Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility Némedi Varga Réka / Tervezőgrafika mesterszak | Budapesti Metropolitan Egyetem

Némedi Varga Réka / Tervezőgrafika mesterszak

„Sokféle feladatba kóstolhattam bele, így megtudhattam, hogy melyek is azok a területek, amik a legjobban érdekelnek, amikben a legjobb vagyok és persze azt is, amiben még sokat kell fejlődnöm.”

Réka Tervezőgrafika mesterszakunkon diplomázott. Munkájával elnyerte a 9. Nemzetközi Szkopjei Diák Plakátbiennálé fődíját, kiállított a 7. Újvidéki Nemzetközi Diák Plakátbiennálén, a 23. Lengyel Filmtavasz keretében a Művész Moziban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Graphic Passage legjobbjainkat bemutató tárlatán, a Kiscelli Múzeum Te jössz! játékdélutánján, és persze a 2018-as diplomakiállításon is.

  

Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Már általános iskolában is rajzszakkörre jártam és szerettem mindenfélét alkotni. Sokszor nagypapámmal is együtt rajzoltunk, amit nagyon élveztem, ez volt az egyik kedvenc időtöltésem. A gimnázium utolsó éveiben a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskolába is jártam, ahol rajzot, festészetet, alakrajzot és grafikát tanultam. Ekkor tudatosult bennem, hogy annyira megszerettem ezt a világot, hogy nem csak hobbi szinten szeretnék foglalkozni vele, hanem hivatásként.

Miért ezt a szakot választottad?
A tervezőgrafika számomra az a szak, amiben leginkább kibontakozhatok. Mindig is jellemző volt rám, hogy sokféle dolog érdekelt és szerettem mindenfélét kipróbálni, majd megtalálni azokat az utakat, amikben a legjobban ki tudom fejezni magam, amiken azt érzem, hogy „igen, ez én vagyok”. Ez a szak pedig rengeteg lehetőséget ad a kísérletezésre, sőt, úgy érzem, igényli is azt. Van, mikor a teljes elmélyülésben és nagy részletességben látom a megoldást, és vannak olyan feladatok, mikor a gyors improvizáció a legjobb válasz. De mindkettőben magamat látom viszont.

Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?
Sopronban végeztem az alapszakot, ami szintén tervezőgrafika volt. A képzés alatt már biztos voltam benne, hogy tényleg jó irányt választottam. Sokféle feladatban kipróbálhattam magam, és nagyon jó alapul szolgált a mesterképzéshez. Továbbá ekkor tanultam meg, hogy milyen fontos figyelni a legkisebb részletre is a tervezés során. Ezt a látásmódot a mai napig alkalmazom a feladataim során.

Mi inspirál?
A nagypapámmal való közös rajzolás nem csak abban segített, hogy megszeressem ezt a területet, de azóta is inspirál és emlékeztet arra, hogy mennyire élvezem is, amit csinálok.
Ezen kívül sokat merítek a természetből. Szeretek rácsodálkozni a különböző természeti jelenségekre, növények belső szerkezetére, a különböző textúrákra, színekre... Ez egy kifogyhatatlan, folyamatosan megújuló ihletforrás. Ehhez szorosan kapcsolódik, a keleti, elsősorban Japán kultúrához való vonzódásom is, melyre szintén jellemző a természetközeliség, továbbá az európaitól különböző látásmód, ezért mindig érdekes inspirációs forrásként szolgál.

Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért? 
Több kedvencem is van. Az egyik a 9. Szkopje Poszter Fesztiválra készített plakátom, melynek témája az „Identity in crisis” volt.



Tovább az Arany János emlékévre készített Story Cube társasjáték redesign is nagyon érdekes feladat volt.

  


De nagyon élveztem még a különböző kiadványok tervezését is, mint pl. az egyéni receptkönyv, az Alice Csodaországban vagy a Manifesztum.


  

  

  


Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A Hanafuda (magyarul virágkártya) nevű tradicionális japán kártyát terveztem újra. Többek között Japán és a természet iránti érdeklődésem miatt is választottam ezt a témát. Nagy kihívás volt, de mindemellett nagyon élveztem, hogy a hagyományos, szimbolikus japán képi világot a saját stílusomban építettem fel újra, majd abból kiindulva egy teljes játékszettet készítettem el, szabálykönyvekkel és csomagolással együtt, a tervezéstől, a kivitelezésig.

  


Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Egyrészről sokféle feladatba kóstolhattam bele, így megtudhattam, hogy melyek is azok a területek, amik a legjobban érdekelnek, amikben a legjobb vagyok és persze azt is, amiben még sokat kell fejlődnöm. Több olyan projektünk is volt, amikben az iskolán túlmutató lehetőségek voltak. Ilyen volt a már korábban is említett Szkopje Poszter Fesztiválra készített plakátom, mellyel első helyet nyertem el, és kijuthattam az azutáni évben is megrendezett poszter fesztiválra. Ott workshopokon és szakmai előadásokon vehettem részt, láthattam a zsűrizés folyamatát és összeismerkedhettem több, különböző országból érkezett elismert grafikussal. De a szintén említett Story Cube redesign is egy komolyabb projektté nőtte ki magát, hiszen kereskedelmi forgalomba fog kerülni. Ezek mind nagyon hasznos tapasztalatok voltak. A tanáraink is rengeteget segítettek nekünk és számos olyan lehetőséget teremtettek számunkra, melyekkel folyamatosan fejleszthettük magunkat.

Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Úgy gondolom, hogy ebben a szakmában folyamatosan szükségünk van azokra a kihívásokra, amiket a sok befektetett energia mellett lelkesedéssel és örömmel teljesítünk, hiszen így fejlődhetünk. Erre pedig rengeteg lehetőséget ad a METU Tervezőgrafika mesterszaka és az itt oktató tanárok.

Hogy érzed magad friss(másod)diplomásként?
Furcsa kiszakadni ebből a közegből. Egy részről a mesterszak két éve jó értelemben véve egy nagyon tömény időszak volt, tele feladatokkal, sok újonnan megszerzett tudással és élménnyel, ami most hirtelen véget ér. Másrészről kíváncsi és lelkes vagyok, hogy ezután hol találom meg magam újra, milyen kihívások jönnek és remélem, hogy hasonlóan izgalmas projekteken dolgozhatok majd, mint amiken az egyetemi évek alatt.

Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Sokat készültem rá, és örömmel beszéltem az elkészült munkámról és az ahhoz vezető útról. Érdekes volt látni a szaktársaim prezentációit is, a sok-sok izgalmas témával és az elkészült művekkel. Jó élmény marad számomra és méltó lezárása volt ennek a két évnek.

Milyen terveid vannak a jövőre?
Szeretnék olyan helyet találni, ahol továbbra is lelkesen alkothatok. Az egyik vágyam, hogy egy kisebb csapattal stúdiót alapítsunk, ahol egymást segítve változatos projekteken dolgozhatunk.