Hogyan mutatnád be magad a világnak?
Imádok alkotni. A tervezőgrafika minden ágában szívesen tevékenykedek, leginkább az illusztrálás áll hozzám közel. Nem jellemző alkotásaimra a túlzott élethű ábrázolás, annál inkább imádok torz, furcsa lényeket kreálni. Nagyon élénk, kontrasztos színekkel dolgozom, de a fekete-fehér tűfilces illusztrációk készítésében is otthonosan mozgok. A későbbiekben szeretnék létrehozni egy saját brandet, ahol az illusztrációim új életre kelhetnek.
Miért gondoltad annak idején, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem lesz a neked való iskola?
Középiskolai végzősként több művészeti egyetem nyílt napján is voltam. Ezek közül egyik sem fogott meg igazán, nem láttam bennük azt a pluszt, amit kerestem. Az Educatio kiállításon figyeltem fel először a METU-ra. Elsőként az egyedi standjukra, ekkor még nem tudtam, hogy az egyetem művészeti karral is büszkélkedhet. A kiállításon részt vevő hallgatók nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, így tájékozódhattam a szakokról és az iskoláról. Később részt vettem a nyílt napon is, ahol a hallgatók különböző művészeti szakokról érdekesebbnél érdekesebb prezentációkat mutattak be. Ekkor már tudtam, hogy ez az az iskola, amit én kerestem.
A METU-nál barátságosabb iskolát nem igazán tudok elképzelni. Leginkább a közvetlenség és nyitottság, ami először megfogott az intézményben. Maga az épület is ezt az érzést sugallja számomra. Emellett nagyon fontos volt nekem, hogy szabadon alkothassak. A nyílt napon a hallgatók bemutatták saját projektjeiket, amelyek teljes mértékben egyediek voltak és saját stílusukat tükrözték. Az ő példájukon keresztül láttam, hogy itt korlátok nélkül tudok majd alkotni.
Mesélj kicsit a szakodról!
A tervezőgrafika egy nagyon összetett szakma. Magába foglalja az arculattervezést, csomagolástervezést, online és offline anyagokat, plakáttervezést, webdesign és a könyvkészítést is. Azoknak ajánlom a szakra való jelentkezést, akik alapjában véve kreatívak, jó vizuális érzékkel rendelkeznek és szeretnének munkájuk során kézzel fogható alkotásokat létrehozni. A diploma megszerzése után elhelyezkedhetsz grafikai stúdiókban, kreatív ügynökségeknél, online és print médiában, webdesignerként, vagy elindulhatsz önálló művészként, mint tervezőgrafikus.
Itt szabadon alkothatsz, családias légkörben. A feladatok által könnyen kialakulhat saját ábrázolásmódod, stílusod. A tanárok nagyon segítőkészek, empatikusak, köztük és a diákok között általában egy nagyon közvetlen kapcsolat alakul ki. Teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeimet, sőt, még többet is kaptam annál, amit elképzeltem.
Melyik a kedvenc tantárgyad?
Nincs kimondottan kedvenc tantárgyam, inkább a tanárokhoz és a feladatokhoz kötöm az adott félév tárgyait. Szeretem azokat az órákat, ahol illusztrációs feladataink vannak. Mesterképzésen ugyan a tervezőgrafika specializációt választottam, mert úgy éreztem ebben kell fejlesztenem még magam, ennek ellenére mindig is az illusztrálás fog hozzám közelebb állni.
Miért pont ezt a szakot választottad?
Nagyon hezitáltam a tervezőgrafika és a képgrafika között. Ekkor még csak azzal voltam tisztában, hogy nagyon szeretek rajzolni és alkotni. A felvételi időszakban még semmi előképzettségem nem volt a tervezőgrafika terén, így féltem tőle, hogy nem tudom majd megállni a helyem. Végül mindkét szakra felvételiztem, és a tervezőgrafikát jelöltem meg első helyen, és a sorsra bíztam az eredményt. Végül sikerült a tervezőgrafikára felvételt nyernem. A szakra való jelentkezés volt életem egyik legjobb döntése!
Milyen jó tanácsot adnál egy most felvételizőnek, mire figyeljen és mi alapján döntsön?
Amit én másképp csinálnék az az, hogy jobban utánanéznék annak, hogy pontosan mit takar az általam választott szak. Nem árt, ha tisztában vagy a terület alap fogalmaival és a minimális programismerettel. Így könnyebben vághatsz neki a tanévnek.
Úgy gondolom, hogy nagykövetként sokat segíthetek azoknak, akik bizonytalanok a továbbtanulási kérdésben, tanácsokkal láthatom el és tájékoztathatom őket szeretett szakomról, a tervezőgrafikáról. Kérdezzetek tőlem bátran!
Milyen oktató helyett mentor élményed van?
