„…nagyon sok mindenben találok inspirációt, szeretek érdekes részleteket megfigyelni és gyűjteni, megihlet az emberek diverzitása.”
Szabó Izabella Tervezőgrafika mesterszakon diplomázott. A művészeti terület mindig is vonzotta, ennek ellenére nehezen választotta ki a szakot, amiben igazán el szeretne mélyedni. Végül a tervezőgrafika nyújtotta lehetőségekben, a szerteágazó technikai, stílusbeli sajátosságokban találta meg az útját.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Gyerekkorom óta folyamatosan a rajzolás volt a központi dolog az életemben, a zenével párhuzamosan. Az iskolai füzeteimben is sokszor több volt a rajzolt karakter, mint az órai jegyzet :), és nagyon sok sketchbookot is megtöltöttem az évek alatt. Ezen a területen érzem a leginkább nyitottnak és kifejezőképesnek magam.
Miért ezt a szakot választottad?
Őszintén szólva az alapszak elvégzése közben kissé tanácstalannak éreztem magam szakválasztást illetőleg. A grafikán kívül animáción, textiltervezésen is gondolkodtam. Az alapképzés végére viszont körvonalazódott bennem, hogy a tervezőgrafika terén szeretném leginkább továbbképezni magam, valamint úgy gondolom, hogy ebben a szakban rejlik a legtöbb lehetőség.
Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?
Képi ábrázolás alapszakon végeztem Szegeden. A csendéletek és anatómiai rajzok között nem igazán találtam a helyem, viszont otthon elkezdtem digitálisan rajzolni, általában a sketchbookomban található rajzokat alakítottam át, vagy formáltam tovább. Emellett Szegeden, egy szabadon választható tárgyként felvettem az elektronikai ábrázolást, itt pedig egy remek tanárt kaptam, aki általában naprakész pályázatokat adott ki feladatoknak. Még nem igazán voltam jó az alkalmazott grafikában, a programokat sem tudtam megfelelően kezelni, de ezen az órán találkoztam először tervezőgrafikai feladatokkal. Egy ilyen kiadott feladat során sikerült a Sziget pólótervezési pályázatán első helyezést elérnem, és ez egy nagy löketet adott abban, hogy mindenképp kipróbáljam magam a tervezőgrafika területén és képezzem magam autodidakta módon a programokban is. Így elkezdtem keresni a potenciális mesterszakokat. Úgy érzem számomra a METU mesterszaka volt a legjobb választás, mivel itt a kézi és digitális ábrázolás szoros kapcsolatban működhetett együtt a projektek során. Lehetőségem volt képgrafikára specializálódni a képzésen belül, amivel úgy érzem megtaláltam a számomra leginkább jövedelmező képzést, mivel ez az illusztratívabb irány mindig közelebb állt hozzám.
Mi inspirál?
A zene a legnagyobb inspirációforrás számomra, ehhez kötődik egy saját projektem ’lyricstrations’ címmel, amelyben dalszövegeket ábrázolok szó szerinti, vagy átvitt értelemben. A projekt az instagramon követhető.
Emellett nagyon sok mindenben találok inspirációt, szeretek érdekes részleteket megfigyelni és gyűjteni, megihlet az emberek diverzitása. Szoktam inspirálódni divatfotókról, sokszor ezekből indítok egy-egy újabb rajzot.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Számomra az egyik legélvezetesebb feladat a Félelem című novelláskötetem tervezése volt, amikor a csoportban mindenki kapott egy hívószót, amelyhez 5 darab novellát kellett keresnünk, és ezeket sokszorosítógrafikával illusztrálnunk. Nagyon élveztem az eszköz adta lehetőségeket, és az illusztrációk végleges kialakulását, valamint hogy a technikából adódóan az illusztrációk nem tökéletesek, folyamatosan változnak, maszatolódnak majd az idő elteltével, ezzel is hozzáadva a könyv témájához.
A másik kedvenc feladatom egy régi haltermékeket árusító cég arculatának újratervezése volt. Itt is egy rajzosabb vonalat képvisel a logó, valamint a csomagolás designja is.
A harmadik számomra kedves feladat pedig a Semmelweis arculattervezése a bicentenárium alkalmából, mely végül a Semmelweis emlékév logója lett. Itt a tanárunktól teljesen szabad kezet kaptunk a tervezés során, és különleges volt, hogy akármilyen vicces, hóbortos ötletet végig vihettünk ezen a komolyabb témájú projekten.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Diplomamunkám témája egy fiktív fesztivál volt, ON REPEAT FESTIVAL néven. A fesztivál ötlete abból a problémából kiindulva jött létre, miszerint akárhány programra mennék, az általam kedvelt előadók fellépési időpontjai általában ütköznek egymással. Így alakult ki a diplomaprojektem alapötlete, hogy „megszervezzem” életem fesztiválját, ezt nem behatárolva sem helyileg, sem ideileg. A fesztivál alapkoncepciója a zenelejátszók felépítésén alapul, így lett a programban öt különböző tematikájú színpad, a lejátszó gombjairól (rewind, pause, repeat, shuffle, next) elnevezve.
