„…évek kellettek, hogy ráébredjek: amivel szabadidőmben foglalkozom, az lehetne a hivatásom.”
Adorján Mozgóképművész mesterszakunkon végzett. Hosszú út vezetett számára odáig, hogy megtalálja az a területet, amelyen úgy érzi, kiteljesedhet.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Még gimnáziumban kezdtünk kísérleti jelleggel videózni. Nekem szó szerint évek kellettek, hogy ráébredjek: amivel szabadidőmben foglalkozom, az lehetne a hivatásom. A dolog érdekessége, hogy az akkori cimborák és filmes tettestársak szintén ezen a pályán indultak el, bár más irányokból. Egyikük alkalmazottja volt a (még akkori) BKF-nek, a másikuk pedig hallgatója, így keveredtem ide.
Miért ezt a szakot választottad?
Szép nagy körben kanyarodtam ide. Első diplomám Média kommunikáció BA szak volt még egy másik főiskolán (eredeti nevén kommunikáció- és médiatudomány). Ezután végeztem el a Média design alapszakot itt, és az első diplomának köszönhetően ezzel párhuzamosan el tudtam kezdeni a Mozgóképművész mesterszakot, szintén a Metropolitanen.
Mi inspirál?
Szerettem volna megtanulni helyesen leírni az említett szakok nevét.
És a filmkészítés.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
A média designos diplomamunkám volt az első kedvencem. A mostani diplomamunkámat is szeretem, de az valamivel összetettebb téma.
Kung-fu A-Z-ig from Kung-fu Akadémia on Vimeo.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Egy súlyosan sérült kisfiú élettel teli édesanyjáról készítettünk egy fél órás dokumentumfilmet. A témával először még zsenge média designos koromban foglalkoztam, és az akkori tanárom, Sarkadi Nagy Balázs helyesen arra terelt, hogy maga a történet egy rövid reklámnál jóval többet ér. A mostani diplomázáskor pedig Czoborczi Tamara kreatív producer szaktársam keresett meg, egy szinte kész stábbal, hogy dolgozzunk együtt.
Mind nagyon fogékonyak voltak az azóta számomra szívüggyé vált projekt iránt, így ez lett az irány. Az operatőr Chilton Flóra és Pásztor Péter volt, a vágó Laboda Tímea, a dramaturg pedig Rengei Tímea. Ők mind végzős, mesterszakos hallgatók voltak, de mellettük mindenképp szeretném megemlíteni a hangmérnök/zeneszerzőt Bükki Bencét, aki már a második diplomafilmem hangmunkálatait vállalta magára egy emberként, illetve Tímár Mátyásét, aki szintén baráti alapon vállalta a drónfelvételek készítését.
Csapatban dolgozni hatalmas élmény. Tamara csodálatos csapatot terelt össze, de még így is voltak embert próbáló feladatok. A rendezői pozíció új volt számomra, sok tapasztalattal lettem gazdagabb. De még az alkalmi nehézségek ellenére is, sőt talán pont emiatt, úgy érzem, az egyetem egyik legfontosabb hozománya a közös munka.
Mik az egyetem utáni terveid?
Sok tervem, tervünk van. Szakmailag most a legkonkrétabb: épp vállalkozásfejlesztésre pályázok. Saját vállalkozást szeretnék indítani a következő év elején, mely elsősorban filmezéssel foglalkozik majd.
