Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility Budapesti Metropolitan Egyetem

Schnébli Tímea kommunikáció és médiatudomány mesterszakos hallgatónk készített interjút Schleicher Nóra oktatónkkal, akivel szakdolgozati konzultáció tantárgyak során találkoztak és dolgoztak együtt.

Dr. Schleicher Nóra szociológus és szociolingvisztika professzor, a Kommunikációtudományi Intézetünk oktatója kora tavasszal érkezett haza Finnországból, ahol fél évet töltött kutatással a Jyväskylä Egyetemen. Kutatási témája nagyon is aktuális: a magyar orvosok és nővérek északi országokba való kivándorlásának okait, valamint az ezzel járó nyelvi nehézségeket vizsgálták. Finnországi élményeiről, a hazai és a finnországi oktatás különbségeiről kérdezte őt Schnébli Tímea nagykövetünk, kommunikáció és médiatudomány MA levelező hallgatónk.

Olvassátok az interjút szeretettel!

A New Speakers Network egyik tagjaként kutatott Finnországban? A szervezet 2013 óta működik. Tudna mesélni a szervezetről és arról, hogyan és mikor lett a New Speakers Network tagja?

Az ún. COST ACTION-ök az Európai Unió által támogatott kutatási hálózatok. 2014 és 2017 között Magyarország képviselőjeként, ún. country representative-ként vettem részt a ISCH COST Action IS1306 „New Speakers in a Multilingual Europe. Opportunities and Challenges” hálózat működésében. Kutatásomról röviden ebben a videóban beszélek: „My research in a nutshell Cost Newspeakers Network”

Itt kezdődött együttműködésünk finn kolléganőmmel, Minna Sunival, de a Jyväskylä Egyetemen töltött kutatói félévem nem ennek a keretében jött létre, hanem a Finn Akadémia által támogatott és a Jyväskylä Egyetemen megvalósított RECLAS program (Research Collegium for Language in a Changing Society)  által meghirdetett vendégkutatói pályázatán nyertem el ezt a lehetőséget. Ennek segítségével 2019-20-ban 6 hónapig dolgozhattam a finn egyetem Nyelv- és Kommunikációtudományi tanszékének munkatársaként. Élményeimről részletesebben ITT írok.

Finnországban a magyar orvosok és nővérek északi országokba való kivándorlásának okait, valamint az ezzel járó nyelvi nehézségek feltárását kutatták. Hogyan tanulják és hogyan tanítják számukra meg az adott ország nyelvet, illetve milyen nyelvi politikája van az északi országoknak?

Meglepő volt számomra, hogy Németország és az Egyesült Királyság után, kutatásom kezdetekor Svédország volt a harmadik legnépszerűbb célországa a kivándorló magyar orvosoknak, annak ellenére, hogy nálunk svédül szinte senki nem beszél alapból. Komoly döntés volt részükről, hogy felnőttként megtanulnak egy nyelvet, az alapoktól. Ebben sok segítséget kaptak a jövendő munkaadóktól, akik finanszírozták a több hónapos intenzív nyelvi képzést, amelyre még kiutazásuk előtt, Magyarországon került sor. Svédországban hivatalosan C1, azaz felsőfokú nyelvtudás is szükséges ahhoz, hogy orvosként praktizálhassanak a magyarok, de úgy tűnik, ebben van némi rugalmasság, ahol nagy szükség van orvosokra, ott alacsonyabb szintű nyelvtudással is dolgozni kezdhetnek, bár a munkahelyükön egy darabig még kapnak segítséget. Én elsősorban a Svédországba kivándorló orvosokkal foglalkoztam, míg finn kolléganőm a Finnországba érkező migráns orvosok körében kutatott.

Mi volt a legérdekesebb a kutatás során?

Izgalmas volt, hogy az első körös, még Magyarországon, a kivándorlás előtt készített interjúk után három évvel sikerült néhány interjúalanyomat újból megkeresni és meginterjúvolni. Így össze lehetett hasonlítani a migrációval kapcsolatos várakozásaikat, terveiket, félelmeiket és reményeiket a kint létük óta szerzett tapasztalataikkal. Úgy tűnik, hogy a nyelv elsajátítása kiemelkedően fontos a beilleszkedés szempontjából és egy idegen országban, idegen nyelven, esetleg a családtól is messze dolgozni komoly áldozatokkal jár. Ennek ellenére hazatérésüket ők sajnos nem tervezik, a svéd társadalmat befogadó, toleráns és nagyon élhető helyként jellemzik.

A kutatásba be tudott vonni aktív METU-s hallgatókat?

