METU Talents – Válogatás a 37. OTDK díjazott METU-s művészeti alkotásaiból

A METU Talents kiállítás a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Művészeti és Művészettudományi Szekciójában díjazott és különdíjas hallgatói munkákból válogat. A Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Karának hallgatói tervezőgrafika, divat, fotográfia, mozgókép, építészet, design és művészetelmélet terén mutatták be innovatív projektjeiket az országos konferencián – nagy sikerrel.

A kiállításon többek között arculattervek, társasjátékok, kisfilmek, divatszettek, építészeti makettek és csomagolástervek láthatók, egy olyan térben elrendezve, ahol a különböző művészeti megközelítések párbeszédbe lépnek egymással.

A cél, hogy a szélesebb szakmai és nagyközönség számára is láthatóvá váljanak a METU-s hallgatók kiemelkedő teljesítményei, hozzájárulva a fiatal tehetségek szakmai támogatásához és láthatóságuk növeléséhez.

A megnyitón az alkotók személyesen is bemutatják koncepcióikat.

Az esemény Facebook megjelenése: https://fb.me/e/8qr3UGKFW

BORONYÁK NÓRA 

Tervezőgrafika MA 

Témavezető: Dr. Brittnek Andrea  

Cím: MEMORIES. STRIPPED. – TAKTILIS ASSZOCIÁCIÓS TÁRSASJÁTÉK 

BÁNÁTI CLARISSA 

Kézműves Tárgykultúra BA  

Témavezető: Dr. Kovács Adél 

Cím: PADLIZSÁN, MINT VISSZHANG 

BETHLENDI BORBÁLA  

FOTOGRÁFIA BA  

Témavezető: Taskovics Dóra  

Cím: LÁSS ENGEM 

HABONY ÁGOTA  

Tervezőgrafika BA 

Témavezető: Szlama Norbert  

Cím: VASARELY MÚZEUM KONCEPCIÓ 

HUSZTI NIKOLETT  

Építőművész MA  

Témavezető: Dr. Horváth Eszter 

Cím: ÁRNYÉKTEREK 

KISS LAURA VIRÁG  

Tervezőgrafika MA 

Témavezető: Ducki Krzysztof 

Cím: IDŐ - 2564 

KÓSA LILI  

Környezetkultúra BA 

Témavezető: Dr. Deli Ágnes  

Cím: TERMÉSZET A BELSŐ TEREKBEN

LAGZI KATA  

Tervezőgrafika MA  

Témavezető: Dr. Brittnek Andrea  

Cím: ALKOTÁRS KÁRTYAJÁTÉK 

MURÁNYI LILI  

Mozgókép [Film- és Televíziórendezés] BA 

Témavezető: Dr. Groó Diána  

Cím: ALULJÁRÓ 

NAGY NIKOLETT  

Design- és Művészetmenedzsment MA 

Témavezető: Dr. K Horváth Zsolt 

Cím: A MŰGYŰJTÉS SZOCIOLÓGIÁJA ÉS A BIRTOKLÁS ESZTÉTIKÁJA MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN

NGUYEN TRONG NGHIA 

Tervezőgrafika MA 

Témavezető: Csordás Zoltán  

Cím: JAPÁN "MA" KONCEPCIÓ ÉS NEGATÍV TÉR A TERMÉK PLAKÁTTERVEIHEZ 

RÁCZ NIKOLETTA  

Kézműves tárgykultúra BA 

Témavezetők: Konsánszky Dóra, Dr. Aranyosi Zsuzsanna 

Cím: SZÍV PROJEKT 

SZMUTKA ROLAND  

Designkultúra BA 

Témavezető: Dr. Horváth Eszter  

Cím: PERFORMING THE POSTHUMAN A TECHNOLÓGIA ÉS GROTESZK ESZTÉTIKA TALÁLKOZÁSA A TEST ÚJRAÉRTELMEZÉSÉBEN." 

TIGSE ÉVA KAROLYNA  

Kézműves tárgykultúra BA  

Témavezető: Dr. Remete Kriszta  

Cím: INHERITED SENSES 

TURI-KOVÁTS KATALIN  

Televíziós műsorkészítő BA 

Témavezető: Kovács Zoltán  

Cím: SZOMSZÉDOK 

VARGA EMMA 

Fotográfia BA  

Témavezető: Pettendi Szabó Péter  

Cím: NATURA MORTA 

WANG JIA YU  

Divat és textiltervezés MA  

Témavezető: Dr. Kovács Adél  

Cím: HARMÓNIA 

IMPRESSZUM 

KIÁLLÍTÁSI ARCULAT: Kovács Veronika 

KOMMUNIKÁCIÓ, PR: Schlett Nóra, Szabó Andrea, Vajda Kitti 

IT ÉS TECHNIKAI TÁMOGATÁS: Juhos Gábor 

FOTÓS: Tóth Ádám  

KURÁTOROK: 

