„A pályakezdés bármelyik formáját is választják az elinduláshoz személyes elszántságra, bátorságra, türelemre és kitartásra lesz szükségük.” 

 

Kérdezd a mentort! sorozatunk következő interjújában Dr. habil Bárkányi Attila DLA, professor emeritus, Ferenczy Noémi-díjas formatervező művész, a Metropolitan Egyetem óraadó oktatója válaszol Kiss Lúcia, a Formatervező művész szak nagykövetének, kérdéseire.  

Az interjúból megtudhatod, hogy Attila milyen praktikus tanácsokat tud adni a pályájuk elején álló hallgatóknak, hogy őt mi vezette a formatervezés irányába és, hogy a tanítás milyen hatással van más munkáira. 

 

Dr. habil Bárkányi Attila DLA 

 

Tanár úr milyen tanácsot adna a pályakezdő formatervezőknek? Hogyan induljanak el?   

Bárkányi Attila: A formatervezés nem szakma, hanem hivatás, s ekként kell az életpályát is felépíteni. Indulás előtt két fontos dolgot kell tisztázni és eldönteni. Az egyik a szakmai és a személyes önvizsgálat szükségessége: milyen színtű a szakmai tudásuk és felkészültségük – mik az erősségeik és mik a gyengeségeik -, és fontos tisztázni a személyiségük összetevőit – adottságok, képességek, viselkedés stb. A másik, hogy egyénileg vagy csoportosan képzelik-e el az érvényesülést? 

E kettő tudatában könnyebb választani a pályakezdés lehetőségei közül. Az egyéni érvényesülés lehet: munkaviszonyban, szabadúszó tervezőként, egyéni vállalkozóként. A csoportban tervezés történhet: laza kapcsolatban (designerek közös együttműködése), vagy jogi formában (Bt., Kft.). A pályakezdést és a személyes, szakmai fejlődést ma már különböző programok és egyéb támogatások igénybevétele segítheti: mentorprogramok, inkubációs programok, startup tőkealapok, közösségi tőkebevonás, közösségi finanszírozás stb. De nemcsak ezen lehetőségek eléréséhez, hanem az elismertséghez és sikerhez is nélkülözhetetlen a folyamatos szakmai láttatás (önmagunk helyzetbe hozása) és a megmérettetés: pályázatokon, ösztöndíjakon, workshopokon, szakmai konferenciákon, szakmai szervezetekben részvétel és a világhálón jelenlét. 

S hogyan lehet az első megbízásokhoz hozzájutni? Mindenekelőtt a közvetlenül elérhető lehetőségeket kell számba venni: családi kapcsolatok, egyetemi projektpartnerek és saját kapcsolatépítés. Ugyanez vonatkozik a munkakörülmények megteremtésére is: családi vagy külső (anyagi vagy eszköz) támogatás. Továbbá nélkülözhetetlen a szakmai névjegy, a portfólió, digitális és nyomtatott formában is.  

A pályakezdés bármelyik formáját is választják az elinduláshoz személyes elszántságra, bátorságra, türelemre és kitartásra lesz szükségük. 

 

Ki az a tervező, aki inspiráló lehet annak, aki most ismerkedik a formatervezéssel?   

B.A.: Hogy ki inspirálhat kit, arra nehéz válaszolni. Ahány tervező, annyiféle designfilozófia, szemlélet és stílus, és ugyanez vonatkozik azokra is, akik érdeklődnek a design iránt. Vonzó lehet a formatervező pálya olyanoknak, akik ismernek néhány sztárdesignert – pl. Karim Rashid, Philippe Starck, Patricia Urquiola, Ross Lovegrove és mások –, akiket viszont azok is ismerhetnek, akik nem designernek készülnek. Ezek a formatervezők, ha esetleg nem is inspirálnak, de munkáik és sikerességük megismerése mindenképpen vonzó lehet egy designpályára készülőnek. 

Rajtuk kívül egyre több ismert és sikeres hazai formatervező (pl. Kerékgyártó András, Juhász Ádám, Bokor Gyöngyi, Kodolányi Gábor, Szikszai László, Miklósi Ádám, Góg Angéla stb.) és designcég (pl. ABN Design, Co&Co Designcommunication, Heonlab, Maform, Design Donum, Remion Design, FlyingObjects stb.) is inspiráló lehet egy leendő formatervező hallgató számára.  

 

Ki vagy mi hatására választotta ezt hivatást?   

B.A.: A családi háttér nem volt befolyással, de nem ellenezték döntésemet, amikor gimnazista koromban a pályaválasztás előtt álltam. A terek, az épületek és a tárgyak – akkoriban az autók különösen – egyaránt érdekeltek. Ami talán hatással lehetett az a budai vároldal kertes, szép épülete, benne a különleges miliőjű lakással, amiben felnőttem és annak tárgyaival, amik körülvettek. A barkácsolás és a modellezés is része volt ifjúkoromnak, ezért szinte egyenes út vezetett az akkoriban egyedüli képzőhely, az Iparművészeti Főiskola formatervező szakára.  

 

Milyen hatással van a tanítás a tervezői munkára?   

B.A.: Nem tudnám állítani, hogy közvetlenül hatna a tervezői munkámra az oktatás. Ugyanakkor az állandó naprakészség, az agy frissen tartása mindenképpen előnyös. De az talán hatással van, ahogy a tapasztalatok birtokában a hallgatót segíteni és rávezetni kell a lehető legjobb megoldásokra, mert olyan ez, mintha az oktató a hallgatóval közösen tervezne. És ha vannak oktatói sikerek, akkor az minden bizonnyal kihat a tervezői munkára is.  

 

2021. 05. 18.