OTKA PÁLYÁZAT

A magyar régiók versenyképessége az Európai Unióban – OTKA Kutatási pályázat

A kutatás elméleti háttere

A Lisszaboni Stratégia az uniós tagállamok versenyképessége mellett előtérbe állította a regionális versenyképesség kérdését is és az új tagállamok számara ez a kohéziós politika alapkérdésévé vált. A regionális versenyképesség kutatása a regionalizáció elméletének legfontosabb területévé vált, amelyben a politikatudomány számos más megközelítést integrált és komplex megközelítést dolgozott ki az EU tanulmányokban.

A regionális versenyképességet olyan átfogó fogalomként értelmezzük, amely gazdasági, társadalmi kulturális dimenzióval rendelkezik, vizsgálata pedig lényegesen túlmutat az adott régió területén. Leginkább úgy mérhetjük, ha megvizsgáljuk a régió attraktivitásának és vonzerejének változását, vagy a térség felzárkózásának, illetve további növekedésének képességét. A régiók komoly versenyben vannak azért, hogy megőrizzék, illetve tovább javítsák helyzetüket az állampolgárok, az üzleti szféra, a nemzetközi befektetők vagy a régióba látogató turisták előtt. Ennek érdekében egyszerre kell magas gazdasági növekedést és foglalkoztatottsági szintet biztosítaniuk, miközben élhető környezetet, tartós egyensúlyt és fenntarthatóságot teremtenek. A növekedés párosul a fenntarthatósággal és jelentős gazdasági, társadalmi és intézményi szerkezetváltást igényel. Itt olyan szempontokat emelhetünk ki, mint például a tudás és az információs társadalom kihívásai, vagy a hálózati együttműködések összetettsége.

A fent említett példák is szemléltetik a regionális versenyképesség összetettségét, valamint a régiók számára megjelenő átfogó problematikákat és kihívásokat. Az EU tagállamok területfejlesztési koncepciói a gazdasági, a társadalmi és a kulturális erőforrások koncentrációjának tényéből indulnak ki. Kialakulóban vannak olyan regionális centrumok, amelyek bizonyos regionális specializáció mentén aktív részesei az áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő nemzetközi transzferének. Ezek a régiók növekedési központokként működnek, amelyek egymással hálózati kapcsolatban vannak. Empirikus kutatások azt mutatják, hogy a növekedési központok közötti együttműködés intenzitása fokozatosan növekszik, illetve az ilyen típusú régiók fejlődése a legdinamikusabb.

Kutatási koncepció és a téma újszerűsége

A kutatási koncepció abból indult ki, hogy a regionális versenyképesség meghatározó tényezői az európai integráció aktuális szakaszában számos hatás metszéspontjában alakulnak ki: A nemzetállami gazdaságpolitikai prioritásain kívül meghatározóak az európai uniós közösségi politikák versenyképességet alakító feltételei, valamint az Európai Unió átalakuló intézményi háttere. Így a versenyképességi tényezők politikai, gazdasági es intézményi meghatározottsága egyaránt tetten érhető. Az egyes tényezők elkülönítésén kívül fontos ezeknek a tényezőknek a kvantitatív vizsgálata is, mely a hatásmechanizmus minőségi szempontjainak feltárásán felül az érvényesülő tendenciák empirikus értékelését is lehetővé teszi. Kiemelkedő jelentőségű és újszerű vizsgálati szempont, hogy a magyarországi régiók hogyan tudnak az alapvetően centrális szervezésű e-közigazgatási vívmányokhoz egyfelől hozzájárulni, másfelől azokból részesedni. A „Közösségi Stratégiai Iránymutatások” – az EU regionális politikájának a 2007-2013-ra vonatkozó, a fejlesztési irányokat rögzítő stratégiai dokumentuma – kitér a közigazgatás és általában az információs társadalom fejlesztésének igényére, lehetőségeire; megállapítja, hogy a vidéki térségek nem zárhatók ki az információs társadalom fejlődéséből. Erre alapozva az Új Magyarország Fejlesztési Terv decentralizált tervezésű operatív programjaiban is markánsan megjelennek az infokommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúra-fejlesztéseket célzó prioritási tengelyek. Az IKT szektornak alapvetően kettős szerepe van a nemzetgazdaság versenyképességét illetően. Egyrészt, az IKT mint szektor az IT, távközlési es professzionális IT szolgáltató vállalkozások révén számos tekintetben járul hozzá a nemzetgazdaság fejlődéséhez, hiszen jelentős hozzájárulása van a GDP-hez, és magas foglalkoztatási kort biztosít. Másrészt az IKT a gazdaság, állam, közigazgatás es a társadalom szintjén már rövid távon javítja a humán es fizikai tőke minőségét, hosszabb távon pedig elősegíti az alábbi paradigmaváltásokat.

  • Állam – szemléletváltás: szolgáltató állam mely példamutató mind hatékonyság és modernizáció terén, s egyben fókuszváltás is, elsősorban szolgáltató szektorra és tudásgazdaságra orientált vállalkozások támogatása, melyek nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek, innovatívak és hatékonyak.
  • Társadalom – kultúraváltás: az információs társadalom kialakulásának jegyében tudatos, felkészült, digitálisan érett, tudás-centrikus egyének tömeges színre lépése, akik részesei egy nyitott és szolidaritás biztosító társadalom kialakításának.


Projekt címe: A magyar régiók versenyképessége az Európai Unióban

Projekt azonosítószáma: K 77659

Kedvezményezett neve: Budapesti Kommunikációs Főiskola - 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9.

Támogatás összege: 5 801 000 Ft

Projekt futamideje: 2009.04.01-2012.12.31.