METU Teória kötetek
Takács Ádám: A történelem igézete
Hogyan formálja a múlt a jelenünket – és mit kezdhetünk vele alkotóként, gondolkodóként, értelmezőként? A történelem igézete a Budapesti Metropolitan Egyetemen elhangzott előadások nyomán született kötet, amely a történeti gondolkodás jelentőségét vizsgálja a kortárs kultúra, művészet és társadalom kontextusában. A könyv nem kronológiát tanít, hanem szemléletet ad: segít megérteni, miért nélkülözhetetlen a történeti látásmód a kreatív és kritikai gondolkodáshoz .
Keszeg Anna: Divat – újratervezés
A kortárs divat ma már jóval több, mint öltözködés: médiarendszer, kulturális iparág és identitásformáló erő. A Divat – újratervezés a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójának tanulmánykötete, amely esettanulmányokon keresztül mutatja meg, hogyan működik a divat a film, a közösségi média, a márkakommunikáció és a fogyasztói kultúra metszéspontjában. A kötet a METU szemléletéhez hűen nem trendeket sorol, hanem összefüggésekre tanít: segít megérteni a kortárs vizuális kultúra, a kreatív iparágak és a médiaműködés logikáját – mindazoknak, akik a divatot gondolkodási keretként is értelmezni szeretnék.
Vadas József: Éhe a szépnek – Bevezetés a design történetébe
Mitől lesz egy tárgy nemcsak használható, hanem jelentéssel teli? Az Éhe a szépnek a design történetét nem puszta stílustörténetként, hanem gondolkodástörténetként mutatja be: végigvezeti az olvasót azon az úton, amelyen a mindennapi tárgyak a művészet, az ipar és a társadalom metszéspontjában értelmezhető kulturális jelenségekké váltak. A Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójának kötete a METU szemléletéhez hűen összefüggésekben gondolkodik, és rávilágít arra, miért alapvető a történeti és kritikai látásmód a kortárs design, vizuális kultúra és kreatív iparágak megértéséhez. Ajánlott mindazoknak, akik a formák mögött rendszereket, döntéseket és értékeket keresnek.
k. Horváth Zsolt: Szívképzés – Variációk embernevelés és közvetlen demokrácia viszonyára
Mit jelent ma az egyetem: tudásgyárat vagy gondolkodó közösséget? A Szívképzés esszéi a nevelés, a demokrácia és a közösségi tapasztalat kérdéseit vizsgálják történeti és kortárs példákon keresztül – az iskola világától az egyetemi közéletig. A kötet a Budapesti Metropolitan Egyetem szellemiségéhez illeszkedve nem kész válaszokat ad, hanem kritikai gondolkodásra hív: arra, hogy az oktatást ne pusztán rendszerként, hanem emberformáló térként értsük meg. Ajánlott mindazoknak, akik hisznek abban, hogy az oktatás nemcsak tudást, hanem felelősséget és közösségi érzékenységet is közvetít.
Koleszár Ferenc: Pixelhibák
A Pixelhibák egy több mint egy évtizedes művészeti–oktatási kutatás lenyomata, amely a városi tér „hibáit” nem eltakarni, hanem láthatóvá és értelmezhetővé teszi. A kötet a Budapesti Metropolitan Egyetem integrált tervezési gyakorlatának hallgatói projektjein keresztül mutatja meg, hogyan válhatnak a közterek problémái – lakhatás, közlekedés, környezet, közösségi együttélés – kritikai gondolkodást és cselekvést ösztönző művészeti beavatkozásokká.
Eperjesi Ágnes: Laura ideges
Mit mesélhetnek egy városról az elfelejtett részletek, a firkák, a mindennapi használat nyomai? A Laura ideges a Budapesti Metropolitan Egyetem kutatási projektjeként és a Kiscelli Múzeumban megvalósult kiállítás dokumentációjaként a Déli pályaudvar ikonikus telefonfülkéin keresztül vizsgálja a köztéri emlékezet, a részvételiség és a vizuális kultúra összefüggéseit. A kötet hallgatói kutatásokat, művészettörténeti reflexiókat és személyes megszólalásokat kapcsol össze, miközben rámutat arra, hogy az apró, sokszor jelentéktelennek tűnő városi jelek milyen gazdag társadalmi és történeti rétegeket hordoznak. Ajánlott mindazoknak, akiket érdekel a város mint kulturális archívum, valamint az oktatás, a művészet és a közösségi gondolkodás találkozása.
Ökológia és művészet: Találkozások és kihívások a kortárs kultúrában
Milyen szerepe lehet a művészetnek az ökológiai válság idején: illusztráció vagy aktív gondolkodási tér? Az Ökológia és művészet című konferenciakötet a Budapesti Metropolitan Egyetem „Ökológia és művészet” konferenciájának előadásaiból válogatva vizsgálja a természet, a test, a technológia és a kultúra összefonódásait. A tanulmányok az ökofeminizmustól a mesterséges intelligencia esztétikáján át a kortárs művészeti és pedagógiai gyakorlatokig rajzolnak fel kritikai perspektívákat, miközben nem végső válaszokat, hanem új érzékelési és gondolkodási lehetőségeket kínálnak. A kötet azoknak szól, akik a művészetet nem csupán reflexióként, hanem a jövő alternatíváinak alakítójaként szeretnék érteni.