A METU kutatói is bemutatták eredményeiket a mesterséges intelligencia jövőjéről szóló nemzetközi konferencián

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a felsőoktatást, és milyen szerepe marad az emberi tudásnak és döntéshozatalnak? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a HELMeTO 2026 nemzetközi konferencia résztvevői, köztük a Budapesti Metropolitan Egyetem AHEAD Kutatócsoportjának tagjai.

2026. szeptember 28–30. között az olaszországi Cagliariban rendezték meg a HELMeTO 2026 nemzetközi felsőoktatási konferenciát, amelynek középpontjában a digitális oktatás, a mesterséges intelligencia (AI) és a tanulási folyamatok átalakulása állt. A nemzetközi szakmai eseményen a METU AHEAD Kutatócsoportja is bemutatta kutatását, amely a mesterséges intelligencia felsőoktatási alkalmazásának pedagógiai hátterét vizsgálja.

A Vass Vilmos, Laboda Tímea, Szálkai Kinga, Németh Gabriella és Málik József Zoltán által jegyzett, Exploring Pedagogical Prior Knowledge of Artificial Intelligence in Higher Education című kutatás arra keresi a választ, hogy az oktatók korábbi pedagógiai tudása, tapasztalatai és szemléletmódja miként befolyásolja a mesterséges intelligencia értelmezését és alkalmazását az oktatásban.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az oktatók mesterséges intelligenciához való viszonyát és annak oktatási alkalmazását jelentősen befolyásolják korábbi szakmai tapasztalataik, pedagógiai szemléletük és az oktatásról alkotott elképzeléseik. Míg egyes oktatók az AI-ban a tanulás támogatásának és a személyre szabott oktatásnak az új lehetőségeit látják, mások elsősorban a plágium kockázatát vagy a hagyományos oktatói szerepek átalakulásával járó kihívásokat érzékelik.

A METU kutatói többek között a hallgatói motiváció, a plágium és az átláthatóság kérdéseit, az oktatói kompetenciák változását, valamint az AI-használat differenciált szabályozásának szükségességét vizsgálták. Eredményeik arra is rámutatnak, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott magas színvonalú teljesítmény nem feltétlenül tükrözi a hallgató tényleges tudását és megértését, ezért az oktatási és értékelési módszerek újragondolása egyre fontosabbá válik.

A konferencián bemutatott további nemzetközi kutatások – többek között a Southamptoni Egyetem, a Floridai Egyetem és olasz felsőoktatási intézmények kutatóinak előadásai – szintén azt hangsúlyozták, hogy az AI oktatási integrációja nem pusztán technológiai kérdés. A hangsúly egyre inkább a tudatos alkalmazáson, az oktatói döntéshozatal támogatásán és a hallgatók önálló gondolkodásának fejlesztésén van.

A METU AHEAD Kutatócsoportjának munkája fontos szempontokkal járul hozzá ehhez a nemzetközi szakmai párbeszédhez. A kutatási eredmények azt erősítik meg, hogy a mesterséges intelligencia sikeres felsőoktatási alkalmazásának alapja a pedagógiai szakértelem, a kritikus gondolkodás és a tudatos emberi döntéshozatal.

A konferencia közös tanulsága szerint az AI feladata nem az emberi gondolkodás és tanulás helyettesítése, hanem azok támogatása és fejlesztése.