Hogyan mutatnád be magad a világnak?
Szeretek másokat meghallgatni és valahogyan segíteni őket, akár csak azzal, hogy megértően figyelek, vigasztalok vagy megölelek. Bár elsőre nagyon csendesnek és visszahúzódónak tűnök - introvertált vagyok, de nem szeretem ezt a szót használni - amolyan megfigyelőként vagyok jelen, de aki közelebbről is megismer, már egy egészen másik emberként ismer meg, erről többet nem árulhatok el, ezt meg kell tapasztalni.
Miért gondoltad annak idején, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem lesz a neked való iskola?
Elsőre nem ide jelentkeztem sajnos, hanem később kértem egy másik egyetemről az átvételemet. Mivel jogász szakon is tanulok, így kézenfekvő volt annak az egyetemnek a kommunikáció szakára jelentkezni anno. Sokat gondolkoztam ezen, hogy milyen lett volna egyből itt kezdeni, de talán kellett ez a tévedés, hogy teljesen más szemmel lássam a Metropolitant, mint azok, akik eleve itt kezdtek.
Amikor meghoztam a döntést, hogy nem jó nekem az az egyetem, ahol voltam korábban, akkor már nagyon érzékeny voltam minden információra és véleményre. Mivel a másik helyen becsapva éreztem magam, mert ott a sok fényes ígéret helyett semmit sem kaptam. Szerintem mindent is elolvastam a METU-ról, a hallgatói véleményeket, csoportokban utánakérdeztem és az egyetemmel is leveleztem még a kérvény leadása előtt. Nagyon tetszett az oktató helyett mentor, és a hallgató helyett alkotó hozzáállás, a weboldal minden kérdésemre megadta a választ, beleshettem az egyetem falai közé és a közösségi médiát se kíméltem a feltérképezéskor. Szépen lassan kialakult egy hallgatóbarát, modern egyetem képe, amivel tudtam azonosulni, és ahogy mondani szokták a többi már történelem.
Milyen jó tanácsot adnál egy most felvételizőnek, mire figyeljen, mi alapján döntsön?
Nem szabad a megrögzött dolgokhoz ragaszkodni, én is úgy voltam, hogy intézményen belül jó lesz egy másik kar szakjára is jelentkezni a korábbi egyetememen, mert “azt az egyetemet már ismerem”. De érdemes komolyabb munkát fektetni a választásba, hiszen anno én is így választottam a jogász szakom és azt nem bánom. El kell menni nyílt napokra - persze a járvány kellős közepén online vannak, de is érdemes csatlakozni. Lehetőség szerint már most ott tanuló hallgatókkal beszélni, utánanézni az egyetemnek, a szaknak, mennyire tudunk vele azonosulni, milyen lehetőségeink lesznek hallgatóként stb. A legfontosabb pedig, hogy mindig az nézzük, ami nekünk jó! Ne mások elképzeléseit valósítsuk meg, és ne csináljunk olyat, amit nem érzünk a magunkénak.
Ha valódi és használható tudást szeretnél szerezni és már egyetem alatt hasznosítanád is a tanultakat, akkor a METU-n a helyed. Rengeteg lehetőség vár az egyetemen arra, hogy fejlődjünk abban, ami érdekel, műhelyek, programok, versenyek és munkalehetőségek. Ebben segítségünkre vannak az oktatóink is, akik minden lehetőségre felhívják a figyelmünket bátorítanak és támogatnak, hogy meg tudjunk birkózni a kihívásokkal és életre szóló élményekkel gazdagodhassunk.
Mesélj kicsit a szakodról!
Én kommunikáció és médiatudomány szakra járok, azon belül a PR, reklám és marketing a választott szakirányom, mindezt pedig levelező munkarendben végzem, munka és más tanulmányok mellett. A kommunikáció egy gyakorlatias szak, kreatív feladatokkal, sok csapatmunkával a saját szaktársainkkal, és bizonyos tárgyaknál törekednek a tanárok arra, hogy az egyes csapatok különböző szakok hallgatóiból tevődjenek össze, ami hatalmas élmény és tapasztalatszerzés, hogy hogyan lehet különböző látásmódokat egyesíteni és egy fantasztikusat alkotni együtt.
A levelező szak mindenképpen jó azoknak, akik vagy munka mellett szeretnék képezni magukat, és minőségi oktatásban szeretnének részesülni. Itt nem kell attól félni, hogy nem fogjuk érteni azt, amit tanulunk, mivel a tanáraink mindig naprakészek és olyan példákon és feladatokon keresztül sajátítjuk el a tananyagot, amik a valódi életből származnak. A tegnap eseményei már a következő óra elemzésének tárgya lehetnek.
Miért pont ezt a szakot választottad?
