"A filmkészítésben jelen van sok visszaigazolás, ami az életből hiányzik – a kamera mögött megszülethet valami, amit a valóság olyan formában nem tartalmaz és ez mindig egy izgalmas, inspiráló dolog."
Bendegúz Kameraman alapszakunkon diplomázott.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Gimnazista korom óta vonzódom a kamerához. Első kamerám egy kis DV kamera volt, amit használtan vettem. Utána megismerkedtem a vágószoftverrel, a kamera használatával, elkövettem az első hibákat, rengeteg montázst csináltam akkoriban, visszatekintve tartalmukban elég mihasznák voltak, de sokat segítettek az alapok elsajátításában. Aztán jött a fényképezés a gimnázium után, de ugyanúgy megmaradt a különböző kamerák, filmes, fotós kiegészítők felé tanúsított vonzalom – ezt az is bizonyítja, hogy évek óta egy filmtechnikai eszköz fejlesztésén és gyártásán is dolgozom, immár professzionálisabb mérnöki háttérrel. Nemsokára ehhez a technikai vonzalomhoz párosult egy esztétikai fejlődés is, elkezdtem szelektálni a különböző vizuális termékek közt, melyik milyen szinten tetszik, vagy miért, és így kialakult egy ízlés a saját képalkotás iránt. Azért ezzel a területtel foglalkozom, mert a filmkészítésben jelen van sok visszaigazolás, ami az életből hiányzik – a kamera mögött megszülethet valami, amit a valóság olyan formában nem tartalmaz és ez mindig egy izgalmas, inspiráló dolog. A film elkészültének a folyamatát valahol az operatőr látja elsőként – most tekintsünk el attól a néhány milliszekundum késéstől amennyivel a többi monitorra is megérkezik a kép – arra gondolok, hogy a keresőn keresztül sokkal közelebbi viszony alakul ki a jelenettel, és sokszor előre is gondolkodom munka közben kompozíciós szinten, fejben már előrébb járok akarattal, vagy akaratlanul, hogy később a jelenetben mit fogok mutatni, vagy milyen ritmusban fogok mozogni és hasonlók.
Miért ezt a szakot választottad?
Más egyetemre jelentkeztem már ugyanerre a szakra háromszor is. Jóformán nem is nagyon felvételiztem egyetemen más szakra. Nem volt kérdés sosem számomra, hogy elsősorban ezt szeretném csinálni.
Mi inspirál?
Nehéz összeszedni erre a kérdésre a választ. Olyan projektek alapvetően, ahol vagy olyan feladattal állok szemben, amit még nem csináltam, vagy távol áll a vizuális gondolkodásomtól, akár olyanban, ahol valami társadalmilag fontos vagy szociális értelemben motiváló jelenet zajlik a kamera mögött, akár dráma, dokumentumfilm, játékfilm, vagy bármilyen műfajban. Valami frappáns vizuális fogás, trükkfelvétel, ami szokatlanul, megdöbbentően hat.
Motivál még az, hogy fejlődjek a projektjeim előkészítésében – tudatosabban szeretném a jövőben a projekteket megelőző munkát végezni. Ezért is foglalkozom napi szinten például CG művészek képeinek tanulmányozásával, ezek sci-fi képek, csendéletek, építészeti vizualizációk, real-time bejárható jelenetek, stb. Nem teljesen értem, hogy a filmekhez készült animatikok miért olyan gyatrák vizuálisan, amikor ma már bármilyen szettnek a valósághű vizualizálása nem egy különösebben nehéz dolog, és korszerűbb technológiák vannak arra, hogy beszkenneljenek egy valós szettet – az én munkám szempontjából mondjuk a bevilágítás része releváns szerintem. Van olyan program, amiben lehet mozgatni a fényforrásokat és valós időben frissül közel élethű grafikával. Különböző hangulatok kipróbálása az előkészítési fázisnál szerintem nagyon hasznos. Ráadásul sokat lehet belőle tanulni – mekkora a fényforrás mérete, milyen messze van. Ebbe szeretném magam jobban beleásni majd.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Mindenképp a stúdiógyakorlatok, azok között volt egy pár jól sikerült kísérlet.
Ezen túl volt még három kisjátékfilm, amiből sajnos sajnos nem lett befejezve mind, csak az egyik, de mindenképpen sokat tudtam belőlük tanulni, mind a három film – sőt eddig szerintem minden filmem eléggé különböző volt képileg, ezért is érdekes visszanézni a kockákat belőlük.
Örökké - 2017
SIKA - 2018
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A diplomamunkám Orsi egy éjszakáját meséli el, aki egy pár éves gyerekét egyedül nevelő középkorú nő – régóta nem volt kedves hozzá férfi. Egy este babysittert fogad a lányához, Mankához. Az estére megbeszélt randi nem éppen úgy sül el, ahogy eltervezte, amikor kiderül a férfi számára, gyereke van. Utána sodródik az estével, különböző férfiakkal és szituációkkal találkozik.
A történet erőssége, hogy nagyon valós karakterek vannak benne, akiket a rendezőnek, Ábelnek – akivel együtt szoktunk általában dolgozni – nagyon természetesre sikerült megformálnia. Szerintem különös erénye volt ebben a munkában, hogy a filmben az amatőr szereplőket játékban a hivatásos színészekkel teljesen egyenlő szintre tudta hozni és alig lehet észrevenni, hogy játszanak, ami nagyon erős hátteret ad a jeleneteknek.
Maga a történet is fontos és aktuális társadalmi problémákra világít rá, egyáltalán nem szájbarágósan, vagy klisésen. Munka közben inspirált az anyag és jó volt dolgozni rajta. Nem utolsó sorban mind a stábtól – akik nagyon lelkiismeretesen és alázattal dolgoztak –, mind az első nézőktől nagyon jó visszajelzéseket kaptam.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Szerintem azzal, hogy másokkal együtt dolgoztam, akik hasonló érdeklődéssel rendelkeznek – egymás munkáiból szerintem mindig tudtunk tanulni ez alatt a pár év alatt. A stúdiógyakorlatokon olyan dolgokkal tudtam kísérletezni, ami az iskolai kereteken kívül nagyon költséges lett volna. És szinte lehetetlen csak egy-egy világításgyakorlat miatt ennyi segítő kezet összegyűjteni, ha valaki autodidakta módon szeretné megtanulni kizárólag a szakmát. Tanáraink fontos szakmai ismereteket adtak át és mindig tudtam segítségért fordulni hozzájuk akár órákon kívüli konzultáció keretében is.
Hogy érzed magad frissdiplomásként?
Jól, valójában folytatom, amit eddig csináltam. Nem félek tőle, hogy nem lesz mivel foglalkoznom.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Jó élmény volt – bár örülnék, ha az utánnunk jövők mozis körülmények közt tudnák védeni a filmjeiket.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Van egy vállalkozás, aminek az előkészítésén évek óta dolgozom – ez pár hónapon belül éles lesz. Ezt az évemet ennek szeretném szentelni. Érdekel még pár más dolog is, szeretek tervezni CAD-ben és tervezem, hogy elvégezzek egy gépi forgácsoló-CNC képzést később. Ennek is szeretnék időt szentelni. Ezen kívül tervezem, hogy felvételizzek mesterszakra később esetleg külföldön.