Tanáraink nem csak leadnak egy anyagot és kiadják a feladatokat, hanem leülnek mellénk, tanácsot adnak, gyakran velünk együtt gondolkoznak a projektünk következő lépésén. Érezhető, hogy nekik is fontos, hogy a maximumot hozzuk ki magunkból egy feladat elkészítése során. Soha nem adnak utasításokat, ehelyett inkább jó tanácsokkal látnak el minket és rávezetnek arra, hogy esetleg mit kéne máshogy csinálnunk, milyen irányba haladhatunk tovább.
Nehéz kiemelnem csak egyetlen oktatót, hiszen mindegyikben van olyan tulajdonság, amit szeretek. Két oktatót emelnék ki, akik nagyon közel állnak hozzám, Tepes Ferencet és Brittnek Andreát. Tepes tanár úrral úgy érzem, nagyon közvetlen a kapcsolatunk, bármikor bármiről el tudunk beszélgetni, alapszakon ő volt a diplomamunka témavezetőm és nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Brittnek Andrea szakértelme kiváló, és amit a legjobban szeretek benne, hogy minden ötletben meglátja a pozitívumot és hasznos tanácsokkal segíti a további munkát.
"Metropolitan. Az alkotóegyetem." Mit jelent ez számodra?
Itt valóban a gyakorlati tudás megszerzésén van a hangsúly. Egy félév során körülbelül 3-6 projektünk is megvalósul, így mikor kikerülünk az egyetemről, bőven tudunk alkotásokat bemutatni a portfoliónkban. A suliban inkább úgy érzem, hogy alkotunk, nem pedig kötelező feladatokat teljesítünk, ami mindenképp pozitívum számomra.
Nagyon sok élményem van a METU-val kapcsolatban, mint alkotóegyetem. A tervezőgrafika tipikus területein (arculattervezés, katalógustervezés...) kívül sok olyan feladatot kapunk, ahol manuális technikákat kell alkalmaznunk. Mindkét esetben a feladataink megvalósítása során alkotónak érzem magam, mégis a kedvencem, amikor nem számítógépen keresztül, hanem saját kezem által hozhatom létre munkáimat.
Itt az egyetemen nem érzem azt, hogy csak egy hallgató lennék. Soha nem éreztem azt a tipikus iskolai hangulatot és azt a kényszert, hogy ide márpedig be kell járnom, mert ez a kötelességem. Mindig úgy indulok az egyetembe, hogy azt érzem: De jó, ismét alkothatok!
Mit jelent számodra az alkotás szó?
Szabadság, egyéniség és önkifejezés.
Melyik a kedvenc helyed az egyetemen?
Egyértelműen a műhely a kedvenc helységem a METU-n. A pinceszinten lévő műhelyre mindig egy kis kuckóként tekintek, ami bármikor menedéket nyújt, ha besokallok a számítógépes tervezésből. Sajnos, a járványhelyzet miatt ebben a félévben nem volt lehetőség jelentkezni műhelygyakorlatra. Nagyon hiányzik, hogy különböző technikákkal (linómetszés, rézkarc, hidegtű) dolgozhassak.
A vírushelyzet miatt, idén sokkal nagyobb hangsúlyt kap az online tanulás. Repüljünk vissza kicsit az időben: meséld el röviden a METU-hoz kapcsolódó kedvenc offline élményedet!
Nagyon sok szép emléket gyűjtöttem össze az iskolában, a kedvencem talán mégis a diplomamunka elkészítésének időszaka volt. Az ezzel töltött idő minden egyes percét élveztem, jó volt egy olyan projekten dolgozni, amire teljes mértékben a sajátomként tekinthettem. A témaválasztástól a kutatómunkán, a könyv illusztrálásán és tördelésén keresztül a nyomdai anyag létrehozásáig az én feladatom volt. Végül sikerült létrehoznom egy olyan alkotást, amire a mai napig örömmel nézek.
Pozitív tapasztalás számodra az online tanulás?
Őszintén szólva nekem nagyon tetszett. Mivel én nem Budapesten lakom, így a napi utazásokkal összességében rengeteg időm kárba veszik. Az online oktatási időszak alatt sokkal több időm volt az aktuális projektetek kidolgozni. A Zoom-on tartott órákon a konzultálást képernyőmegosztássál teljesen jól lehetett kivitelezni. Előnye volt még az is, hogy lehetőségünk volt mások munkáit is figyelemmel kísérni és tanulni a tanárok által elmondott kritikákból is.
Véleményed szerint ki a szakmád szuperhőse, kit tekintesz példaképednek?
Leginkább illusztrátorok munkásságát követem, közülük is rengeteget meg tudnék említeni, viszont mivel a szakmám a tervezőgrafika, így Kiss Miklóst emelném ki. Ő egy nagyon sokrétű alkotó, a művészet több területén is kimagasló munkássága; építészet, design, tipográfia, tervezőgrafika. Művészetének központi témája a klasszikus képzőművészet és a design közötti határ összemosása. Kedvenc alkotásaim tőle: A Kortárs Építészeti Központnak tervezett sör arculata, a Guggenheim Múzeum arculati terve és a CAT Club belsőépítészeti és arculati terve.
Miben látod a METU szupererejét?