Mivel a fesztiválélményt szerettem volna minél több felületen megjeleníteni, így végül egy egész készletet alkottam. Ebben megtalálható egy zine, melyben egy látogató élményeit kísérhetjük végig, ezen kívül egy programfüzet, hátulján a fesztivál térképével, valamint egy, a színpadok tematikáját megmagyarázó minizine. Nagyon élveztem, hogy egy nagy egészben kellett gondolkodnom a kivitelezés során, mégis szabadnak éreztem magamat a témaválasztásból kifolyólag, és eszméletlen jó érzés volt végigvinni ezt a projektet.
Az egész projekt itt tekinthető meg.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Úgy érzem önmagamhoz képest rengeteget tudtam fejlődni ez alatt a 2 év alatt, és nagyon sok olyan tanárom volt, aki maga is a szakmában dolgozik, inspiráló volt tőlük tanulni. A képzés alatt sokszor ötleteltünk a kialakult baráti kör tagjaival közösen egy-egy feladaton, segítve egymást, így a csapatmunkáról is sokat tanultam az évek alatt. Lehetőségem volt új, érdekes technikákat kipróbálni a feladatok során, valamint az éles pályázatokon való részvétel is nagy pozitívum volt szerintem a képzésben.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Mindenképpen csak ajánlani tudom a METU-t, mivel úgy gondolom, nagyon sokat segít, hogy a szakmában ma is dolgozó emberektől tanulhattunk. Véleményem szerint a tanszék légköre is sokban segíti a munkát és a fejlődést a képzésen belül. Szerintem mindenképpen pozitívum, hogy a tanárokat bármilyen problémával megkereshettük, és ők igyekeztek mindenkinek személyre szabottan segítséget és inspirációt nyújtani, még iskolán kívüli projektekben is. A tantárgyak nagy részében óráról órára kellett dolgoznunk, ami megalapoz a jövőre egy egészséges munkamorált, mert így biztos, hogy a projekt végén egy átgondolt, és következetesen felépített terv kerül ki a kezeinkből. A képzés felépítését is jónak találom, mivel az első félév közös feladatai során mindenki eldöntheti, hogy melyik specializáció áll hozzá legközelebb, így mindenki hozzá illő szakirányt választhat. A képgrafikán például a linómetszéstől kezdve a szitanyomáson át sok technikát kipróbálhattunk, amelyeket szerintem izgalmas egy-egy tervezőgrafikai feladaton belül alkalmazni. Az elméleti órák zöme is nagyon érdekes volt, és hozzátett a képzéshez, és a művészetről való gondolkodásunkhoz, gyakorlati órákhoz. Viszont fontos megemlíteni, hogy a tanulón is sok múlik, hogy mennyire aktívan és milyen kedvvel végzi el a kiadott feladatokat, de a METU és a tanári gárda egy támogató közeget biztosít ehhez. Ja, és a kávé is nagyon finom! :)
Hogy érzed magad friss(másod)diplomásként?
Elég furcsa, még mindig nem szoktam meg, hogy nem a metubüfébe vezet az utam reggelente :), és az összeszokott csapat is hiányzik. Két nagyon tartalmas és izgalmas év zárult le most, és rengeteget fejlődhettem itt, amiért nagyon hálás vagyok. Így hogy végeztem, örülök hogy van időm új projekteken gondolkodni. Kíváncsian várom, mit hoz a jövő, jó pár ötletet szeretnék megvalósítani.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Természetesen nagyon izgultam, de úgy gondolom sikerült mindent elmondanom, amit szerettem volna. Örültem, hogy nyilvánosak voltak a védések, így a többiekét is végigszurkolhattuk. Az is jó élmény volt, hogy az opponensem véleményében bátorított a jövőt illetőleg.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Nagyon sokféle irányban gondolkodom, a legjobban annak örülnék, ha szabadúszó grafikusként megállnám a helyem, de ehhez úgy érzem, még fejlődnöm kell több téren is. A közeljövőben szeretném kipróbálni magamat külföldön is, vagy akár egy stúdiót alkotni pár baráttal közösen. Munkahely mellett mindenképp szeretném a saját projektjeimet is vinni. Jövőre például szeretnék ott lenni az Ukkmukkfukk Zinefeszten, továbbra is szeretném folytatni a zene és az illusztráció összekapcsolását, zenekaroknak tervezni, könyveket illusztrálni.
