szekér viktória

MÉDIA / FILMELMÉLET - 2. díj

Viktória Média design szakunk hallgatója.


PÁLYAMUNKÁJA: Not Targets. Kampánysorozat

A Not Targets egy fikciós női érdekvédő szervezet, melynek kampánya a My Way or the Highway. A Baranya megyei rendőrség videó kampánya során, egy kommentelő a megerőszakolt nőkkel kapcsolatban azzal a hasonlattal élt, hogy ha valaki egy kocsi elé veti magát, akkor ne csodálkozzon, hogy elütik. A kampány felvetése ez alapján, hogy az áldozathibáztatás elkerülhető lenne, ha a szexuális együttléttel kapcsolatban is kreálnánk olyan alapvető szabályokat, amilyeneket a KRESZ határoz meg a közlekedésben, ezzel megalkotva a vétlen sofőr fogalmát.
Ahhoz, hogy hatékonyan tudja felhívni a figyelmet az áldozathibáztatás abszurditására, a kampány fordított megközelítéssel operál. A My Way or the Highway alapkérdése, hogy mi lenne, ha minden típusú bűncselekmény áldozatával szemben olyan magatartást tanúsítanánk, amilyennel a szexuális erőszak túlélőinek kell szembesülniük?

Témavezető: Szacsvay Pál

 

Mit jelent számodra az OMDK-n elért eredmény?
Egészen az eredményhirdetésig több okból is úgy gondoltam, hogy lehetetlen, hogy díjazzák a művemet. Azt hiszem minden előzetes erőfeszítésem mellett a legfontosabb az volt, hogy hogyan tudom majd előadni a prezentációmat, hogyan tudok egy tabutémáról meggyőzően kommunikálni. Úgyhogy az eredmény nekem leginkább ezt jelenti, hogy sikerült így kommunikálnom, és ez a jövőre nézve is nagyon bíztató és fontos megerősítés.

Miért pont ezzel a projekteddel pályáztál? 
Eredetileg egy teljesen más projekttel jelentkeztem az OMDK előválogatására, mert nem hittem abban, hogy egy áldozathibáztatás elleni kampánnyal sok esélyem lenne. Hálás vagyok, hogy két visszajelzést is kaptam, ami miatt ezen a pesszimizmuson felül tudtam kerekedni. Egyrészt Gulyás Péter részéről azt, hogy ne gyakoroljak öncenzúrát, mert azzal pontosan az a rendszer marad fent, amivel én sem értek egyet. Másrészt a konzulensem, Szacsvay Pál részéről, aki arra hívta fel a figyelmemet, hogy csupán eredetien kell megfogalmaznom az üzenetemet, ahhoz, hogy hasson és ezen felül az összes többi részlet másodlagos. Így az utolsó pillanatban vállaltam fel azt, hogy egy ilyen nehéz témával fogok foglalkozni. Pedig visszanézve teljesen magától értetődő az, hogy ezzel indultam, ugyanis borzalmasan kegyetlennek és igazságtalannak tartom, hogy a szexuális bűncselekményen felül egy áldozatnak azt is el kell viselnie, hogy a társadalom őt vonja felelősségre ezért a traumáért. Ez megfosztja attól a lehetőségtől, hogy fel tudjon épülni ebből a sérülésből.

Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Hét hónappal ezelőtt, amikor a kampányon elkezdtem dolgozni még biztos voltam benne, hogy sosem fogok nyilvános véleményt nyilvánítani a szexuális bűncselekményekkel és az áldozathibáztatással kapcsolatban. Ez egy védekezés volt a részemről, mert úgy gondoltam, hogy nem tudom felvállalni az ezzel járó terhet, és hogy senkivel sem fogok leállni érvelni ezzel kapcsolatban, mert számomra ez nem kérdés tárgya. Teljesen elutasítom azt a gondolatot, hogy egy áldozat hibáztatható az őt ért bántalmazásért. Viszont a mindennapokban olyan sokszor találkoztam ezzel a hozzáállással, hogy szükségesnek éreztem a kampányt. És az elmúlt több mint félév azt mutatja, hogy teljes alázattal és elkötelezettséggel tudom is ezt a munkát végezni. Azért foglalkozom ezzel, mert szükséges a kommunikáció és szeretnék valamiféle igazságot szolgáltatni az áldozatoknak. Sokat elmond a helyzetről, hogy mennyit kellett azon gondolkoznom, hogy hogyan tudnék úgy érvelni a hibáztatás ellen, hogy azok ne legyenek kikezdhetőek semmilyen szürreális logika mentén. Talán ez volt az egyik legnagyobb kihívás a projekt fejlesztése során.