Sokkal közvetlenebb, barátságosabb, családiasabb, mint más egyetemek.
Milyennek képzeled a METU szuperhősét?
Hasonló tulajdonságokkal felruházva képzelném el, mint valamennyi tanárunkat. Mindenképp kedves és segítőkész lenne, aki a legreménytelenebb helyzetünkből is segítene kiutat találni.
Volt olyan nehéz pillanatod, amikor valakitől kaptál impulzust, ami átsegített rajta?
Első félévben, amikor még nem értettem a programokhoz és elveszve éreztem magam, egy osztálytársam (aki az alapszak előtt a METU-n egy OKJ-s tanfolyamot is elvégzett) nagyon sokat segített. Barbitól mindig kérhettem segítséget, amit ezúton is köszönök neki.
Van olyan oktatód, akivel szívesen beszélgetnél személyesen pár kérdés erejéig?
Szerencsére a tanáraim nagy részével bármikor beszélgethetek és feltehetek nekik kérdéseket. Leginkább olyan oktatóval beszélnék most, akinek van tapasztalata saját termékei értékesítésében, saját brand létrehozásában, ugyanis a későbbiekben nekem is ez a célom.
Milyen alkotói utazásod volt a METU-n?
A METU-n folyamatosan formálódott a stílusom, új technikákkal ismerkedtem meg. Ezeket volt lehetőségem alkalmazni projektjeim kapcsán is. Az utazásom szerencsére még nem ért véget, hiszem a legnagyobb munka, az utazás végállomása a diplomamunka még előttem áll.
Mi volt eddig a legmeghatározóbb élményed az egyetemen?
A legmeghatározóbb élményem az első sikerélményem volt a szakkal kapcsolatban. Soha nem titkoltam, hogy az első félévben mennyire elveszettnek és tehetségtelennek éreztem magam. Úgy gondoltam, ahhoz, hogy fejlődni tudjak és folyamatosan megbirkózzak a feladatok nehézségeivel, sokkal több energiát kell befektetnem, mint azoknak a társaimnak, akik már otthonosabban mozogtak a tervezőgrafika világában.
A folyamatos kudarcok után szinte egy megmentő feladatként kaptam a Münchhausen báró vidám kalandjai című könyv illusztrálását és tördelését. Ennél a projektnél találtam rá arra az illusztrálási stílusra és színhasználatra, ami máig is kíséri munkáimat. Innentől kezdve elindult egy felfele ívelő "karrier", sorban jöttek a sikerélményeim, kiállítások, díjak, iskola általi megbízások és természetesen a nagyköveti jelölés.
Milyen egyetemi aktivitásokban vettél eddig részt?
A műhely adta lehetőségeket mindig igyekeztem kihasználni, ezáltal nagyon sok új technológiát, eljárást megismerhettem, ezzel is fejlesztve kreatív látásmódomat, gyarapítva technikai eszköztáram szélességét.
Mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
A hobbim egyben a munkám is, imádok illusztrálni. Két projekt között néha csak úgy elkezdek rajzolgatni kikapcsolódásképpen és gyakran ezekből születnek a legjobb ötleteim akár egy későbbi projekthez, akár egy iskolai feladathoz.
Van-e olyan könyv, film, kiállítás, előadás, amit szívesen ajánlanál mások figyelmébe?
Tavaly nyáron voltam Weimarban, a Bauhaus Múzeumban, ami nagy élmény volt számomra. Mind a kiállítás tartalmában, mind építészetileg kiváló élményt nyújt a látogatóknak.
Mi a kedvenc zenei műfajod, zenekarod, előadód?
Sokan meglepődnek rajta, de éjjel-nappal rap-et hallgatok. Reggel, ha felkelek, tanulás, alkotás, utazás, fürdés közben is. Szeretem az old school-t és a new school-t is egyaránt 2Pac-től 6ix9ine-ig. Rengeteg kedvelt előadóm közül egyértelműen A$AP Rocky szerepel ranglistám első helyén.
Mit tanultál meg a METU-n, ami sokat jelent számodra?
A METU-n leginkább azt tanultam meg, hogy nagyon fontos egy saját stílust, ábrázolásmódot kialakítani, amit majd összekötnek a neveddel. Nyugodtan kísérletezhetsz, szembe mehetsz az árral, akár felrúghatod a szabályokat, persze bizonyos kereteken belül.
Van-e olyan célod, amit a METU segített elérni?
Igen, szinte minden célomban, amit elértem, jelentős szerepet játszott a METU. Már csak azért is, mert itt találtam meg igazán önmagam és itt születtek azoknak az alkotásoknak a többsége, amivel sikereket értem el. Ezek közé sorolhatom a kiállításokat és pályázatokat, amelyeken részt vettem és eredményeket értem el.
Hogy érzed, fogják-e segíteni az egyetemi évek a karrierterveidet?
Természetesen igen. Itt találtam meg egyéni hangomat és stílusomat és nagyon sokat fejlődtem. Emellett itt fogalmazódott meg bennem, hogy milyen irányban is szeretnék tovább menni az életben.