„…ez a legfontosabb: kialakítani egy olyan kapcsolatot, melyből mindenki építkezik, elfogadni bármilyen jellegű kritikát és dekódolni azokat.”
Varnyú Dorina Rita Kézműves tárgykultúra alapszakunk után most védte diplomamunkáját Divat- és textiltervezés mesterszakunk textiltervezés specializációján, és immár második éve képviseli a Craft területet nagykövetként. Munkáit láthattuk már a frankfurti Heimtextilen 2017-ben és 2018-ban is, a budapesti Laborban a Felvetések és nyomok, Pécsett az NKA25 kiállítás keretében és a Bauhaus Presentation-ön is, emellett az Adventtől Vízkeresztig tárlaton a Nagytétényi Kastélymúzeumban, Szombathelyen az Ezer szállal kiállításon is. Alapszakos diploma táskakollekciója az OMDK 2019-es megmérettetésén a Craft tagozat első helyezését hozta számára. A Hype and Hyper Discover sorozatában is bemutatkozhatott, alapszakos Best of Diploma interjúnkat pedig itt olvashatod.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Kiskorom óta foglalkoztat a kézművesség világa. Mindig is imádtam rajzolni, applikálni, az egyszerű alapokból valami újat, izgalmasat teremteni. Úgy gondolom, ez az a szak, melyben maximálisan ki tudok teljesedni és valóban azt csinálom, amit szívből szeretek.
Miért ezt a szakot választottad?
A BA képzést Kézműves szakon végeztem el, azon belül is a textil specializáción. Mikor végeztem az alapképzésen, már nem volt kérdés számomra, hogy ezen a területen szeretnék még több gyakorlatias tudást elsajátítani, tovább fejleszteni magam. Vallom, hogy az ember elég, ha egy valamiben jó, de abban legyen a „legjobb”, még ebben rohamosan gyorsuló világban is.
Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?
Természettudományi szakos voltam a gimnáziumban. Az utolsó két évben fakultációként a rajzot és művészettörténetet választottam. Érdekelt a tudomány, de mégis a művészetek felé húzott a szívem. Így felvételiztem a Budapesti Metropolitan Egyetem Kézműves alapszakára. Végül textil specializáción szereztem diplomát 2018-ban.
Mi inspirál?
Legfőbb inspirációm a támogató és nyitott családom, tanáraim. Rengeteget köszönhetek nekik, nélkülük nem lennék ennyire szabad a szakmában és gondolkodásban egyaránt.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Őszintén megvallva mindegyik munkám valamiért a kedvencek közé sorolható. Voltak feladatok, melyek nem álltak hozzám közel, nehéz volt akár csak a témát magamévá tenni. A megoldáshoz vezető, egyedi és sajátos utat azonban mindig megtaláltam.
Amennyiben ki kéne emelni olyan projekteket, melyek minden percét élveztem és első pillanattól szerelem volt, azok a következők:
Az alapszakon készült Láthatósági táskakollekcióm, mely a 2019-es OMDK-n 1. helyezést ért el Craft 2 szekcióban. Alapanyagként átlátszó PVC bevonatú hangszórókábeleket használtam. A csavart rézszálaknak és az átlátszó bevonatnak köszönhetően a szövött, horgolt felületek nagy mértékben visszaverik a ráeső fénysugarakat a sötétben, ezzel biztosítva láthatósági funkciójukat a táskáknak.
