Hogyan mutatnád be magad a nagyvilágnak?
Nagyon kísérletező személyiség vagyok, nem riadok meg különböző, ismeretlen feladatoktól. Úgy gondolom, ha az ember tanulhat és képezheti magát, azzal a lehetőséggel élni kell! Jön egy probléma, amivel még sosem találkoztam? Annál izgalmasabb kitalálni, hogyan tudom megoldani. Szeretem magam belekényszeríteni olyan szituációkba, amelyektől alaphelyzetben távol tartom magam, mert csak így tudok fejlődni, és a személyes gátjaimat lebontani.
Miért gondoltad annak idején, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem lesz a neked való iskola?
Egy volt középiskolás osztálytársam ajánlotta, miután beszélgettünk és említettem neki, hogy szeretnék egyetemre menni. Ő már akkor idejárt, így rengeteg hasznos és érdekes információval tudott ellátni.
Mikor beléptem az egyetemre, megfogott az a melegség és otthonos érzés, ami az épületben, az előtérben fogadott. Nem volt az a rideg iskola érzésem. Nekem nagyon befolyásolja a hangulatomat és a tervezési folyamatomat, hogy milyen környezetben vagyok, így számomra ez egy hatalmas pozitívum volt.
Mesélj kicsit a szakodról!
Tervezőgrafika mesterképzésre járok. Számomra ez elég természetes választás volt, mivel már középiskolában grafika szakon végeztem, utána meg egy stúdióban helyezkedtem el, és tervezőként dolgoztam. Mindenképpen ebben a művészeti ágban szerettem volna diplomát szerezni.
Itt, a Metropolitanen, nagyon sok ágába bepillantást nyerünk a tervezőgrafikának, legyen szó akár számítógépes programokról, akár manuális technikákról. Érdekel a webdesign? Nem gond, van rá óra, jobbnál jobb tanárokkal. Érdekel a csomagolás? Sima ügy. Műhelytechnológia, játéktervezés? Ugyan már. Mindent lehet! Merni kell lépni egyet és bevállalni munkákat, kipróbálni magunkat élesben. Mikor, ha nem most? Nem sikerül? Semmi gond, itt vagy az egyetemen megtanulhatod azt, hogy miért nem sikerült. Folyamatos fejlődésre és visszacsatolásra van lehetőség. Ritka helyzet az életben, hogy az ember azonnal tudja pótolni a hiányosságait azáltal, hogy profi szakemberek véleményezik a munkáját.
Úgy érzem, hogy itt tényleg megvalósul az a szemlélet, hogy hallgató helyett alkotó vagyok. Egyáltalán nem érzem magam tanulónak, aki beül a padba reggel, és nap végén hazamegy. Ehelyett, ha kapok egy feladatot, akkor elindul az agyalás, a tervezés, egy komplett alkotási folyamat.
Milyen jótanácsot adnál egy most felvételizőnek, mire figyeljen, mi alapján döntsön?
Hozzon olyan munkákat, amelyek azt tükrözik, hogy ki ő, mit szeret, milyen világa van. Ne féljen attól, hogy mit gondolnak, ha meglátják azt, amit készített. Legyél önmagad és egyedi, ne félj kiállni a sorból! Én az alapszakra is ezzel a hozzáállással felvételiztem, és ma sem módosítanék semmit ezen. Így legalább mindig tudom, hogy ha elbukok, akkor az a saját hibámból lesz, és nem más tanácsa miatt, ha meg sikerül, akkor az meg azért volt, mert én voltam ott.
Mivel és miért ajánlanád egy most felvételiző diáknak a METU-t?
A szabadság miatt. Nekem egy eléggé érdekes világom van, és soha nem mondta azt senki, hogy ilyet inkább ne készíts, menjünk el másik irányba. Bármilyen őrült ötletet felvetettem, jöttek rá a reakciók és az ötletek, hogy tudnám még jobban megcsinálni, és ez nekem nagyon fontos volt. Eljutottam arra szintre, hogy legyen bármilyen elvetemült ötletem, képes vagyok megvalósítani.
"Metropolitan. Az alkotóegyetem." Mit jelent ez számodra?
Ez nemcsak egy egyetem. Ide, aki művésznek jön, az művészként létezik. Itt a véleményednek súlya van, bármerre formálhatod a világodat. Ide nemcsak tanulni jár az ember, hanem alkotni.
Mit jelent számodra az alkotás szó?
Saját világom vizuális megjelenése, és kivitelezése.
Mi a kedvenc helyed az egyetemen?
Természetesen, a kedvenc helyem a műhely. Annyira szeretek lent lenni és dolgozni, amerre az ember néz festékeket és gépeket lát. Egyszerűen imádom.
A vírushelyzet miatt, idén sokkal nagyobb hangsúlyt kap az online tanulás. Repüljünk vissza kicsit az időben: meséld el röviden a METU-hoz kapcsolódó kedvenc offline élményedet!
Egyik kedvenc emlékem, mikor csomagolás órára mindenki jött be hatalmas mappákkal, és hozták a kivágni, hajtogatni való dobozok/makettek alapjait. Beültünk középre a nagy asztalokhoz, és egymás munkáiba segítettünk, ötleteltünk. Annyira jó volt, mikor egy doboz valamiért nem működött, 5-6-an nekiültünk, és 20 perc múlva ott volt a működőképes makett.
Pozitív tapasztalás számodra az online tanulás?