Miért ezt a szakot választottad?
Amint felfedeztem a Média design szakot, hogy miről is szól, azonnal tudtam, hogy felvételizni akarok. Tetszik az az ellentmondása az egyetemi projekteknek, hogy amellett, hogy alapvetően művészi szempontokat kell figyelembe venni, egy nagyon erős technológiai tudás is szükséges hozzá. Ez a kihívás, hogy nem elég, hogy az embernek van egy koncepciója, ahhoz, hogy megvalósítsa az adott szoftverben is jártasnak kell lennie, nagyon inspiráló számomra. Mindamellett, hogy nehéz és kimerítő is egyben, és rengeteg energiát és időt követel.

Mi inspirál? 
Az olyan művészeti alkotások, amelyek társadalmilag fontos üzeneteket hordoznak. Én a művészetet kommunikációnak tartom, egy nyelvnek, amin hatékonyabban és többet lehet megfogalmazni, mint a mindennapokban a szavakkal. Számomra sokat jelent az a plusz motiváció, miközben dolgozom egy projekten, hogy esetleg valakire hatással tudok lenni. Ahogy a kampányon való munka közben is voltak emberek, akik megköszönték, hogy ezzel foglalkozom. Így pedig akaratlanul magamnak is jót tettem, mert egy kicsivel kevésbé gondolkozom pesszimistán, mint azelőtt, hogy elkezdtem ezen dolgozni.

Mivel szeretnél foglalkozni a jövőben?
Valahol a filmes utómunka, a látványtervezés és a concept art mentén tudom elképzelni, hogy mozogni fogok. Szeretném a 3D-s tudásomat fejleszteni, ami lehetővé tenné számomra, hogy megvalósítsam a most még csak tervként létező projektjeimet. Mindemellett teljesen magától értetődőnek tartom, hogy folytatom a kampányon való munkát. Ezt mostanra kötelességemnek is tartom.

Melyek a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Az egyik kedvenc munkám egy előtanulmány a diplomamunkámhoz, amin a mostani szemeszterben dolgoztam. Egy iskolát és egy börtönt mosok össze vizuálisan és alkotok meg 3D-ben. Jelenleg két terét építettem fel ennek az épületnek és egy rövid animációt sikerült elkészítenem ehhez. A diplomamunkám ennek a tovább fejlesztése lesz, egy meglehetősen komplex projekt. Az American Horror Story sorozat stílusában szeretnék elkészíteni egy intro videót, ami ebben a 3D-s térben játszódna. Mindezekhez készítenék posztereket, tehát tulajdonképpen egy elképzelt évad teljes promóciós csomagját akarom megcsinálni.

 

A másik kedvenc munkámat elsőévesen csináltam, egy fikciós futurisztikus szerkezetet barkácsoltam össze, melynek formája miatt a MEDúza nevet adtam. A koncepció az volt, hogy ez az eszköz a múlt megadott időpontjai között ki tudja törölni az ember emlékeit. Ehhez lett elkészítve egy reklámfilm, promóciós minijáték és poszter is. Jó volt az előző szakom miatti filmes tapasztalatokat integrálni ebbe a feladatba és ahhoz hozzátenni a média designról hozott tudást. Azt is jó látni visszanézve, hogy azóta is sikerült fejlődni, most már másképp csinálnám.