Másik kedvenc projektemnek kiemelném az Admirer Kft.-vel kooperálva tervezett és kivitelezett Kerekesszékesek számára készült ülőpárnát. Volt szerencsém együtt dolgozni egy kerekesszéket használóval, aki számára tényleg nagyon fontos volt egy olyan párna megtervezése, mely az összes előre lefektetett igényt maximálisan kielégíti. Fontos a megfelelő alátámasztás, ugyanis a nap nagy részében az egyik legfontosabb kellék számukra az ülőpárna. Kialakításának köszönhetően elkerülhető az esetleges felfekvés, egyéb derékfájdalmak okozta panaszok. Emellett a projektben nagy szerepet kapott az újrahasznosítás is. És végül, de nem utolsó sorban a mestermunkámat tenném a kedvencek listájára.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Diplomamunkám címe: Anyaginnováció a hulladék polietilén újrahasznosításával. A palackozott üdítők zsugorcsomagolását összegyűjtöttem, majd egyedi módon feldolgoztam azokat különböző olvasztási metódusok révén. A vizuális megjelenés fokozása érdekében színes, újrahasznosított szemeteszsákokat, egyéb újrahasznosításra alkalmas anyagokat (régi újságpapír, hangszórókábel) vontam be. Eltérő minőségű, tulajdonságú A3-as méretű felületeket hoztam létre egy-egy olvasztási technológiát kiválasztva. Felhasználási opcióként a különböző anyagokból tárolókat alakítottam ki, valamint látványtervben egyéb felhasználási területekbe illesztettem be anyagmanipulációimat.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
A feladatok színessége és tanáraim segítőkészsége, nyitottsága szabadabbá tette a gondolkodásom, problémamegoldóképességem. A mesterképzésen jobban „el vagyunk engedve”, önjáróvá válunk. Remek lehetőségek adódtak egy-egy óra keretein belül, ahol különböző cégekkel dolgozhattunk együtt. Megtanultunk időre, megrendelésre és kooperálva dolgozni.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Az iskola felszereltsége, rugalmassága a szakok között példaértékű. Ami számomra a legfontosabb, hogy pazar tanári gárdát tudhatok magaménak, akik mindenben támogattak. Ha kellett, vissza is tudtak billenteni a helyes útra és őszintén kinyilatkoztatták véleményüket. A szakmában (főleg tanulóként) ez a legfontosabb: kialakítani egy olyan kapcsolatot, melyből mindenki építkezik. Elfogadni bármilyen jellegű kritikát és dekódolni azokat. Ez egy oda-vissza folyamat. Számomra ez a legfontosabb.
Hogy érzed magad friss(másod)diplomásként?
Őszintén megvallva nehéz felfogni, hogy öt éves periódust zártam le. Egyik szemem sír, másik nevet. A mesterdiploma volt a célom, rengeteg csodálatos embert ismertem meg a tanulmányaim során. Most azonban találnom kell egy újabb nagy célt. Így működünk. Sosem elég.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Vegyes érzések kavarogtak bennem. Olyan dolgok miatt tudtam pánikolni, amik eddig nem is léteztek egy személyes vizsgaszituáció keretein belül. „Mi van, ha nem indul el a prezentáció online? Mi van, ha elmegy az internet?, Mi van, ha valaki épp falat szeretne fúrni a szomszédban és semmit se fogok hallani a zajtól?” stb. Aztán igyekeztem magam nyugtatni, hogy a „ha” kezdetű mondatoknak egyáltalán semmi értelme, csak a problémát generálom velük. Így mire sorra kerültem, természetesen minden remekül zajlott le. Sajnálom, hogy nem volt lehetősége a vizsgabizottságnak megfogni az anyagmanipulációimat, hisz mégiscsak anyaginnovációval diplomáztam. Ezáltal még nagyobb hangsúlyt fektettem a prezentációra, és annak szövegére.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Rengeteg ötletem van, az agyam cikázik jobbra-balra, főleg mióta végeztem. Keresem az új célt a következő évekre. Szeretnék egy saját vállalkozást nyitni. Úgy érzem, a legfelső létrafok megvan, csak a közbenső lécek hiányosak. Építgetem a gondolataimat, rendszerezem és biztos vagyok benne, hogy előbb vagy utóbb a létra tetején fogok állni, amikor kereshetek egy újabb létrát, amit megmászhatok.
Addig is igyekszem minél több kiállításon megjelenni, véletlen se kiesni a szakmából.