Bár már elég régóta tudtam, hogy szeretnék jogász lenni és másoknak segíteni, az élet úgy hozta, hogy gimnázium alatt egy különös szerelem szövődött köztem és a rádiózás világa között. Elkezdtem a jogi tanulmányaimat, de nem hagyott nyugodni a másik világ sem, így jelentkeztem kommunikáció szakra, és itt jött a csavar, ugyanis az első félévtől kezdve tudtam, hogy PR és marketing szakirányra fogok majd szakosodni, de azért a másik egyetemen is készült rádióműsor és sokat dolgoztunk régi televíziós eszközökkel. A következő kanyart ők hozták azzal, hogy nem indult el a szakirány és a levelezős munkarenden kényszerből nappalira került, ahol, mint később kiderült szintén nem indult el a szakirány. Itt jött a döntés, hogy lépnem kell, ekkor jött a váltás és a METU. Visszatértem az eredeti elképzelésemhez, a levelezőre és immáron teljesen fixen PR, reklám és marketing szakirányon vagyok. És hogy miért ragaszkodtam ennyire hozzá? Úgy érzem ez az, amivel a legtöbbet tudok fejlődni és nagyon izgalmasnak tartom a szakirányom óráit, a feladatokat, a csoportmunkát, minden érdekel ezzel a területtel kapcsolatban, és úgy gondolom, ha mégis a mikrofon mögé vágynék azt innen lesz lehetőségem meglépni.
Melyik a kedvenc tantárgyad?
Médiaprojekt óra, imádtam az órai feladaton dolgozni, úgy éreztem abba se bírom hagyni a feladatok kidolgozását, csak úgy szárnyaltam. Egy színház online kommunikációjának elemzése volt a feladat, ennél testhezállóbb nem is lehetett volna.
Melyik a kedvenc helyed az egyetemen?
A körépületi büfé rész. Szerettem órák és vizsgák előtt ott felkészülni, van valami varázsa a helynek, és természetesen a szombat reggeli kávét is itt gyűjtöttem be.
A vírushelyzet miatt, idén sokkal nagyobb hangsúlyt kap az online tanulás. Repüljünk vissza kicsit az időben: meséld el röviden a METU-hoz kapcsolódó kedvenc offline élményedet!
Nekem az a kis rituálé hiányzik, hogy bármelyik épületben is legyen az órám, mindig a körépületben a büfében kezdek a kis elviteles kávés poharammal és egy finom friss kávéval, ez szent és sérthetetlen.
Pozitív tapasztalás számodra az online tanulás?
Számomra pozitív csalódás volt az online oktatás és nagyon jól össze tudtam hangolni a munkámmal is. Külön büszkeség, hogy az egyetemünk úttörő volt ebben is, és elég gördülékenyen ment az átállás márciusban. A legjobb mindenképpen az, hogy az utazási időt “megnyertük” magunknak, így csak egy laptop, kamera és mikrofon vagy egy mobil is elég, hogy bárhonnan be tudjunk kapcsolódni az órába. Elég jól kihasználjuk az órákon a zoom adta lehetőségeket is, csoportokban is tudunk dolgozni, chaten is tudunk hozzászólni az órához, hogy ne zavarjuk azt, aki éppen beszél, és ha valamiben elakadunk meg tudjuk osztani a saját képernyőnket így segíteni is könnyebb pl. egy Photoshop-ban készülő feladatnál.
Véleményed szerint ki a szakmád szuperhőse, kit tekintesz példaképednek?
Mindenféle elfogultság nélkül Dér Dezső munkája és tanórái kiemelkedőek számomra. Igazán hiánypótló munkát végeztek a kulturális marketing területén, amiről átfogó tanulmány is született, a leghasznosabb gyakorlati tudást az ő óráján szereztem, amit fel tudok használni a munkám során is.
Sok mindenkire felnézek, elismerem a tudását és csodálok, de szerintem az igazi szuperhősök karnyújtásnyira vagy legalábbis egy ismerős ajtónyitásnyira vannak tőlünk, nekem ilyen szuperhősök a szüleim. Rengeteg támogatást, szeretetet kaptam tőlük, a munka iránti szeretetet és tanulási vágyat, ami egy igazi kincs. Remélem, tudom nekik ezt majd valahogy viszonozni.
Miben látod a METU szupererejét?
Mert szakítani a régi tanítási hagyományokkal, sok mindenben úttörő és épít a hallgatók véleményére. Nem csak mondja, hogy meghallgatja a diákokat, hanem tényleg törekszik velük egy aktív párbeszédre, így együtt alakítják az egyetem jövőjét.
Milyennek képzeled a METU szuperhősét?