Számomra pozitív, mivel az utazással töltött időt tudom tervezésre fordítani. Nincs olyan problémám, hogy indulnom kell, baleset van, nagy a dugó, nem érek be. Teljes nyugalomban tudok arra koncentrálni, ami fontos.
Véleményed szerint ki a szakmád szuperhőse?
Számomra a szuperhős Szunyoghy András. Középiskolába, amikor felvételiztem, hozzá jártam előkészítőre, és eleinte restaurátor/festő szakra szerettem volna menni. Szunyoghy rengetegszer célzott arra, hogy grafikára jelentkezzek, hozott könyveket, győzködött... Végén már anyumat is belevonta, hogy próbáljam meg a grafikát első helyen megjelölni. A mai napig az egyik legjobb "döntésem" volt, amit egyáltalán nem bántam meg.
Mi lenne a 3 szupererő, amit választanál magadnak?
1. Láthatatlanság. Szeretek kívülállóként nézelődni, figyelni embereket. Máig gyakran van, hogy ülök a kocsiban, és miközben várakozok, kinézek egy illetőt és a kinézetéből, viselkedéséből kitalálom magam számára, hogy ki lehet ő, hogy élhet, milyen munkája lehet és éppen hova tart.
2. Idő manipulálása. Engem mindig annyira bosszant, hogy rohan a világ és az emberek csak rohannak utána. Néha szeretném, hogy egy pillanatra megállítsak mindent és csak úgy legyek.
3. Kevés alvás is elég legyen. Ez lenne a legjobb szuperképesség számomra, valamiért én eléggé éjjeli bagoly beállítottságú vagyok és éjszaka/hajnalban tudok a legjobban alkotni.
Milyennek képzeled a METU szuperhősét?
Az biztos, hogy alakváltó lenne. Annyi arca van a METU-nak, annyi gyönyörű szakmát oktatnak itt. Az biztos, hogy magabiztos kiállású lenne, nyugalmat és inspirációt sugározna magából.
Volt olyan nehéz pillanatod, amikor valakitől (oktató/csoporttársad) kaptál impulzust, ami átsegített rajta?
Nekem néha szokott olyan problémám lenni, hogy nagyon belelovalom magam egy elképzelésembe, és nagyon stresszelek, ha nem úgy sikerül, ahogy kigondoltam. Ilyenkor barátnőmmel, volt csoporttársammal szoktam beszélgetni és mindig sikerül olyan dolgokra felhívniuk a figyelmemet, hogy utána csak pislogok. Nem is szoktam érteni, hogy nem jutott nekem eszembe.
Milyen alkotói utazásod volt a METU-n?
A legmeghatározóbb projektem a diplomamunkám készítése volt az alapképzésen. Két nagy szerelmemet tudtam összehozni: az anatómiát és a pop-up könyvet.
Rengeteget gondolkodtam eleinte, hogy anatómián belül milyen témát dolgozzak fel. Szabályosan tovább tartott, mint a könyv összerakása. Mikor először felmerült a várandósság témája, kicsit elbizonytalanodtam, hogy biztos jó ötlet-e, de miután utána olvastam, kutatgattam tudtam, hogy egy nagyon ütős dolgot tudok belőle kihozni.
A könyv felépítésével kapcsolatban rengeteget beszélgettem anyukámmal, szerinte hogyan kellene egy ilyen könyvet felépíteni, őt mi érdekelte volna akkoriban, honnan kellene kezdenem. Számomra a gyermekvállalás mindig is egy absztrakt misztikum volt. Azonban, amikor elkezdtem készíteni az illusztrációkat és haladtam ezen a csodás átalakuláson rájöttem, hogy ez egy gyönyörű folyamat. 9 hónap alatt képes kifejlődni egy életképes szervezet, miközben idősebb korunkban eltörik egy csontunk és hónapokig gyógyulunk. Lenyűgöző, hogyan épülünk fel.
Mikor pár átalvatlan éjszaka után, sikerült a makettet működőképesen összeillesztenem, és nem tépte fel önmagát a papír mozgatás közben. Nem volt annál jobb érzés, amikor a kinyomtatott oldalak összeálltak, majd összeillesztve egy könyvet alkottak.
Kicsit vicces, de az első gondolatom az volt, hogy nehéz szülés volt, de megérte. Máig kedvenc munkám, gyakran szoktam a kezembe venni és nézegetni, hogy igen... megcsináltam.
Mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
Számomra a legpihentetőbb, amikor felrajzolom a linóra a tervemet, bekapcsolom a zenét, és nekiülök metszeni. Képes vagyok akár egész nap felette ülni, és addig fel sem állok, amíg be nem fejeztem. Teljesen kikapcsol az agyam és csakis az alkotásra, a forma kialakítására koncentrálok. Másik kikapcsolódási formám az olvasás. Naponta 1-2 órát biztosan szánok rá, regények, dokumentációk, tudományos cikkek legyen bármi, ha érdekesnek találom elolvasom.
Mi a kedvenc zenei műfajod, zenekarod, előadód?
Kedvenc zenei műfajom a rock és az indie, de igazából mindenevő vagyok zenei téren. Zayde Wolf az egyik olyan előadó, akit bármikor, bármilyen mennyiségben képes vagyok hallgatni.
Van-e olyan célod, amit a METU segített elérni?
Sikerült beleásnom magam a sokszorosító grafika világába, ami mindig is érdekelt, de nem volt rá lehetőségem, hogy komolyabban tudjak vele foglalkozni. Ennek és az egyetemen eltöltött időnek köszönhetően pedig elkezdtem egy saját műhelyet is kialakítani magamnak.