Erre a kint töltött félév során nem volt lehetőség, ugyanakkor szeretnék Erasmus kapcsolatot létrehozni a két intézmény között. Reményeim szerint ez lehetőséget teremthet arra, hogy a jövőben METU-s hallgatók is kilátogathassanak Jyväskylä-be.

Volt lehetősége az Jyväskylä Egyetemen előadást tartani? Milyen szembetűnő különbség van a magyarországi és a finn egyetemi oktatás között, amennyiben van?

A program keretében rendszeres oktatásra nem volt lehetőség, de meghívtak néhány órára vendégelőadóként és lehetőségem volt doktorandusz hallgatókkal is konzultálni.

Érdekes tapasztalat volt, hogy mekkora hangsúlyt helyeznek a finnek az együttműködésre, számos kurzust több oktató közösen dolgoz ki és tart, a hallgatókat is bátorítják a csoportmunkára, együttműködésre, egymás segítésére, támogatására. Ugyanakkor kevesebb a kontaktóra, ezek általában kis csoportokban zajlanak, és több az otthoni feladat, elvárják a hallgatók folyamatos és aktív munkáját, úgy tekintenek rájuk, mint akik aktív részesei és felelős szereplői a tanulási folyamatnak és egyenrangú, a döntéshozatalba is bevont polgárai az egyetemnek. 

Az egyetem hitvallása szerint a legfontosabb cél a jóllét (well-being). Ennek elérését szolgálja a többi kulcsérték: a nyitottság, a bizalom, az integritás és a minőség. Az egészséges, kiegyensúlyozott, elégedett polgár - legyen az tanár, diák, munkatárs - produktívabb, jobban dolgozik, és úgy vélik, hogy ez által jobban hozzájárul mások jóllétéhez is.

A jóllétet számos intézkedéssel segíti az egyetem: rengeteg sportolási lehetőség áll ingyen vagy nagyon olcsón mindenki rendelkezésére, mindenki számára biztosított a részben államilag támogatott, egészséges étkezés. Tanár, diák egyaránt biciklivel közlekedik, esetleg gyalogol vagy sífut.

Azért volt számomra olyan szokásuk is, amihez a félév során nem sikerült hozzászoknom: a 11 körül fogyasztott, tejjel leöblített ebéd.

Látott-e különbséget a finnországi és a hazai hallgatók között? 

Az ottani hallgatók talán kicsit csendesebbek, lassabbak, alaposan megfontolják, hogy mit mondjanak, és talán komolyabban veszik a feladataikat. Úgy tűnt, hogy az alapszakos hallgatók között arányaiban kevesebb a külföldi hallgató, mint nálunk. Hiányzott is a METU színes világa!

Eltérnek az oktatási metódusok? Gyakorlat és elmélet ugyanakkora arányban van jelen?

A Jyväskylä Egyetem kutatóegyetem, néhány területen, így az alkalmazott nyelvészet területén is, a legjobbak közé tartozik, az oktatók jelentős része egyben kiváló kutató is, akik a legfrissebb kutatási eredményeket az oktatásban is meg tudják jeleníteni. Számos pályázati lehetőség áll nyitva az oktatók előtt és az egyetem nagy rugalmassággal támogatja őket abban, hogy a kutatásra és az oktatásra fókuszáló időszakok ideális módon váltogassák, egészítsék ki egymást.

Az újságíró képzést hozzánk hasonló módon a gyakorlati fókusz jellemzi.

Az egyetemnek nagyon sok doktori hallgatója is van, az ő közösségük különösen nagy hatást gyakorolt rám. Önszerveződő módon olvasóköröket, írószemináriumokat, elvonulós, csapatépítős programokat tartottak, aktívan, az igényeik szerint önképzőkör-szerűen dolgoztak, az egyetem pedig az infrastruktúra biztosításával támogatta őket ebben.

Milyenek az oktatási körülmények, milyen platformok állnak az ottani hallgatók rendelkezésére? 

Az egyetem nagy múltra tekint vissza, Finnországban itt kezdődött a tanárképzés, az oktatás egy erdős dombon elhelyezkedő, gyönyörű régi és egy tóparti, csupa ablak, világos, modern kampuszon folyik. 

A régebbi épületek jelentős részét, sőt egyes termek bútorzatát is a híres finn építész, Alvar Alto tervezte, ezek művészi értéke igen nagy, ám sokak szerint igen kényelmetlenek és a 21. századi technika kicsit idegenül hat bennük. Az új kampuszon ez a probléma már nem áll fönn, sok a közösségi tér, a rugalmasan alakítható, bővíthető, szűkíthető, átrendezhető terem. Az oktatásban, adminisztrációban használt elektronikus platformok természetesen jelen vannak, hasonló funkciót töltenek be, mint nálunk és a tanárok, diákok hasonlóan panaszkodnak is rájuk az olykor nehézkes, átláthatatlan működésük miatt.