Olyannak, mint egy hallgatót, egy közülünk, de mégis kicsit kiemelkedik a tömegből, segít mindenben, ott van, ha szükségünk van rá, ha nem is szuperhős jelmezt visel, valamilyen sárgás lilás öltözete van, mint az egyetem brand színei.
Mi lenne a 3 szupererő, amit választanál magadnak?
1) Gyors olvasás: túl sok minden érdekel ezért sok könyv várja, hogy feldolgozzam őket, nem elég az a 24 óra. 2) Teleportálás: egy reggeli Londonban, egy kávé Bécsben, egy toszkán ebéd és még csak dél van? Akkor irány New York! 3) Mindenkinek tudjak segíteni, aki hozzám fordul. Szeretek másoknak segíteni és feltölt, ha sikerrel járok, persze mindenre én se tudhatom a választ hiába túrom fel a világot, de azért jó lenne, ha mégis.
Mit tanultál meg itt az egyetemen, ami sokat jelent számodra?
Segített, hogy jobban tudjak csapatban dolgozni, egy másik látásmódot és rengeteg tapasztalatot kaptam a sok közös munkával és az időmenedzsmentemet is új szintekre emelte, úgy érzem egy csomó területen fejlődök úgy is, hogy észre sem veszem. Remélem, az egyetem elvégzése után is marad valamilyen kapocs köztem és az egyetem között.
És hogy tényleg lehet élmény a tanulás. Még sosem szerettem ennyire a tanulást, mint itt, teljesen mások a módszerek, mint ahogy azt megszoktuk a középiskolában. Amit itt elsajátítunk az már örökre a miénk lesz, nem fogjuk holnapra elfelejteni.
Milyen oktató helyett mentor élményed van?
Több ilyen élményem is van, az oktatóink nem csak letudni szeretnék az órákat, hanem azt szeretnék, ha aktívan vennénk részt rajtuk. Sok csoportfeladatunk van, és azonnali visszajelzéseket kaphatunk a munkánkról és mi is adhatunk az órával kapcsolatban, ami mind a két félnek segítség. A digitális oktatással kapcsolatban számos olyan óra volt, amit úgy kezdtünk el, hogy beszéljük meg közösen, hogyan szeretnénk az órákat, milyen segítségre van szükségünk még, hogy fel tudjuk dolgozni az anyagot stb.
Dér Dezső és Papp-Váry Árpád a kedvenc oktatóim. Papp-Váry olyan könnyedséggel tanítja a marketinget, hogy még az is megszereti, aki eddig esetleg nem, könyvei pedig letehetetlenek! Dér Dezső órái és feladatai pedig annyira jól használhatók egyetemen kívül is, hogy nem egy olyan van, amit már a munkámba is be tudtam építeni. Külön kedves számomra, hogy kulturális marketinget tanulhatok tőle, és a kiadott projektekben kulturális intézmények kommunikációjával foglalkozhatok mélyrehatóan.
"Metropolitan. Az alkotóegyetem." Mit jelent ez számodra?
Projektfeladatok és együtt gondolkodás a hallgató társaimmal. Úgy érzem ezek által nagyon sokat fejlődök én is, sokféle embert ismerek meg a közös projektek során, tanulunk egymástól és magunkról is dolgokat. Óriási előnyben leszünk a munkaerőpiacon ezekkel a tapasztalatokkal.
Mit jelent számodra az alkotás szó?
Valami újat létrehozni egyedül vagy közösen.
Milyen élményed kapcsolódik az alkotóegyetemességhez?
Számomra a csoportos és egyéni feladatok megvalósításai az igazi alkotási folyamatok. Nem csak egy x oldalnyi beadandót kell készíteni, hanem megvannak a különböző részfeladatok, mindenki a saját erősségeit bele tudja vinni a munkába, a végeredmény pedig egy olyan alkotás, ami nem csak betűk halmaza lesz. Sok prezentációt készítünk, amikben akár saját videós tartalmat is felveszünk, képeket szerkesztünk, és átfogó tanulmányokat hozunk létre, ezek mind jól fognak mutatni a portfóliónkban.
Volt olyan nehéz pillanatod, amikor valakitől kaptál impulzust, ami átsegített rajta?
Szerencsére még nagyon nehéz pillanataim nem voltak.
Van olyan oktatód, akivel szívesen beszélgetnél személyesen pár kérdés erejéig?
Bármelyik oktatómmal szívesen leülnék egy kávéra és érdeklődve hallgatnám, az életének a történetét, na nem úgy, mint egy pontokba szedett önéletrajz... :) Kíváncsi lennék milyen kihívásokkal nézett szembe, milyen sorsfordító lehetőségek akadtak az életében, mi az, amit másképp csinált volna, ki volt rá nagy hatással, kitől tanulta a legtöbbet.
Milyen alkotói utazásod volt a METU-n?
