„...jó dolog alkotni, létrehozni valamit, azért megdolgozni.”
Geda Viktor Televíziós műsorkészítő mesterszakunkon diplomázott. A mozgóképre komplex egységként tekint, lehet a kamera mögött, a vágóasztalnál, vagy akár látványtervezéssel is foglalkozhat ezen belül. Csapatmunka, sokoldalúság – számára ez a filmes szakma.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Még gimi alatt volt szerencsém részt venni egy körülbelül egyhetes workshopon Egerben. Már előtte is kacsingattam a mozgókép felé, de szerintem ott tudatosult bennem, hogy milyen jó dolog alkotni, létrehozni valamit, azért megdolgozni. Plusz a programozói pályámat kettétörte, hogy matekból nem voltam olyan jó.
Miért ezt a szakot választottad?
Mindenképpen tanulni akartam még. Viszont pont amikor kikerültem BA-ról, voltak különféle átszervezések. Szakok szűntek meg, más néven kezdtek el futni. Így a mesterszakok közül nagyjából csak ez volt logikus választás számomra. Illetve a nyílt napon azt az infót kaptuk, hogy főként filmmel fogunk foglalkozni a televíziós megnevezés ellenére. Ez így is lett, szóval örülök, hogy itt kötöttem ki.
Milyen alapszakon végeztél és honnan érkeztél a METU-ra?
Egerben, az Eszterházy Károly Egyetemen tanultam mozgóképkultúrát, ami nagyon jó alap volt. Készítettünk televíziós anyagokat, filmes etűdöket, rövid jeleneteket és az animáció se maradt ki. Utóbbi nagyon hiányzott a METU-ról. Tudom, hogy itt külön szak, de szerintem, ha valaki egyszer megtapasztalja azt a szabadságot, ami az animációban van, akkor nagyban meg tud változni a látásmódja, hozzáállása. És ezt más területeken is lehet kamatoztatni.
Mi inspirál?
Legjobban talán a félelem, hogy valami rosszat csinálok, nem leszek megelégedve a munkámmal. Ha ezt a másik oldalról nézzük, akkor törekszem, hogy minden helyzetből a legjobbat hozzam ki. Persze rengeteget segít, ha ezt az alkotófolyamatot megoszthatod valakivel, akit bírsz. A diplomamunkákra is szórakozásként tekintek vissza így, hogy együtt csinálhattuk végig.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
A vágói feladatokban mindig kiélhettük magunkat. Én a filmelemzéseket is szerettem, de a műtermi órákat vártam a legjobban.
Persze bőven voltak nehéz pillanatok, amíg minimum 6 óráig össze voltunk zárva, de sokat tudtunk gyakorolni. Illetve lehet, egyedül vagyok vele, de ezen kívül nagyon örülök, hogy felvettem Gárdonyi László látványterv óráját. Üdítő volt helyszíneket keresni, storyboardot rajzolni, a jeleneteket megtervezni és történelmi dolgoknak utánanézni.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
Két csoporttársam, Szvetnyik Zsuzsi és Varga Mono diplomafilmjét fényképeztem. Szóval mondhatni nem én választottam a témákat, hanem azok engem. Zsuzsi filmjét, a Roller Coastert már tavaly elkezdtük. Visszanézve ez nagyon fontos volt, hiszen egy családdal forgattunk és kellett az idő, hogy megszokjanak minket és a kamerát. Főleg Rolcsinál, a főszereplőnél aggódtunk, hogy neki idegen lesz a sok felszerelés. De olyan tehetséges, érdeklődő, szuper kissrác, hogy nem volt ezzel problémánk. Sőt, szerintem tudat alatt sikerült olyan intim közelségbe kerülnünk a szereplőinkkel, ami érződik is a filmen.
Mono filmjére, Az Irodalom Útjára sajnos nem jutott ilyen sok idő, hiszen az utolsó pillanatban kellett témát változtatni. Pécsre utaztunk végül és a Csorba Győző Könyvtár könyvtárbuszát követtük, hogy megismerjük a különböző Baranya-megyei zsákfalvak olvasóit. Rengeteg csodás emberrel találkoztunk és a rövid forgatási idő ellenére iszonyú nagy élményekkel gazdagodtunk. Sőt az idő hiányában sokkal nagyobb kihívás volt minden apró feladat. Szóval szakmailag se volt egyszerű, de sikerült megugrani.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
A két év alatt volt bőven gyakorlásra alkalmam, így biztos, hogy csiszolódott az operatőri, vágói tudásom és a mozgóképes látásmódom. Viszont ami igazán jó volt az az, hogy a tanáraink befogadtak minket, kollégaként tekintettek ránk. Így egész közel kerültünk a szakmához, csomó hasznos dolgot tudtunk meg. A szakmai gyakorlatom, amit Csukás Sándor mellett végeztem, szintén rengeteget jelentett számomra, sokat tanultam belőle.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Az oktatók miatt. Ha megtalálod velük a közös hangot, akkor sokat tudsz tőlük tanulni. Szakmai szempontból is és emberileg is. Plusz már van büfé a Rottenbillerben. Mindemellett, nem feltétlen a METU-t erősíti, mert minden egyetemről lehet menni Erasmusra, de kérlek jövőbeli METU hallgató, menj Erasmusra, ha egy kicsit is szeretnél. Utálom magamat, amiért kihagytam ezt a lehetőséget.
Hogy érzed magad a friss(másod)diplomásként?
Picit szomorúan. Persze, tök jó dolog, hogy sikerült megszerezni a mesterdiplomát, viszont nagyon szívesen dolgoztam volna még pár évet a csoporttársaimmal, tanáraimmal.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
Érdekes. A védés napjára nem igazán sikerült kipihenni a diplomafilmek utómunkálataival járó fáradalmakat. Így kis nemtörődömséggel ültem be a terembe, természetesen a vetítés alatt elkezdtem izgulni. De amikor kiültünk a bizottság elé megint nyugalom lett, mivel tanáraink véleményezték, támadták és helyettünk védték is a filmeket. Nem aggódtam túl sokat.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Minél előbb olyan munkába állni, ahol karnyújtásnyira van egy kamera. Mellette szeretném folytatni Az Irodalom Útját -, ha a többiek is benne vannak… Mono? - és a Roller Coasterre is szívesen visszatérnék. Illetve más, újabb projektekbe is nagyszerű lenne belevágni. Később pedig el tudnám képzelni, hogy sorozat-, tv-játékfilm- vagy filmforgatáson dolgozok a kameracsapat tagjaként. De ahhoz még rengeteget kell tanulni és tapasztalni.
