„A tervezőgrafika egy nagyon sokszínű és szerteágazó terület. Aki nem tudja pontosan, hogy mivel szeretne foglalkozni ezen belül, annak a METU Tervezőgrafika alapképzése segíthet ezt megtalálni.”
Orsi Tervezőgrafika alapszakunkon végzett, jelenleg Erasmus+ szakmai gyakorlaton van Barcelonában. Első év utáni nyáron a work & travel program keretein belül a Camp Leaders-szel Amerikában dolgozott egy gyerektáborban. Az egyetem által kínált nemzetközi lehetőségeket a későbbiekben is kihasználva több Erasmus+ programban is részt vett: másodévben Wrocławban, Lengyelországban volt Erasmus+ tanulmányi ösztöndíjjal, az ezt követő nyáron pedig Cádizban, Spanyolországban volt szakmai gyakorlaton. Orsi bátorítani szeretne minden diákot, hogy éljenek ezekkel a nemzetközi lehetőségekkel, mert rengeteget lehet segítségükkel fejlődni mind személyesen, mind szakmailag
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Korábban kereskedelem és marketinget tanultam, de mind elméletben, mind gyakorlatban éreztem, hogy ez bizony nem nekem való, nem tudnám szenvedéllyel csinálni évtizedekig. Ez viszont nagyon fontos, hiszen mégiscsak életünk igen jelentős részét munkával töltjük. Ennek felismerése után kezdtem el kutakodni: mi lehet az a terület, amin jó vagyok/jó lehetek és szeretném is csinálni? Írtam egy listát, kérdezősködtem ismerősöket, munkatársakat, böngésztem a lehetőségeket az interneten és így jutottam el végül a tervezőgrafikához. Kezdetekben nagyon bizonytalan voltam, hiszen azon kívül, hogy mindig is szerettem rajzolni, semmilyen grafikai előéletem nem volt, illetve egy teljesen más fókuszú "világból" jöttem a METU-ra. Utólag visszagondolva életem eddigi legjobb döntése volt és bíztatni szeretnék mindenkit, hogy ha szeretne és van rá lehetősége, ne féljen változtatni. A grafikán belül egyébként az illusztrálás áll hozzám a legközelebb és remélem, hogy a jövőben is sikerül majd ezen a területen dolgoznom és ebből megélnem.
Miért ezt a szakot választottad?
A tervezőgrafika egy nagyon sokszínű és szerteágazó terület. Aki nem tudja pontosan, hogy mivel szeretne foglalkozni ezen belül, annak a METU Tervezőgrafika alapképzése segíthet ezt megtalálni, de ez persze a hallgatón is, sőt, többnyire rajta múlik. Én bevallom őszintén a jelentkezéskor még nem tudtam, hogy pontosan mit is fogok tanulni, csupán elképzeléseim voltak. Kérdezgettem ismerősöket, felkerestem akkori diákokat Facebookon, végigolvastam minden létező leírást, így próbáltam összerakni, hogy mi is vár rám a következő 3 évben. Már másodévben beigazolódott, hogy a lehető legjobb döntést hoztam... változatos feladatokat kaptunk, amelyek felölelték a különböző rajzolási technikákat, csomagolás-, arculat-, kiadvány-, ikon-, logo- és plakáttervezést, illusztrálást, megismertünk magas- és mélynyomási technikákat és még sorolhatnám. Kicsit sajnálom, hogy a tipográfiáról és webdesignról nem tanultam annyit, amennyit szerettem volna, de ezt valamennyire kompenzálja a többi területen szerzett tudás, illetve a hiányosságaimat még rengeteg időm van pótolni.
Mi inspirál?
Rengeteg minden. Nagyon sok külföldi grafikus, főleg illusztrátor munkáját követem napi szinten, az ő munkájuk, sikereik nagyon ösztönző szakmailag. Szerintem a mai világ rengeteg lehetőséget kínál inspirálódásra, - és itt nagyon sok olyan dologra gondolok, ami nem kerül pénzbe, vagy ha igen, akkor csupán pár száz forintba - nem nehéz, csak nyitott szemmel kell járni az utcákon, bármerre is jutunk a világban. A diplomamunkámhoz például elmentem a Budapesti Füvészkertbe és fotóztam növények erezetét, pálmák tömbjét. Egy korábbi illusztrációmhoz, ami egy bonyolult gyár belső nézetét mutatja be, sok csövet, szerkezetet, de még víz- és gázórát is fényképeztem. Ha bárhol látok bármit, ami inspirál, azt lefotózom: ez lehet forma, színkombináció, egy jó ötlet, bármi. Ha általánosságban beszélünk, akkor viszont egyértelműen a körülöttem levő emberek, történeteik, életútjaik és motivációik inspirálnak. A munkáimat egyébként első fázisban mindig megrajzolom, ha nem is az egészet, de részleteket mindenképp. Ezeket beszkennelem/fotózom, Adobe Illustratorban vektorizálom és addig alakítgatom, amíg késznek nem érzem őket.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Az alábbi illusztráció része egy gyerekkori félelmet bemutató képregénynek. Gyerekként éjszaka, a sötétben a bútoroknak csak a sziluettjét láttam és ezeket mindenféle lényeknek, szörnyeknek képzeltem. Ezzel, ha jól sejtem nem voltam egyedül :). Úgy érzem, hogy itt sikerült egy nagyon jó stílust, szín- és formavilágot eltalálni, ami miatt ez az egyik kedvenc munkám az elmúlt 3 évből.