Dr. Aranyosi Zsuzsanna tanszékvezető, Divat és Textil Tanszék  

Dr. Bachmann Erzsébet dékánhelyettes, az OTDK Művészeti és Művészettudományi Szakmai Bizottság elnöke 

PROJEKTMENEDZSMENT: Bárkányi Judit 

Csanádi Bognár Szilvia megnyitó beszéde:

A METU TALENT kiállítás főszereplői azok a hallgatók, akik az OMDK díjazottjai voltak idén. Elsősorban tehát őket köszöntöm a megnyitón, és az őket támogató barátaikat, családtagjaikat, oktatóikat, témavezetőiket, de ugyanakkor minden hallgatót, aki az OMDK pályázatán részt vett, a szereplésével a Budapesti Metropolitan Egyetem hírnevét emelte.  

Semmiképpen sem szeretnék valami megfoghatatlanul általános beszédet mondani. És legyünk őszinték, minél több résztvevője van egy kiállításnak, és minél szabadabb az alkotók téma- és technika választása, annál nehezebb fogódzót találni, valamilyen közös gondolati szálat, amire a beszéd épül. Ahogy nézegettem a díjazottak rezüméit, mégis feltűnt egy közös pont: az önértés, az önkeresés, a személyiség kibontakozásának témája. Nem véletlen, hiszen a modernség művészetkoncepciójához több ponton kapcsolódik ez a gondolat. Szeretjük úgy látni az alkotói tevékenységet, hogy abban az én feltárja önmagát. 

Arthur Koestler ezt így fogalmazta meg: „A kreatív tevékenység egy olyan tanulási folyamat, ahol a tanár és a tanítvány ugyanaz az egyén.” 

Az identitás elemei – a nemi, kulturális, etnikai hovatartozás, a társadalmi helyzet, a trauma vagy épp spirituális élmények, a szerepkereséseink – mind hatással vannak arra, milyen témákhoz nyúl a művész és hogyan alkot. Közhelyszerű, hogy ami a kezünk közül kikerül, abban benne vagyunk mi is, nem feledkezhetünk el azonban arról sem, hogy nemcsak az identitás hat az alkotásra – hanem ez fordítva is igaz: az alkotói folyamat visszahat az identitásunkra: alakítja, mélyíti vagy akár meg is kérdőjelezi, hogy kik vagyunk, és hol tartunk éppen. 

Tisztában vagyunk például azzal az ellentmondással, hogy bár a külső megjelenésem az önértelmezésem részét képezi, jobbára az aktuális trendek, a divatipar és az elérhető ruhakollekciók döntik el, hogy hogyan is jelenek meg. A ruhákat tervező pályamunkák esetében más a helyzet, ott tere nyílik a tervezőnek az önmagáról való gondolkodás számára.  

WANG JIA YU a harmóniát kutatva tervezte kapszula kollekcióját, amelyben a kínai tradíció, a kortárs divat, a figyelem egyszerre külső és belső meghatározottsága irányította. Munkájához a mianmari szerzetesek tradicionális öltözete, Lee Mingwei kortárs performansza, a kortárs divat éppúgy befolyásolta, sőt a szuperhős karakterek öltözékeit is belelátom az öltözetek különféle kombinációinak hatásába. Az eredménye saját statementje szerint a személyes tervezői egyéniségének bemutatása lett. 

BÁNÁTI CLARISSA az erdélyi gyökereit jelenítette meg abszolút modern, városi viseletre szánt ruhaegyüttesén. Gyerekkori emlékeit követve, a padlizsán sütése, színe, a mosás hangjai inspirálták munkáját, ami végeredményben egy nagyon modern sötét kosztümszettet eredményezett, olyan ruhadarabokat, amelyek hétköznapi viseletnek abszolút megfelelnek, mégis a személyes örökség jegyeit hordozzák. 

RÁCZ NIKOLETTA szintén a családi kötődéseiből építkezve alkotta meg ruhaszettjét, amellyel a dédnagyanyjára emlékszik. A tőle kapott emléktárgy szív alakú formája vált a tervek alapformájává és alakult át újrahasznosított anyagokból készült, modern kifutómodellé. 