Néha előfordul, hogy egyedül marad az ember egy projektre hiába kezdi el csapatban. Az első pánik után, jön az újra tervezés, a korábban felosztott feladatokat, most egyszemélyes hadseregként kell feldolgozni. Ez munkahelyen is egy ismerős szituáció lehet, nem árt már az egyetemen megtanulni kezelni az ilyen helyzeteket. Az ember egy ideig bosszankodik, de azt is el kell fogadnunk és empátiával kell lennünk a másik iránt, mert nem biztos, hogy lustaság miatt nem tud velünk dolgozni, millió más oka is lehet ennek. Szerintem ez is egy fontos tapasztalás, hogy nem lehet egyből haraggal lenni a másik iránt, főleg, hogy ettől még a projekt nem fogja magát megoldani. Egy tanulmány készítésénél kerültem ebbe a szituációba, és nagyon ideges voltam, mert úgy éreztem nem lesz időm az első konzultációra eredményeket felmutatni. Szerencsére az órán már minden félelmem feloldódott, a visszajelzések alapján jó irányba haladtam, és egyedül is képes voltam a feladatot elkészíteni és a végső határidőre pedig beadni.
Mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
Szeretek színházba járni, fotózni, olvasni és írni. De a legjobban a párommal közös vállalkozásunkat szeretem, amiben aztán minden kreativitásomat ki tudom élni, ez pedig a Travelling Fox Designban ölt testet.
Van-e olyan könyv, film, kiállítás, előadás, amit szívesen ajánlanál mások figyelmébe?
Könyv: JPÉ marketing - Elmélet és gyakorlat józan paraszti ésszel - Papp-Váry Árpád Új utak a kulturális marketingben - Dér Cs. Dezső, Márkus Renáta Film: Spotlight Kiállítás: sajnos már nem sikerült eljutni rá, de nagyon szeretném megnézni: BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve a Ludwig Múzemban Előadás: Azt meséld el Pista az Örkény Színházban (meg úgy az Örkény Színház előadásai :3), Karamazov a Laboda Kornél féle rendezésben!
Mi a kedvenc zenei műfajod, zenekarod, előadód?
Annyira vegyes, hogy nincs egy kimondott műfaj, amihez ragaszkodnék. Sok magyar előadót hallgatok: 30y, Kispál, Szakács Gergő, Magashegyi. Ha egy előadót kellene kiemelni, akkor már több mint 6 éve teljesen elvarázsolt egy osztrák énekes, Julian le Play.
Miért jelentkeztél idén nagykövetnek?
Szerettem volna jobban bekapcsolódni az egyetemi életbe és egy szuper közösséghez tartozni. Tetszettek a nagyköveti feladatok, úgy érzem ezek által még jobban tudnék fejlődni és a csapattal való munka pedig egy életre szóló élmény lenne. Bízom benne, hogy a jelenlegi helyzetből is ki tudjuk hozni a maximumot, ez mindenki számára egy teljesen új kihívás, amit együtt fogunk megugrani!
Milyen egyetemi aktivitásokban vettél eddig részt?
Főleg az egyetem által szervezett eseményeken vettem részt, amik különböző témákat jártak körül, egyik kiemelkedő volt a Marketing Summit keretein belül tartott Vissza a marketingjövőbe! meet up volt. Tetszett, hogy különböző szektorok szakembereinek kihívásairól hallhattunk és azok megoldásairól, így több nézőpontot is megismerhettünk.
Mi volt eddig a legmeghatározóbb élményed az egyetemen?
Az átjelentkezés utáni első félévem kezdete. Az első perctől fogta az egyetem a kezemet, és ugyanolyan segítséget kaptam, mint az akkor érkező elsősök, segítették a beilleszkedésem és felzárkózást, mintha mindig is ide jártam volna.
Van-e olyan célod, amit a METU segített elérni?
Szerettem volna jobban teljesíteni, fejlődni, és a marketing területén minél több dolgot megismerni és elsajátítani. Az út még hosszú, de már így is rengeteg részcélt sikerült kipipálnom, jobban átlátom a feladataimat, máshogy állok hozzá a problémák megoldásához és sokkal jobban megy nekem a csapatmunka most, mint 1 éve.
Hogy érzed, fogják-e segíteni a METU-s évek a karrierterveidet?
Szerintem mindenképp, már így is sok olyat tanultam és fejlődtem bizonyos képességekben, amit át is tudtam ültetni a munkámba. Az időmenedzsment egyre jobban megy, ami óriási segítség, ha az ember sok mindent csinál, plusz sokkal jobban megy a csapatmunka is, ezek mind elengedhetetlen képességek egy munkahelyeken. Számomra egyre nagyobb megerősítést nyer az, hogy akár egy önálló vállalkozásban is meg tudnám állni helyemet.