Pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatási hallgatók, a pénzügyi tájékozottságuk szintje ugyanakkor nem változott a korábbi 2013-as kutatás óta. Erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék több egyetemmel, így a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a Szent István Egyetemmel, a Gál Ferenc Egyetemmel és kiemelten Budapesti Metropolitan Egyetemmel készített felméréséből. A kutatás rámutatott, hogy a fiatalok nagyobb mértékben értékelték túl pénzügyi-gazdasági ismereteiket, mint 2013-ban, ugyanakkor hasonlóan kockázatkerülők. Fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, leginkább biztonsági tartalékra gyűjtenek.  

 

A frissen megjelent kutatás előkészítésében, végrehajtásában és az eredmények értékelésében a METU kutatói Prof. Dr. Németh Erzsébet, kutatásvezető, Huzdik Katalin PhD és Béres Dániel PhD vezető kutatók oroszlánrészt vállaltak, illetve a kutatásban résztvevő 2557 hallgató jelentős többsége is a METU-n tanul.  

 

Prof. Dr. Németh Erzsébet	Huzdik Katalin PhD

A kutatás célja, hogy képet adjon a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző fiatalok pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában végzett korábbi kutatást követő hét év alatt. 

 

Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), amely a hallgatók kalkulációs készségekkel kiegészített tudásszintjét méri, nem változott a 2013-as, illetve a most elvégzett felmérés között. Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok, akik huzamosabb ideig külföldi éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben. A hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbség mutatkozott. A kutatásokban használt úgynevezett Énkép Index azt méri, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában saját pénzügyi tudásszintjükkel. E szerint a hallgatók mintegy fele ítéli meg reálisan önmagát, miközben a tudásukat túlbecslők aránya 38,6%, az alulbecslőké pedig 10,4%. 2020-ban a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest. 

A kutatás feltételezte, hogy a kockázatvállalás szintjét az énkép, nem pedig a valós pénzügyi tudás határozza meg. A hallgatók azonban a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a valós, illetve vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül jellemzően - mintegy 80%-ban - kockázatkerülők, így vélhetően nem vállalnak fel olyan kockázatot, amely meghaladná az ítélőképességüket. Az indokolatlan kockázatkerülés azonban negatív hatással is járhat, hiszen visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulhatna hozzá - szögezi le az ÁSZ kutatása. 

A kutatók megvizsgálták a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáikat, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal kapcsolatos szokásaikat. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid, közép és hosszú távú célokkal. A hallgatók elsődleges jövedelmi forrása a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj. A 2013-as adatokat a friss kutatás adataival összevetve látható, hogy nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, illetve a megtakarítások átlagértéke is emelkedett. Ma már a hallgatók 90%-ának van megtakarítása, amelynek átlagértéke a nettó havi jövedelmük 130%-a. A hallgatók legnagyobb arányban biztonsági tartalék képzésére gyűjtenek - tárta fel az ÁSZ kutatása. 

 

A kutatás összességében megállapította, hogy miközben a pénzügyi tájékozottság szintje annak ellenére nem változott, hogy a vizsgált időszakban egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, az attitűdök területén pozitív változások figyelhetők meg. A hallgatók magabiztosabbak a pénzügyek területén, fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, illetve biztonsági tartalékképzésre gyűjtenek. Ahhoz azonban, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatás-nevelés során nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek oktatásán túl azok gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására - hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék. 

2021. 03. 18.