„Amikor megalkotsz egy karaktert, először felskicceled, aztán még százszor, kitalálhatod hány szeme legyen és hogyan kacsintson, hogyan járjon részegen és melyik oldalra fordítsa a fejét csók közben… az tiszta dili.”
Rebák Tamás Animáció mesterszakunkon diplomázott. Szőrén-szálán című vizsgafilmje számos hazai és nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt, többek között Kínába is meghívást kapott, a 2018-as A Mi Kultúránk elnevezésű rövidfilmfesztiválon pedig első helyezést ért el animáció kategóriában. Szökési sebesség című diplomafilmje a Magyar Média Mecenatúra Macskássy Gyula pályázatán nyert támogatással készült.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Talán mert az animáció által kerülhet a legközelebb halandó ember a teremtéshez. Amikor megalkotsz egy karaktert, először felskicceled, aztán még százszor, kitalálhatod hány szeme legyen és hogyan kacsintson, hogyan járjon részegen és melyik oldalra fordítsa a fejét csók közben… az tiszta dili.
Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra? Miért ezt a szakot választottad?
Gimi után először az ELTE-re mentem filmszakra, akkor még rendező vagy operatőr szerettem volna lenni. Később pedig el kezdett érdekelni a pszichológia, és hogy hogyan működik az ember, így azt a BA-t is elvégeztem. Utólag mindkettő vakvágánynak bizonyult, de biztosan hozzásegítettek így vagy úgy ahhoz, hogy itt kötöttem ki. Most már szerintem ez a jó vágány, és amúgy is öreg vagyok másba kezdeni.
Mi inspirál?
Leginkább az a sok tehetséges ember, akikkel az utóbbi 2-3 év alatt körülvettem magam, és szerencsére nagyon sokukat barátomnak mondhatom. Ezen felül minden, ami a szomorúsághoz és a melankóliához köthető.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Az első nagy projektem itt a könyvtrailer félévi feladat volt, amikor Szily László Kitolás című könyvével dolgozhattam, ami egy túlélőkalauz kezdő apáknak. Kedves számomra, mert ekkor tanultam meg nagyon sok mindent az animáció alkotói folyamatáról, és jó visszanézni, mennyit fejlődtem azóta. És maga a könyv is rettenetesen szórakoztató, abban a pillanatban egy picit kedvet is kaptam az apasághoz, ez azóta már elmúlt.
A második félévben a Dreampire álomadatbázisból kellett választanunk egy tetszőleges álmot, és azt kellett adaptálnunk. Már az is elég furi és izgalmas volt, hogy mások gondolataiban turkálunk, nem hogy meganimálni őket. Közben rájöttem, hogy az álom igazából egy film, aminek te vagy a rendezője, meg az egyedüli nézője is, és remek alapanyag, főleg animációra. Az én választott álmom egy lány és egy tigris szerelmének minisztorija. Külön öröm számomra, hogy ezzel a kis filmmel többek közt Kínába is eljuthattam egy fesztiválra, ami bámulatos volt. Ez azóta is a kedvenc projektem, remélem, még sokáig a tantervben marad, hogy mások is átélhessék, milyen jó álmot animálni.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Diplomafilmem egy üldözés története sci-fi köntösbe ágyazva. Nem én választottam, hanem ő engem. Akkoriban akarva-akaratlanul is ez a hangulat uralkodott rajtam, így végső soron ennek köszönhetően született meg a film, és lett egy személyes alkotás, amilyennek egy első filmnek lennie kell szerintem. A legfontosabb számomra, hogy nagyon sok mindent tanultam magamról és a filmgyártásról a hosszú hónapok alatt, azóta is emésztem még a dolgokat. A film címe, a Szökési sebesség egy űrutazós szakkifejezés, végső elhatározást szimbolizál, melyet nagyon nehéz elérni és meghozni, de ha végre sikerül, fellélegezhetünk, és folytathatjuk utunkat tovább. Ez történik most velem is. :)
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Az tény, hogy a legtöbb programot, amiket ma is használok, azt itt tanultam meg igazán használni, és jó kezekben voltunk. Ezen felül amit ki tudok emelni, hogy a tanáraink olyan közeget teremtenek, ahol a diákok tehetsége és eredményei nem irigységre, meg versengésre, hanem fejlődésre és tanulásra késztetik a hallgatókat. Illetve mentorom, Ulrich Gábor örök szállóigéi is biztosan sokáig elkísérnek majd még az életem során, például: „Ha füstölt csülköt teszel a madártejbe, attól az még nem lesz bableves.”
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Mert nekem a két év alatt többnyire szép napjaim voltak itt. A rosszabb napokon meg mindig segített egy tanárom, vagy csoptársam átfordítani a negatív energiákat valami kreatívba.
Hogy érzed magad a friss(másod)diplomásként?
Egyelőre elég szörnyű, és anyukámat akarom. De tudom, hogy ez a kiüresedettség egy természetes diplomafilm utáni állapot, teret kell adni neki, és arra koncentrálni, mi jöjjön az űr helyére.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Rendkívül kellemes, szerintem a diplomafilm gyártása alatt annyi stressz ért, hogy a védésre már nem maradt bennem. A legjobb az volt, hogy sok csoporttársam is eljött, akik segítettek a filmben, olyanok is, akikkel régóta nem találkoztam, csak emailben küldözgettük egymásnak a projektfájlokat. Az is nagy megkönnyebbülés volt, hogy Ulrich Gábor végül nem vont le pontot az értékelésből az új bajuszom miatt, ahogyan ezt egy korábbi szakkonzultáción kedvesen megígérte.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Szeretném, ha a Szökési sebességet el tudnánk juttatni pár fesztiválra, mert jelenleg csak anyukám nézi meg minden nap. Azt hiszem, meg fogom nézni az „új” Bosszúállók filmet, aminek spoilereitől eddig valahogy sikerült megóvni magam. Meg még egy csomó másikat. És ha már nem lesz mit nézni, akkor csinálunk.