Mi a következő érdekes kutatás, amiben részt fog venni?

Egy korábbi, a METU oktatóival, Rétfalvi Györgyivel és Gayer Zoltánnal közösen végzett kutatásunk a fiatalok közösségi média használatát vizsgálta. Az adatok elemzése során felkeltette az érdeklődésemet az érzelmek megjelenítése ezeken a platformokon. A Finnországban töltött félév alatt sokat olvastam a témában és kíváncsiságom tovább erősödött. Izgalmas az érzelmek nyelvi és képi kifejezése és kapcsolódásuk a nőiesnek, illetve férfiasnak tartott identitásgyakorlatokhoz. Ezzel a területtel szeretnék alaposabban foglalkozni a jövőben.

2021. 01. 19.

Hírek

Szakváltás egyetemen belül vagy egyetemek között

A szakváltás egyetemen belül, de akár egyetemek között is megtörténhet, ám néhány dologgal érdemes tisztába kerülni a cselekvés előtt!

szakvaltas-egyetemen-belul

Szakváltás egyetemen belül vagy egyetemek között

A szakváltás egyetemen belül, de akár egyetemek között is megtörténhet, ám néhán …

Művészet
Megrendelések vs. szerelemprojektek – egy fotóművész szemszögéből

A METU Művész leszek! podcast negyedik vendége Földi Ádám, a METU Fotográfia BA alumnusa volt.

metu-muvesz-leszek-podcast-05-csempe

Megrendelések vs. szerelemprojektek – egy fotóművész szemszögéből

A METU Művész leszek! podcast negyedik vendége Földi Ádám, a METU Fotográfia BA …

Művészet
Művészet
Csomagolástervezési pályázaton vettek részt a METU tervezőgrafika alkotói

Az R-Water Kft. két márkájának csomagolástervezésére írt ki pályázatot a METU tervezőgrafikus hallgatói számára.

metu-rwater-csomagolastervezes-csempe

Csomagolástervezési pályázaton vettek részt a METU tervezőgrafika alkotói

Az R-Water Kft. két márkájának csomagolástervezésére írt ki pályázatot a METU te …

Művészet
Milyen egyetemre menjek?

Honnan tudom, hogy szeretem-e az adott szakot — egyáltalán milyen szakmák vannak? Íme az útmutató, ami megmutatja, milyen egyetemet válassz.

milyen-egyetemre-menjek-csempe

Milyen egyetemre menjek?

Honnan tudom, hogy szeretem-e az adott szakot — egyáltalán milyen szakmák vannak …

Művészet
METU filmes sikerek a Bujtor István Filmfesztiválon

Venczel Zsolt METU alkotó filmje nyerte meg kisjátékfilm kategória díját a Bujtor István Filmfesztiválon.

bujtor-istvan-filmfesztival-2022-csempe

METU filmes sikerek a Bujtor István Filmfesztiválon

Venczel Zsolt METU alkotó filmje nyerte meg kisjátékfilm kategória díját a Bujto …

Művészet
Művészet
Hol buliznak a művészek?

A METU Művész leszek! podcast negyedik vendége Czeglédi Zsombor, a METU Media design BA alumnusa volt.

podcast04-1

Hol buliznak a művészek?

A METU Művész leszek! podcast negyedik vendége Czeglédi Zsombor, a METU Media de …

Művészet
Üzlet
Value Methodology Associate oklevélben részesültek a METU hallgatói

A METU Értékelemzés tantárgyát teljesítő hallgatók Value Methodology Associate (VMA) minősítést szereztek.

vma-oklevel-csempe

Value Methodology Associate oklevélben részesültek a METU hallgatói

A METU Értékelemzés tantárgyát teljesítő hallgatók Value Methodology Associate ( …

Üzlet
Pályaválasztási tippek: Minek tanulj tovább?

Miben vagy jó? Minek tanulj tovább? A pályaválasztás legfontosabb eleme az önismeret. Tippeket adunk az egyetemválasztáshoz.

palyavalasztas-minek-tanuljak-tovabb-csempe

Pályaválasztási tippek: Minek tanulj tovább?

Miben vagy jó? Minek tanulj tovább? A pályaválasztás legfontosabb eleme az önism …

KommunikációTurizmusÜzletMűvészet
További hírek megtekintése...
METU hírek logó

További hírek megtekintése...