A modernkor új mentális kihívásai – AI-szorongás és technostressz
2026. március 18., Budapest, InterContinental Hotel
2026-03-25
-1774429458.jpg%3Fv%3D1774443418&w=2048&q=100)
A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak technológiai és gazdasági kérdéseket vet fel, hanem egyre inkább mentális egészségügyi kihívásokat is. Erről beszélt Dr. habil. Szeberényi András, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára, a március 18-án a Portfolio által szervezett AI in Business konferencián tartott előadásában, ahol az AI-szorongás különböző tüneteit és a technostressz jelenségeit részletezte.
Az előadás rámutatott arra, hogy a klímaszorongás mellett ma már a mesterséges intelligencia használatához is kapcsolódhatnak különböző szorongási fázisok. Dr. habil. Szeberényi András szerint ez a folyamat különösen érzékelhetővé vált a ChatGPT 2022. november 30-i megjelenését követően, amikor a mesterséges intelligencia szélesebb társadalmi körben is közvetlenül elérhetővé vált.
Az előadó saját tapasztalatain keresztül mutatta be ezt a kettősséget. Mint fogalmazott, kezdetben örömmel fogadta az új technológiát, hiszen az támogatást nyújthatott az oktatási tematikák kidolgozásában és a prezentációk felépítésében. Rövid idő elteltével ugyanakkor megjelent benne az a felismerés is, hogy az emberi munka egy része könnyebben helyettesíthetővé válhat. Ez az ambivalens érzelmi állapot sok felhasználónál megfigyelhető: egyszerre vannak jelen a pozitív várakozások és a bizonytalanságból fakadó aggodalmak.
-1774430143.jpg%3Fv%3D1774443418&w=3840&q=100)
Fotókredit: Turzó Ádám
Előadásában arra is kitért, hogy az AI-rendszerek intelligenciaszintjének emelkedése új kérdéseket vet fel az emberi ellenőrzés lehetőségeivel kapcsolatban. Megfogalmazása szerint egyre fontosabbá válik annak vizsgálata, hogy a felhasználók mennyire képesek ellenőrizni a rendszerek által generált adatokat és tartalmakat.
A kutató külön kiemelte, hogy a technostressz és az AI-szorongás nem azonos fogalmak. Míg technostressz akkor is kialakulhat, ha valaki nem használ rendszeresen mesterséges intelligenciát, addig az AI-szorongás kifejezetten az intelligens rendszerekhez kapcsolódó bizonytalanságokból és félelmekből táplálkozik. A digitális környezethez való alkalmazkodási kényszer önmagában is jelentős pszichés terhet okozhat.
Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy a felhasználók szerepe fokozatosan átalakul: az aktív irányítói pozícióból egyre inkább felügyelő, ellenőrző szerepkörbe kerülnek. Ez a változás nemcsak munkaszervezési, hanem mentális szempontból is új helyzetet teremt.
A lehetséges megoldások kapcsán az előadó az úgynevezett „inhibitorok jelenlétének” fontosságát emelte ki. Ennek lényege, hogy szervezeti szinten átláthatóvá kell tenni, hogy miként, milyen formában és kikre hatással történik a mesterséges intelligencia bevezetése. Álláspontja szerint a világos kommunikáció és a kiszámíthatóság csökkenthetik a bizonytalanságot, ezáltal pedig mérsékelhetik a szorongáshoz kapcsolódó tüneteket is.
