„Kíváncsi természetem van, ez a szakma pedig tökéletes arra, hogy a lehető legrészletesebben megmutassa nekem a világot, a fotó pedig segít, hogy ne csak én élhessem át a fent említett izgalmakat, hanem mesélhessek a világról azoknak, akik nem tudnak mindenhol ott lenni.”
Huszár Dávid Fotográfia alapszakunk fotóriporter specializációján diplomázott. Fotográfia területünk nagyköveteként számtalan nyílt napunkon adott elő, riportfotósként pedig több művészeti eseményünket is megörökítette.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Kíváncsi természetem van, ez a szakma pedig tökéletes arra, hogy a lehető legrészletesebben megmutassa nekem a világot…
Miért ezt a szakot választottad?
…a fotó pedig segít, hogy ne csak én élhessem át a fent említett izgalmakat, hanem mesélhessek a világról azoknak, akik nem tudnak mindenhol ott lenni.
Mi inspirál?
Szeretnék valami maradandót alkotni.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
A fotóriporteri feladatokat nagyon szerettem. Az évek során fotóztam a Táncművészeti Egyetemen, utaztam kukásautó hátulján, hajnali ötkor már pálinkával kínáltak egy disznóvágáson, színházi darabokra jártam, nagyszerű embereket ismertem meg a Hős utcában… ez mind csak a jéghegy csúcsa, reggelig sorolhatnám, hogy milyen izgalmakban volt részem az elmúlt években.
Ugyanakkor sosem gondoltam volna, hogy kiállítást fogunk szervezni egy idősek otthonában az ott lakók által készített képekből. Szinte engem is meglepett, hogy a saját kiállításomon nem valamilyen könnygázos, indulatokkal teli, tüntetős képeket szeretnék kirakni, hanem a Balatont mutatom meg a legnyugodtabb időszakában. Antirasszista skinheadeket fotóztam stúdióban. Volt olyan feladat, amire amerikai elnökök ellen elkövetett merényletkísérletekről készült fekete-fehér fotókat színeztem ki. (Érdekesség, hogy a szakdolgozatom témája is végül amerikai elnökök voltak).
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A Hős utca (pontosabban két ottani épület) sokat szerepel a hírekben. Először két évvel ezelőtt jártam arra fotózni, kíváncsi voltam, hogy mi az, ami a híradóból, cikkekből kimaradt. Egyre többször látogattam meg őket, de végig úgy éreztem, hogy sokkal több van még ebben a témában, amit meg lehet, és meg kell mutatni. Sajnos tavaly ősszel ez félbemaradt, mert leléptem Törökországba egy félévre, idén pedig a kialakult helyzet miatt hónapokig nem tudtam (nem akartam) visszamenni beszélgetni, fotózni. Úgyhogy (még) nem sikerült befejezni a projektet. Amikor időm engedi, foglalkozom azóta is a témával. Remélem, hogy hamarosan valami nagyon szép és hasznos anyagot tudok összerakni.
Házi feladat: bekövetni a Kontúr Közhasznú Egyesület és a noÁr oldalát Facebookon.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
A tanári kart emelném ki. Mindenki a szakmában dolgozik, és merem állítani, hogy a legjobbak a saját területeiken. Nem hinném, hogy lenne még egy olyan iskola, ahol egyszerre tanítanak olyan nevek, mint pl. Korniss Péter, Révész Tamás, Hajdú D. András, és sorolhatnám… elég erős volt a riport spec. Hiba lenne továbbá nem megemlíteni a Nánási László - Pettendi Szabó Péter párost. Ők ketten a három év alatt végig edzésben tartották a kis szürke agysejteket a színvonalas óráikon, és tanítási időn kívül is mindig számíthatunk rájuk, nem csak szakmai kérdésekben.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Én úgy jöttem ide, hogy nagyjából sejtettem, mit akarok. Ehhez pedig minden segítséget megkaptam. Azt hiszem, hogy ezt a fotó szakon mindenki elmondhatja magáról, akinek van célja, ötletei, vagy az érdeklődés leghalványabb jelét mutatja.
Hogy érzed magad frissdiplomásként?
A vírusnak köszönhetően tavasszal hónapokig nem volt melóm. Mókás, hogy pont a védés közben kaptam egy sms-t, hogy ráérnék-e az azt követő napokban fotózni. Szerencsére változatlanul nagy a pörgés. A munkák mellett pedig szoktam csinálni a saját kis projektjeim is.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Épp felújítás volt a házban, és mocsok hangosan fúrtak az ablakom alatt. Esélytelen lett volna itthon megcsinálni az online záróvizsgát. Végül hárman gyűltünk össze az egyik divatfotós osztálytársamnál. (Köszi, Bástya!) Aznap hármunk közül csak én védtem, és a többiek sokat segítettek abban, hogy minél tökéletesebb lehessen az esemény.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Ahogy említettem, nagyon szeretném befejezni a Hős utcás projektem, emellett pedig épp azon vagyok, hogy egy napilaphoz bekerüljek. Nagyszerű lehetőség lenne.
Elnök
Horizont
Perpignan
Tüntetés