TIGSE ÉVA KAROLYNA ruhái, bár a Chopova Lowena divatház stílusjegyeiből inspirálódtak, de ezt ötvözték a személyiség kifejezésének egy másik módjával, ami a családi emlékek feldolgozását jelenti. A nagyszülők függönyének növényi díszenként való szétvágása és azok ruhába való beépítése az ismert brit márkát így személyes történeti szállal bővítette. 

Több hallgató dolgozott (számomra különösen kedves módon) a művészet múltjával, és találtak ki olyan terveket, amivel a magyar művészet története bizonyos összefüggésben könnyebben megközelíthető. 

BORONYÁK NÓRA Andreas Fogarasi asszamblázsait figyelembe véve készített egy önálló alkotói eredményeket kezdeményező társasjátékot, ami beszélgetések és asszociációk során dolgozza fel a személyes emlékeket, amelyek a házakhoz, az épített környezethez kötnek bennünket.b  

LAGZI KATA társasjátéka segít értelmezni és népszerűsíteni a hazai kortárs festészet absztrakt tendenciáit, miközben arra ösztönöz, hogy konkrét alkotások, meglevő a részleteiből új összeállításokat hozzanak létre a játékosok. 

HABONY ÁGOTA a Budapesti Vasarely Múzeum számára tervezett egy átfogó koncepciót az arculat egységes és Vasarely munkáihoz igazodó megfogalmazásban. Kitalálta, miként tehető a Vasarely életműhöz stílusban hasonlóvá a kiállítótér, a benne használt bútorok, a közelében a buszmegálló, az intézmény logója és arculata. 

KÓSA LILI innovatív anyagkísérleteiben a fenntarthatóság elveinek megfelelő anyagot választott, amelyik ráadásul évezredes kulturális múlttal rendelkezik. A meszes héj, amit keverékként önthető anyaggá alakított át, a csigaház, a kagyló vagy a tojás esetében is, természeti adottságaival a geometria szépként felismert arányosságát hordozza, mitológiai és szimbolikus jelentéssel bír, ugyanakkor geometrikus design-elemként alkalmazható. 

NGUYEN TRONG NGHIA az üres terek jelentőségével foglalkozott a grafikában és a plakáttervezésben. Ehhez a japán Ma koncepció üresség és közöttesség elvét választotta kiindulásként, mint a minimalizmus esztétikájának egyik alapvető motívumát. 

Azt nem kell ecsetelnem, hogy a múlttal való foglalatoskodás miért támogatja az identitás alakítását, a történelmi helyzetünk az időben adott lét meghatározásához tartozik ez a fajta gondolkodás. Az talán ennél is izgalmasabb kérdés, hogy elsősorban miért a modernség alkotói vagy Fogarasi szempontjából az erre adott reflexió fogták meg a hallgatók fantáziáját. Bizonyosan közrejátszik ebben a design és a designer definiálása, ami a modernségben vett lendületet, de azt gondolom a múlthoz való viszonyunk változását is mutatja, amennyiben a jelenkor egyre sürgetőbbnek érzi, hogy a jövőre nézve forgatókönyveket, cselekvési modelleket tudjon kidolgozni. Ennek a jelentősége az identitás tudatosítása szempontjából, úgy hiszem, abban áll, hogy megpróbáljuk önmagunkat a jövőben látni, és nem a kilátástalan jövőbe utalni. Különösen nagy a jelentősége ennek ma, úgy érzem. 

Több pályamű mozgott erős kritikai mezőben, tudatosan vállalva a különböző médiumok felülvizsgálatát, ami az én szememben máris határozott alkotói identitásról tanúskodik, olyan alkotóról, aki nem tart attól, hogy megkérdőjelezze saját médiumának szokásait és megoldásmódjait. 

KISS VIRÁG LAURA művészkönyve a média figyelemhajhászó tendenciáiból építkezik, olyan híreket gyűjtött össze, amelyek brutalitással, botránnyal, megfélemlítéssel vagy éppen bulvárszagú kitárulkozással kapcsolatosak. Könyvét nézegetve az a meglepő, hogy nem meglepő, a már elviselhetetlen töménységű szenzációhajhászat egy-egy aktuális bulvárlapban ugyanígy megjelenik, mint itt a válogatás tükrében. Az igényes kivitelezés rekontextualizálja az eredeti médiakörnyezetet és ezzel önmagában is kritikus értelmezést biztosít. 

TURI-KOVÁTS KATALIN és alkotótársai Szomszédok című filmje az erdélyi medve kérdésnek ered a nyomába. Igyekeztek a média szenzáció rangjára ugyancsak számot tartó medvetámadásokról olyan dokumentumfilmet készíteni, amelyik pártatlanul kezeli a témát és szólít meg különböző állásfoglalással bíró érintetteket. 

