Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility Katona Dorottya Júlia / Kézműves Tárgykultúra alapszak | Budapesti Metropolitan Egyetem

Katona Dorottya Júlia / Kézműves Tárgykultúra alapszak


„Szerintem remek egyensúlyban van a szakunkon a munkánk szabadsága és a tanulható technikai sokszínűség. Emellett azt gondolom, hogy az oktatóink nagyon megoldásközpontúan állnak a feladatainkhoz, és sokat tesznek a projektjeink sikerességéért.”


Katona Dorottya Júlia a Kézműves tárgykultúra alapszak, textilművesség specializáción diplomázott. Munkája látható volt a Heimtextil szakvásáron Frankfurtban. 


Miért ezzel a területtel foglalkozol?

Az a gyerek voltam, aki minden tankönyve üres részeit telefirkálja, ha véletlenül íróeszköz kerül a kezébe. Ráadásul - sajnos - nagyon szeretek kitűnni a tömegből és mindig vadásztam az egyedi holmikat, ez a két tulajdonságom viszonylag hamar arra terelt, hogy ruhákat fessek és varrni tanuljak. 


Miért ezt a szakot választottad?


Nem rögtön az érettségi után kezdtem egyetemre járni, hanem elvégeztem egy OKJ-s Divat- és stílustervezői képzést, és alapítottam egy egyszemélyes öko-márkát. Ennek az útnak a következő lépése volt a Kézműves tárgykultúra alapszak. Eredetileg kreatív ékszer irányba szerettem volna tovább képezni magam, az első év alatt azonban rájöttem, hogy a textil sokkal több újdonságot tud adni ehhez a szakterülethez. Nekem sokszor többet ad az alapanyag, mint a forma.


Mi inspirál?


Egyfelől nagyon szeretem az apró részleteket észrevenni magam körül, egész fotógyűjteményem van érdekes felületekről, amiket főzés közben, séták alatt, vagy csak úgy a világban észreveszek. Másfelől nagyon sok ötletem táplálkozik baráti-családi beszélgetésekből vagy történetekből. Gyerekkorom óta az életem fontos része a színház és a zene, amik egyre újabb és újabb alapokat adnak ötletekhez, vagy feltöltenek energiával egy következő projekthez.


Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért? 


A negyedik szemeszterben korábbi Heimtextil-trendekből választottunk inspirációt és arra építettünk mintaterveket. Én a Planetary Explorations-tematikát követtem, ami egy disztópikus világot vázol fel: az emberiség egy új bolygóra költözik, és az ott felfedezett kőzetekből és kristályokból építi fel újra a civilizációt. Nagyon szerettem beleásni magamat a kristály-szerkezetek világába, azóta is vissza-visszatérek hozzájuk.



Egy másik kedvenc feladatomban népművészeti motívumokat dolgoztunk fel véletlenszerűen kapott alapanyagokból. Mindig fenntartásokkal kezelem a folklórra épülő iparművészeti alkotásokat, mert kevés alkalommal érzem azt, hogy közöm van hozzájuk, ezért ezt a feladatot kicsit félve kezdtem el. Végül a hajdúsági csipkeszalagok motívumaiból inspirálódva kezdtem szilikoncsövekkel dolgozni, ami annyira szokatlan volt, hogy felülírta minden kezdeti ellenérzésemet, és ha nem is vagyok maximálisan elégedett a végeredménnyel, nagyon élveztem létrehozni, és azóta is sokat gondolkodom rajta, hogy merre vihetném tovább ezt a megoldást. 



Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad? 


A diplomamunkám a Kettős karakterű anyagok címet viselte, és ezen belül mágneses, vagy mágnesekkel variálható anyagokat terveztem.
Onnan indult a történet, hogy tavaly szeptemberben megkeresett Illés Györgyi rendező azzal a kéréssel, hogy segítsek neki egy színdarabhoz jelmezeket készíteni. A szereposztás szerint minden színész két szereplőt játszott volna, éppen ezért olyan vizuális megoldásokat keresett, aminek a segítségével akár a színpadon, játék közben is tudnak váltani két karakter között. 



Az előadás végül nem valósult meg, de a téma továbbra is érdekelt.
Bár az első félévben kifejezetten az anyagok variálhatóságával foglalkoztam, a karakterleírások hamar előhozták a “magnetikus” jelzőt, így a végleges diplomamunkámban mágneses textileket hoztam létre. Prototípus készült mágnesek segítségével mintát váltó anyagokhoz, illetve kikísérleteztem egy különleges festési technikát, ahol mágneses falfestékkel hozok létre tüskés felületeket.



Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?


A legfőbb tapasztalatom az elmúlt három évből, hogy miként lehet apróságból megoldani nagy problémákat és nagyobb volumenű feladatokat. Én az első szemesztert játéknak fogtam fel, amikor bármilyen vizuális nyersanyagból vagy ötletből létre lehet hozni érdekes rendszereket vagy épp működő prototípusokat. Emellett nagyon sokat adtak a műhelymunkák, számos új technikát megismertem és kipróbáltam.


Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?


Szerintem remek egyensúlyban van a szakunkon a munkánk szabadsága és a tanulható technikai sokszínűség. Emellett azt gondolom, hogy az oktatóink nagyon megoldásközpontúan állnak a feladatainkhoz, és sokat tesznek a projektjeink sikerességéért.


Hogy érzed magad a frissdiplomásként?


Egyelőre kicsit elveszett vagyok, mert annyi lehetőséget látok magam előtt, hogy nem tudok dönteni, mire fókuszáljak. :) A legjobb érzés, hogy bővült az eszköztáram és tisztult, hogy mi érdekel a legjobban a szakmámon belül. 


Milyen élmény volt a diplomavédésed?


Végtelenül vicces a saját ágyadon ülve vizsgázni - nekem ez az egyetlen hely a lakásban, ahol sima fehér falfelületet tudtam háttérnek előkészíteni. Emellett annyira izgultam, hogy végtelenül hadartam az első öt percben, de mire a szakdolgozati kérdésekhez és a diplomamunka bemutatáshoz jutottunk, már eléggé megnyugodtam ahhoz, hogy érthetően el tudjam mesélni, mi foglalkoztat.


Milyen terveid vannak a jöre?

Sok és sokféle tervem van, de az biztos, hogy szeretném a mágneses festék kérdéskörét tovább boncolni, és remélem, egy saját műhely kialakítása is megvalósul a közeljövőben.