az aktuális és az azt megelőző 3 év publikációira érkezett hivatkozások száma osztva az aktuális és az azt megelőző 3 évben megjelent publikációk számával.
Egyes szakterületeken gyakori a magyar nyelvű, valamint a WoS-ban és a Scopusban nem szereplő, de színvonalas nemzetközi folyóiratokban való közlés. Ezért az MTA egyes osztályai és bizottságai A, B, C, D minősítéssel látják el a szakterületük folyóiratait. Ezek a minősítések az MTMT-ben szereplő rekordoknál láthatók a nemzetközi szakterületi folyóiratrangsorolás mellett.
Az MTA osztályainak folyóiratlistái a tudományos osztályok doktori eljárásra vonatkozó szabályzatait tartalmazó oldalakon, illetve az MTMT nyilvános felületén az MTA folyóiratlisták oldalon érhetők el osztályok szerinti bontásban. Az egyes folyóiratokra vonatkozó adatok (lektoráltság, SJR indikátorok, MTA értékelések stb.) az MTMT folyóirat-keresőjében láthatók
A szerzői szintű mérőszámok a szerző tudományos teljesítményének hatását a publikációi és a rájuk érkezett hivatkozások száma alapján mérik.
A mérőszámok (h-index, i10 index, hivatkozások száma stb.) az egyes adatbázisok, portálok (WoS, Scopus, ORCID, Google Scholar) szerzői profiljában érhetők el.
A h-index a különböző adatbázisokban eltérő, mindig az adott adatbázisban szereplő szerzői közleményeket és az azokra kapott idézéseket veszi figyelembe.
A h-index a szerző hatását méri a publikációira mutató hivatkozások aránya alapján. A h-index a szerző olyan publikációinak h száma, amelyek legalább h-számú idézetet kaptak.
A h-index számításának módja: sorba állítjuk a publikációkat, első helyen a legtöbb idézetet kapott közlemény szerepel, és a sorrend az idézetek csökkenő számában folytatódik. A h-index azon publikáció sorszáma, melynek az idézői még mindig legalább annyian vannak, mint a sorszám.
A Hirsch-index egyik legfontosabb előnye, hogy egyszerre jellemzi a mennyiséget és a minőséget – azaz a kibocsátott publikáció hatását.
Az index népszerűségét és elfogadottságát jelzi az is, hogy a WoS, a Scopus és az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) egyaránt közli értékét.
Az MTMT-ben a szerző az Összefoglaló táblázatban találja a h-indexét.
Az i10 index a Google Scholar által használt mutató, amely a szerző legalább 10 hivatkozással rendelkező közleményeinek a számát adja meg.
Az MTMT-ben az i10 index számításánál a szerzőnek csak azokat a tudományos jellegű publikációit veszik figyelembe, ahol a szerző: szerző, forráskiadás készítője vagy kritikai kiadás készítője.
Az i10 indexbe nem számítanak bele a Disszertációk és az Egyéb típusú közlemények.
Visszatérő kérdések
A közlemény csak akkor érhető el a nyilvános felületen, ha állapota legalább Nyilvános. Rögzítés és mentés után még csak „Munkapéldány” lesz, és így nem jelenik meg a nyilvános felületen.
A felvitt közlemény 90 napig szerkeszthető a szerző által, ill. amíg még csak „Nyilvános” a státusza és megjelenik mellette egy ceruza ikon, utána már az adminokat kell megkérni.
Törölni nem tud a szerző (ha hibás, hiányos v. duplum), ehhez az adminoktól kell segítséget kérni.
Teljes szöveg nem tölthető fel az MTMT-be, viszont elhelyezhető a teljes szövegre mutató link vagy azonosító (pl. DOI)
Érdemes ellenőrizni, hogy a kérdéses közlemények milyen típus, besorolás és jelleg alá tartoznak. Egyéb kategóriába sok minden felvihető, de ezek nem számítanak bele a tudományos értékelésbe. Ugyanígy felvihető közérdekű vagy ismeretterjesztő publikáció, de ez sem számít bele a tudományos értékelésbe.
Hirsch index és egyéb tudományos értékek az Összefoglaló táblázatban érhetők el.
