Ökohiszti vagy valós klímaprobléma? - A fiatalabb generációt érintő klímaszorongási tünetek vizsgálata

A környezettudatosság fogalma napjainkban számos különböző tudományos megközelítésben jelenik meg, de abban a legtöbb szerző egyetért, hogy a jelenség komplexitása miatt nem csupán információs, hanem attitűd- és viselkedésbeli komponenseket is magában foglal.

Több kutatásból is kiderült már, hogy azok a fiatalok, akik intenzívebben foglalkoznak a globális ökológiai problémák kérdéskörével, gyakrabban számolnak be pszichés megterhelésről vagy szorongáshoz társítható tünetekről. Ez a fajta pszichológiai válasz egyre gyakoribb, és a szakirodalomban ma már egyértelműen körülhatárolható klímaszorongásként jelenik meg. A klímaszorongás érzelmi dimenziói közül a szorongásos tünetek, úgymint például az általános feszültség, nyugtalanság, nyomasztó gondolatok vagy a jövővel kapcsolatos bizonytalanság érzése, egyre gyakrabban jelentkező tünetegyüttesként jelentkeznek, különösen a fiatalabb korcsoportok esetében.

Dr. Bakó Ferenc és Dr. Szeberényi András nemrégiben publikálták friss kutatási eredményeiket a Journal of Sustainability Research tudományos lapban, amely során azt vizsgálták, hogy miként befolyásolja a klímaszorongás a fiatal felnőttek fogyasztói és társadalmi viselkedését, valamint, hogy milyen tünetegyüttesek jellemzőek erre a jelenségre.

A kutatásban 696 hallgató vett részt három magyarországi egyetemről: a Széchenyi István Egyetemről, a Budapesti Metropolitan Egyetemről, valamint a Neumann János Egyetemről.

A kutatás hátterében a klímaváltozás fokozódó társadalmi hatásai állnak, melyek közül különösen hangsúlyos a fiatal generációk körében megfigyelhető aggodalom. Mivel a klímaszorongás nem pusztán csak egy pszichológiai jelenség, hanem jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel is járhat, valamint hosszabb távon kihatással lehet a fiatalabb felnőttek mentális és fizikai egészségére, ezért a szerzők többször is hangsúlyozzák a tanulmányukban a téma aktualitását.

A kutatás főbb eredményeiből kiderül, hogy a megkérdezettek jelentős részét (72%) mérsékeltebb szorongás jellemzi, ugyanakkor erősebb érdeklődést tanúsítanak a klímaváltozással kapcsolatos tudás bővítése iránt. Ezzel szemben a megkérdezett fiatalok egy kisebb csoportja (28%) sokkal intenzívebb szorongást tapasztal, de ennek ellenére mégis kevesebb hajlandóságot mutat az információk befogadására és a fenntarthatóbb magatartásformák gyakorlására. A kutatás során alkalmazott módszerek arra is rávilágítanak, hogy szoros kapcsolat mutatkozik a klímaszorongáshoz társítható tünetek gyakorisága és a különböző tünetek intenzitása között, úgymint a félelem, az idegesség és a szorongás tünetei.

Szerzőkről:

Dr. Bakó Ferenc, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa, akinek szakterülete a gazdasági tér- és hálózatelmélet, a villamosenergia piaci és regionális szintű vizsgálata, valamint a klímaváltozás okozta problémák mentális és fizikai tüneteinek elemzése.

Dr. Szeberényi András, a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense, a Marketing Tanszék vezetője, akinek szakterülete a megújuló energiaforrások társadalmi szerepe, a mesterséges intelligencia környezettudatossághoz kapcsolódó generációs és társadalmi kutatásainak vizsgálata, valamint a klímaváltozás okozta problémák különböző szintű elemzése.

A teljes tanulmány elérhető az alábbi linken: https://doi.org/10.20900/jsr20250025

Nézd meg a fenntarthatósági témájú posztgraduális képzéseinket:

Fenntarthatósági menedzsment szakirányú továbbképzés

ESG tanácsadó részismereti képzés