Frissen indult sorozatunk, a #metuALUMNIstories a METU örökdiákjairól szól, akik értékes gondolataikat, emlékeiket osztják meg az egyetemmel és szakmai történetükkel kapcsolatban. Mi a legnagyobb tanulság, amire a METU megtanította őket? Hogyan definiálnák a sikert? Milyen kihívásokkal szembesülnek a gyorsan változó 21. században, és hogyan próbálják ezeket leküzdeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a #metuALUMNIstories. Fogadjátok szeretettel Király Olívia történetét!        

 

  

  

Mikor és miért választottad a METU-t, mit tanultál?  

A lehető legkülönfélébb szervezetekben dolgoztam, azonban mindegyik pozíciómban megtalált a gondolat: akkor lennék igazán a helyemen, ha emberek és szervezetek fejlesztésével foglalkozhatnék. Így egyszerre merültem el a coaching (Coach Akadémia) és a szervezetfejlesztés világában – utóbbit a METU posztgraduális képzésén végeztem – és pontosan tudtam, ez az én vágányom. A Transformative Agile Leadership – METUXpert képzésen szerzett korábbi jó tapasztalataim alapján választottam 2019-ben a METU OD képzését: hiteles szakemberektől, naprakész tudást szerettem volna kapni, és egy értékes csapatban, egymástól is tanulni. És ez így is lett.  

 

Milyen szóval jellemeznéd a karrierutadat? Mesélj róla! Hol helyezkedtél el, mi volt a feladatköröd?  

Azt mondanám, hogy „sokszínű, mégis egy irányba tartó”. Coachként, trénerként, szervezetfejlesztőként és kommunikációs szakemberként is dolgozom, de ami közös minden tevékenységemben, az a folyamatos fejlődés és fejlesztés iránti elhivatottságom. Mindegyik sapkámat használom a HiSchool Alapítvány szakmai vezetőjeként. A HiSchool pályaválasztás előtt álló középiskolás diákokat segítő, több mint 100 fős szakmai szervezet, melyben coachok, trénerek és pályaválasztási tanácsadók támogatják a jövő generációját elakadásaik megoldásában, célkitűzésükben, önismeretük fejlesztésében. Büszkék vagyunk rá, hogy ez egy igazi tudásmegosztó közösség, ahol az önkénteseinket fejlődési lehetőségek egész tárházával, szakmai programokkal, képzésekkel, szupervízióval látjuk el. Másik szívügyem a Sport-Levelup Sport coach képzése, melynek oktatójaként kollégáimmal olyan szakembereket képzünk, akik sportolókat, gyerekeket, szüleiket és edzőket egyaránt támogatnak a mentális felkészülésben, csapatként való működésben. Ezeken kívül önkéntesként segítem az ICF (International Coaching Federation) Magyar Tagozatának munkáját, kommunikáció és jószolgálati vonalon. A különböző módszertani képzések végzése mellett, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia alapszakos hallgatója vagyok.  

 

Mi okozza számodra a legnagyobb kihívást a gyorsan változó 21. században, és hogyan próbálod leküzdeni?   

A legnagyobb kihívást talán a kíváncsiságom okozza: ugyanis a gyorsan változó világ annyi lehetőséget ad arra, hogy újabb és újabb módszertanokban, szemléletekben mélyüljünk el, hogy legtöbbször nehéz nemet mondanom a szembejövő képzésekre. Annak a híve vagyok, hogy bármit is tanulok, azt teljesen át kell mosnom önmagamon. Minél több dologgal kerülök kapcsolatba, annál sokszínűbb palettából épül fel az önazonos működésem, és a szakmai identitásom is ennek megfelelően gazdagodik, csiszolódik. Ez azonban sok erőforrást igénylő működés.  

 

Meséld el egy meghatározó, METU-hoz fűződő emlékedet!  

A tanáraink többségével igazi partnerségben dolgoztunk, számomra ez az élmény meghatározó. Az együtt töltött hétvégéken – személyesen az egyetemen, vagy online – izgalmas diskurzusok színesítették a tanulást, melyek aztán az államvizsgát követően is folytatódtak.    

 

Számodra mi a siker definíciója?   

Siker az, ha „bátor felfedezőként” tudok működni: ilyenkor mozgósítom azokat az erőforrásaimat, melyek a nyitott, befogadó, kíváncsi attitűdömben megjelennek, és ilyenkor a kreativitás és spontaneitás jó támogatóként szegődnek mellém az úton. Ha mindez megvan, akkor jönnek hozzá a társak is, akikkel közösen alkothatunk valami nagyszerűt. És innentől már a siker is közös.  

 

Mit üzennél az alumni társaidnak?    

Tartsuk életben a METU-s kapcsolatokat! Sosem tudhatjuk, mikor találkozunk egy munka vagy projekt kapcsán, és ki milyen hozzáadott értékkel színesítheti az együttműködést.   

 

Egy elgondolkodtató kérdéssel is készültünk: idézz fel egy olyan időszakot, amikor kihívásokkal teli célt tűztél ki magad elé. Mi volt az, és hogyan érted el?  

25 évesen döntöttem el, hogy a coaching és szervezetfejlesztés irányába fordulok. Már az elején láttam, hogy ez nagy kihívás lesz, hiszen meg kell küzdenem egy rakás sztereotípiával (fiatal, tapasztalatlan stb.). De nagyon hittem benne, hogy én itt tudok igazán kiteljesedni. Tanultam, gyakoroltam, még többet tanultam és ezt talán sosem hagyom abba. Kapcsolódtam tapasztalt kollégákhoz, önkéntesként minél több folyamatba bevonódtam, majd megszereztem a nemzetközi coaching minősítésemet. És ma egy szakmai szervezetért (HiSchool) felelek, ami egy olyan ügyet képvisel, mely az oktatás egy nagyon fontos területét karolja fel, és nap mint nap csatlakoznak hozzánk professzionális coachok, trénerek, tanácsadók. Megtaláltam hát a helyem, a szívügyem, és a csapatom.   

2022. 01. 10.