HUSZTI NIKOLETT a belső tér árnyékok révén történő strukturálását és az árnyék és a sötét tértapasztalatot befolyásoló erejét vizsgálta mind elméleti megközelítésből, mind gyakorlati módon, kísérletekkel. 

Sok díjazott pályamű a személyiség fejlődésének, az önértelmezés magabiztosságának feltételeivel és egyáltalán, az önértés útjaival foglalkozott. Néhányan a külső és belső akadályozó tényezőkkel, mások a folyamattal magával, de az eredmény minden esetben az alkotás felkavaró hatása. 

GŐZ MÁRTON ANDRÁS zeneszámhoz készült videóklip formájában jelenítette a kapcsolati bántalmazás és ebből való kiútként a határtartás esélyeit. A határtartás az identitással összefüggésben egy zéró fokot jelent, annak az alapvető kapaszkodónak a megtalálását, ami ha megerősödik, reményt ad az autonóm önértésre. 

MURÁNYI LILI az Aluljáró című kis filmjével a pánikroham filmes ábrázolását kísérelte meg, és ezzel az élet és halál közti határátlépés mitológiai és vallási konnotációit adaptálta a modern város elidegenedett és rideg környezetéhez, amelyben a Flórián téri, római kori emlékekkel teli aluljáró az alvilág birodalmaként értelmeződik, ahonnan a film főszereplője önmagával megküzdve, kijutni igyekszik. 

BETHLENDI BORBÁLA megrázó fotókönyve az önbántalmazásra hívja fel a figyelmet. Egy olyan jelenségre, ami az önmegértés kétségbeesett és kényszerű hajszolása. A képek az önbántalmazásban szenvedő sebein túl megmutatják az arcát, a családját, a gondolatait, az állapotát egyértelműen az önértelmezés folyamatába helyezik, és ezzel a könyv átlép azon a nehezen áthágható határon, amit a határhelyzetekkel kapcsolatban félünk meglátni, és beszélgetés közben is halk hangon, suttogva merjük csak felhozni. 

SZMUTKA ROLAND az identitás és a technológia kapcsolatát vizsgálta kutatásában poszthumán megközelítésben. Ebből a szempontból nagyon is beláthatóvá válik az a hétköznapi tapasztalat, hogy ahogyan a testünk folyamatosan változik, mi magunk is alakulásban vagyunk, és a testünk folyamatait a szerepkereséseink is követni kényszerülnek. A digitális képek poszthumán, groteszk testképei ezt a folytonos változást felgyorsítva mutatják, mintegy az identikus alakulás kísérleteiként, amelyek túllépnek a képzelet személyes határain és erős képi formában, a megütköztetés erejével válnak megmutathatóvá. 

VARGA EMMA a csendélet-fotózás egészen hasonló, poszthumán megközelítését választotta. Képei főszereplői az állati maradványok, amiket hétköznapi tárgyak mellett helyezett el, és ékszerekkel díszített. A húshoz és a vágóállathoz való viszonyunkat tematizálva ezzel, nem csupán a vegetarianizmus és a húsfogyasztás dilemmáját vitte színre, hanem az értékpreferenciáinkat, az ember élővilágban betöltött szerepét és a természethez mint natura mortához való viszonyunkat is elemezte. 

NAGY NIKOLETT az általa rendezett kiállítással („Colligere: kiválasztani és egymás mellé rakni”) és a hozzá készült kutatással a műgyűjtés természetét és a gyűjtő karakterét vizsgálta. Azzal a gesztussal, amellyel a gyűjtőknek átengedte, hogy maguk válogassanak a gyűjteményükből, voltaképpen annak a feltételezésének teremtett játékteret, hogy a gyűjtő a gyűjteményéből való válogatással önmagáról és a művekhez való viszonyáról mesél, vagyis alapvetően a saját identitását ütközteti vagy fejezi ki a műveken keresztül. 

Azt mondtam az elején, hogy nem szeretnék megfoghatatlanul általános dologról beszélni, most mégis hadd általánosítsak, talán a megfoghatóság miatt. Az, hogy mire fordítjuk az energiáinkat és ebben hogyan jelenünk meg mi magunk, mindenki számára élethosszig tartó feladat. Minden alkotói tevékenységnek különleges a szerepe ebben, hiszen nem csak az alkotó önismeretéről szól, hanem másokat is hozzásegít ehhez. – Egy ilyen tanulási folyamathoz ragaszkodó, másokat is ebben támogató pályaívhez kívánok minden kiállítónak sok sikert.