Dr. Melanie Smith, a Turizmus és Marketing Intézet oktatója, válaszolt kérdéseinkre a másfél évig tartó, WellSpaV4 kutatásuk lezárása kapcsán. A tanulmányban azt vizsgálták, hogy a visegrádi országokban hogyan változtak meg a korábban államilag támogatott és orvosi céllal működtetett gyógyfürdők, melyek ma már kiemelt helyen szerepelnek a külföldi turisták vágyott célpontjai között. Milyen nehézségekkel kell szembenézniük ezeknek a létesítményeknek? Milyen lehetőségeik vannak a jövőre nézve? Hogyan végezték a kutatást? Interjúnkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ. 

Dr. Melanie Smith 

Mi indokolta a témaválasztást? Miért gondoltad, hogy érdemes ezzel a témával foglalkozni? 

A METU-n volt korábban egy Balkan Wellbeing elnevezésű projekt 2016-ban. A kutatás során számos kihívásra derült fény a balkáni régió egészségturisztikai szektorával kapcsolatban. Habár annak a kutatásnak Magyarország nem volt része, később vállaltuk, hogy készítünk egy olyan kutatást, amely megmutatja, hogy a magyarországi gyógyfürdőknek és wellness szolgáltatásoknak milyen problémákkal kell szembenéznie (például: nem megfelelő infrastruktúra, anyagi támogatás hiánya, a felhasználói élmény javítása, fejlesztése). 

Amikor kerestük a megfelelő témát a soron következő V4 projekthez, azt javasoltam, hogy vizsgáljuk meg a termál- és gyógyfürdők fejlődését Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban. Ez a téma ráadásul kiválóan illeszkedik a METU Turizmus és vendéglátás BSc szakának Egészségturizmus specializációjához, valamint az MSc szakon indított Egészségturizmus, Wellness és Spa kurzushoz, amely egyébként a saját kutatási területem is (pl.: az ENSZ Turisztikai Világszervezete – UNWTO, és Európai Utazási Bizottság – ETC kutatásaiban is részt veszek Egészségturizmus témában). 

A tanulmányban vizsgáltak konkrét magyarországi termál- és gyógyfürdőket? 

Nem szelektáltunk a meglévő létesítmények között, inkább összegyűjtöttök magyarországi (illetve az összes visegrádi ország) szakértőinek a tapasztalatait, akik éveken át dolgoztak ebben a szektorban (pl.: a Danubius Hotels cégcsoport dolgozói, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselői, illetve regionális fejlesztési szakemberek). 

Másrészt inkább azokra a fürdőkre koncentráltunk, amelyek az orvosi vagy balneológiai kategóriába tartoznak, ezeket általában a helyi önkormányzatok működtetik. A kutatásban nem fókuszáltunk a privát wellness - és spa szolgáltatókra és hotelekre. A kihívások nagyon eltérőek lehetnek, mert az orvosi vagy balneológiai fürdőknek egyszerre kell kiszolgálnia az egészségügyi okokból beutalt vendégeket és azokat, akik önköltségen használják azt. Ez azt jelenti, hogy egyszerre kell orvosi, terápiás céloknak megfelelniük és wellness szolgáltatásokat nyújtaniuk egy létesítményen belül. 

@ copyright: Thermal Hungary  

A tanulmány a visegrádi országok fürdőit vizsgálja. Vannak különbségek az országok között vagy ugyanaz a tendencia figyelhető meg?  

 Nagyon sok hasonlóság fedezhető fel az országok között. Idetartoznak azok a problémák, hogy megfelelő anyagi támogatás hiányában is meg kell tudni felelni a nemzetközi, fizető vendégek elvárásainak. A létesítményekben dolgozó munkavállalók alacsony képzettsége és fizetése, a képzett munkaerő toborzásának nehézsége, a különböző igényekkel érkező vendégcsoportok kiszolgálása és az ebből eredő konfliktusok elkerülése. Mind a négy ország szakértői szerint az elsődleges cél az infrastruktúra fejlesztése, melyet a minőségi szolgáltatások kialakítása követ, főként a fizető vendégek számára. A wellness kezelések egyre népszerűbbek, főként a fiatalok és külföldi turisták körében, de a V4 országok gyógyfürdőiben még mindig az egészségügyi kezelésekre helyezik a hangsúlyt  

Az orvosi wellness, a megelőzést szolgáló kezelések és az egészéges életmódot támogató ajánlások száma egyre nő, de egyelőre a biztos alapok még hiányoznak. A legfőbb jövőbeli kihívások mind az infrastruktúra, szolgáltatás és minőség fejlesztéshez kapcsolódnak, amelyeket folyamatosan monitorozni kellene a jobb szegmentálódás érdekében, növelve a digitalizációt. 

A magyar szakemberek további javaslatai arra vonatkoztak leginkább, hogy a jövőben jobban el kell különíteni és meghatározni a különböző felhasználói csoportok igényeit, valamint jobban differenciálni kellene a célcsoportokat, hogy ne csak olyan kategóriákat használjunk, mint a „mindenki” vagy a „három generáció”. Ez komoly előrelépést hozhatna a felhasználói csoportok konfliktusainak kezelésében, vagy csúcsidőben a túlzsúfoltság elkerülésében.  

 

METU hallgatók részt vettek a kutatás elkészítésében?  

Néhány hallgatót be tudtunk vonni a kutatásba pl. a magyar jelentéssel kapcsolatos fordítási feladatokba, részt vehettek az online eseményeken és minden szakmai anyagot és forrást elérhetővé tettünk számukra. Ez a projekt mintegy másfél éven át zajlott, ezért azt reméltük, hogy jobban be tudjuk majd kapcsolni a hallgatókat az event-ek megszervezésében. Sajnos, a rendezvényeket csak online tarthattuk meg, így csupán Zoom eseményen keresztül tudtak bekapcsolódni.

Mit gondolsz a magyarországi turisztikai szektor helyzetéről a COVID járvány miatti korlátozások feloldása utána?  

Ez a helyzet egy igazi tragédia a magyar turisztikai szektornak. Habár néhány gyógyfürdő nyitva lehetett a korlátozások alatt, de csak gyógyítási céllal, nem szolgáltatásként. Pedig az embereknek most nagyobb szükségük lenne a wellnessre, mint valaha! Azonban, a legtöbb hazai fürdőhely problémája, hogy csúcsidőben nagyon zsúfoltak, ezért a jövőben jól kell tudni menedzselni, hogy ne legyen tömeg a strandokon és a fürdőkben.  A fürdőknek egyébként is tisztának és higiénikusnak kell lenniük, az egyéni terápiákon pedig csak egy terapeuta van jelen általában. Ezenkívül a gyógyfürdőknek érdemes lenne fontolóra venniük azt, hogy hogyan nyújtsanak COVID utáni rekreációs és immunerősítő programokat a vendégeknek a jövőben. Kiváló közegészségügyi kezdeményes és persze üzleti lehetőség rejlik benne! 

2021. 04. 01.