Szervezeti mediátor és kommunikációmenedzsment műhely

A műhely vezetője: Dr. Krémer AndrásPh.D. főiskolai tanár, a Vezetés és szervezés szak, valamint a Szervezeti mediátor specializáció vezetője, az Országos Mediációs Egyesület alelnöke, a BCE Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola témavezetője, a Rézler Gyula Mediációs Intézet vezetője.

Szervező titkár: Móriczné Zvornik Csilla, VESZE mediátor szakirányon végzett, jelenleg gyakorló HR és szervezetfejlesztési tanácsadó, mediátor.

A menedzsment klasszikus funkciói mellett egyre több, eddig még kevéssé ismert menedzsmentterület jelent meg az utóbbi években. Ezek közé tartozik az alternatív vitarendezés szervezeten belüli, valamint a szervezet és külső partnerei közötti kapcsolatokban való alkalmazása, illetve a kommunikációmenedzsment.

A vezetők idejük legnagyobb részét különféle megállapodások megkötésével, konfliktusok rendezésével töltik el, így nem véletlen, hogy a menedzsmenttudományok egyes képviselői erre a területre irányították figyelmüket. Az első, máig egyik legjelentősebb ezek közül a Harvard Egyetemen jött létre „Project onNegotiation” néven. Azóta töretlenül fejlődik a terület kutatása, a vezetők felkészítése a legjobb megállapodások elérésére, az ún. nyertes-nyertes (win-win) helyzetek kidolgozására. Ehhez kapcsolódóan alakultak ki az alternatív vitarendezés különféle módszerei, eljárásai, amelyeket ma már igen széles körben alkalmaznak a vezetés témakörén túl a jog különféle ágaiban és a társadalom széles területein. Mára a legismertebb módszertanná, egyben hívószóvá vált a mediáció, mint konfliktuskezelő eljárás.

A Szervezeti mediátor és kommunikációmenedzsment műhely céljai, főbb témakörei

A műhely keretei között az alábbi kérdésekkel foglalkozunk, amelybe érdeklődő hallgatóként, vagy akár aktív közreműködőként bekapcsolódhatsz:

  • A mediáció gyakorlati alkalmazása, műhelytitkai, gyakorló mediátorok működésének megismerésén keresztül.
  • Az alternatív vitarendezés alkalmazása szervezeten belüli vitákban.
  • A vitarendezés személyi, kommunikációs aspektusai.
  • A munkaügyi kapcsolatok fejlesztése során alkalmazott módszerek és intézmények bemutatása, megismerése.
  • A vitákban alkalmazott harmadik fél szerepek, a harmadik fél személyisége, képességei, tudása.
  • A viták rendezésének, a kommunikáció kialakításának intézményesülése, szükséges szabályozása, garanciális feltételei.

A kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapuló munkakapcsolat a vállalatok egyik legfontosabb erőforrása, a sikeres és innovatív működés előfeltétele, a vezetők és munkatársak megtartásának, elkötelezettségének elsődleges forrása.

A kommunikációmenedzsment célja a szervezeten belül – a téma kutatásának jelen állása szerint – kettős:

  • egyfelől a vállalati célok „átvitele” a szervezet minden szintje és résztvevője számára;
  • másfelől a különféle érintettek bizalmának fokozása, kapcsolatuk, részvételük fejlesztése (egy nyílt, hiteles és őszinte kommunikációs rendszer működtetésével).

A témát évek óta kutató szakember meghatározása szerint:

„A kommunikációmenedzsment az a menedzser tevékenység, amely a külső környezeti tényezők figyelembevételével valamennyi – a vállalati kommunikációt befolyásoló – faktort összefogja és összehangolja a vállalat célkitűzéseivel, a vállalati stratégia megvalósításának szolgálatába állítja őket, irányítja és ellenőrzi a kommunikációs folyamatokat és méri az eredményességüket.” (Borgulya Istvánné Vető Ágnes Ágota: Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben [2010] 102 p. Akadémiai Kiadó).

Úgy gondoljuk, hogy a mai, gyorsan, szélsebesen változó világban ennek a menedzserfunkciónak és működtetésének komoly realitásigénye van, hiszen a mindennapos informatikai eszközhasználat révén néha nehezen (vagy sehogyan sem) kontrollálható az, hogy egy-egy üzenetünk tartalma épp azt a hatást váltotta-e ki a fogadó részéről, amit attól reméltünk, és amit ténylegesen szerettünk volna. Hasonlóan fontos, hogy az üzenetek fogadásának visszacsatolása is megtörténjen, vagyis kétirányú kommunikáció során alakulhasson ki a közös értelmezés. Így nem véletlen, hogy a kommunikáció tudományát a szervezetben intézményesíteni, és ezáltal önálló és rendszerszintű működésű menedzserfunkcióvá avatni, igen korszerű igény.

A rendszerjellegű működésnek, az egységes és intézményesítetté váló kommunikációnak a bizalom megerősítésében is hatalmas szerepe van. Hiszen az egyes érintettek bizalma nem magára az egész (számára nem szükségszerűen „megfogható”) szervezetre vonatkozik, hanem az adott ügyintézővel, illetve a termékkel/szolgáltatással szemben nyilvánul meg. Ezért van hatalmas szerepe az egységes, szervezeti kommunikációs alapelvelvek, normák, gyakorlási módok (sokszor magát az attitűdöket is érintő) következetes alkalmazásának is.

Műhelyeinkre a terület legkiválóbb gyakorlati és elméleti szakértőit hívjuk vendégül, akik őszintén, nyíltan beszélnek tevékenységükről, sikerük titkairól, esetleges nehézségeikről.

Programok

  • Évente 5-6 műhely találkozót szervezünk, ahol vendégekkel, élénk párbeszéddel járjuk körbe a tervezett témát
  • Évente kerül sor az Országos Mediációs Egyesület (OME) konferenciájára, ahol a Műhely tagjai kedvezményesen vehetnek részt, vagy bekapcsolódhatnak annak szervezésébe is.
  • Korábbi tagjaink közül volt, aki bekerült az OME vezetésébe és olyan is, aki a téma tanulmányozására az Egyesült Államokban kapott lehetőséget, vagy PhD programban folytatta tanulmányait.
taggle vége

Téged is várunk a Műhely eseményein, találkozóin!