Egy másik kedvencemet Lengyelországban készítettem: egy ikoncsaládot választott téma köré építve. Én különböző utazó-típusokat definiáltam, majd terveztem meg a hozzájuk tartozó ikonokat. A tantárgy oktatója nagyon sokat segített, hogy a maximumot hozzuk ki a feladatból. Rengetegszer újrakezdtem az egészet a legelejéről, majd miután találtunk egy járható utat, amivel mindketten meg voltunk elégedve, hetente konzultáltunk. Sosem mondta meg konkrétan, hogy mit hogyan csináljak, csupán hihetetlenül építő észrevételeket mondott, amelyek rávezettek a megoldásokra.
Ez a gyárillusztráció volt az első olyan munkám, ami után megelégedést éreztem, azt, hogy nem tudtam volna már mit javítani rajta, hogy jobb legyen. Nagyon sok szerkezetet tanulmányoztam hozzá, rajzoltam, szkenneltem, majd Adobe Illustratorban illusztráltam. Rengeteg óra volt elkészíteni, de a végeredmény megerősített abban, hogy megérte és a jövőben is meg fogja érni ennyit dolgozni bármivel. A feladat neve egyébként a "hogyan készül a gyerek?" volt és nem szabadott a gyerekszületéssel kapcsolatos evidens szimbólumokat (kisbaba, gólya, apa, anya, stb) használnunk, metaforákban kellett gondolkodnunk.
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A 3 éves képzés utolsó évére kristályosodott ki igazán, hogy a tervezőgrafikán belül az illusztrálás az, amit a legjobban szeretek csinálni, és amiben a legjobb vagyok. Rengeteg illusztrátor munkáját, illetve könyvkiadókat kezdtem el követni az elmúlt 1-2 évben és bár több ötletem is volt diplomamunkára, egy gyerekkönyv illusztrálását találtuk oktatóimmal a legjobbnak arra, hogy a legtöbbet mutassam meg abból, amit a 3 év során tanultam.
A könyv Mázliról, a matrózról szól, aki egy hajótörést túlélve egy lakatlan szigeten köt ki. Egy darabig reménykedik, hogy hátha valaki rátalál, de hiába. Végül sorsába beletörődve épít magának egy kunyhót a parton, ellátja magát élelemmel, sikerül tüzet gyújtania és megismerkedik a sziget lakóival. Egy napon - élelemgyűjtés közben - füstfelhőre lesz figyelmes az égen... egyből kunyhójához siet, de mire odaér már késő, a kunyhó porig ég. Mázli teljesen elkeseredik, miért történik vele ez a sok rossz? Miért kellett még a kunyhójának is leégnie? Másnap kisírt szemét kinyitva látja, hogy egy hajó közeleg a parthoz. A matróz hihetlenkedve fordul a kapitányhoz: „- Hogy-hogy pont most találtak rám?” Mire a kapitány: „- A füstfelhő az égen, az árulta el, hogy van valaki a szigeten.” Az üzenet úgy gondolom egyértelmű: sosem szabad feladnunk. Ez a történet ugyanúgy szól felnőtteknek, mint gyerekeknek, még ha a grafikai világ egy kizárólag gyerekkönyv benyomását is keltheti.
Próbáltam a jelenlegi gyerekkönyv-trendeknek megfelelő kivitelezést megvalósíttatni, nagyjából sikerült is. A könyv keményfedeles kötéssel, cérnafűzött gerinccel készült, 23x23 cm-es méretben. Matt fólia került a borítóra, ami letisztulttá teszi az összképet. Az oldalak 170 grammos matt papírra lettek nyomtatva. A készítés során rengeteget tanultam kompozícióról, különböző illusztrálási stílusokról és nem utolsó sorban nyomdai kivitelezésről.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
Nulláról kezdtem a METU-n, gyakorlatilag mindent az iskolai feladatoknak köszönhetően tanultam meg: egy részüket tanórákon, de jelentősebb részüket otthon, miközben próbáltam a legjobbat kihozni egy-egy feladatból. Megtanultam rajzolni, a legfontosabb programok használatát, már tudatosan figyelek egy-egy kompozíció kialakítására és nem utolsó sorban már látom, hogy mi működik és mi nem. Utóbbit talán nevezhetjük szépérzéknek? Röviden: a 3 év alatt eljutottam arra a szintre, hogy az elképzeléseimet meg tudom valósítani úgy, hogy azok működjenek is.
A negyedik félévemet Erasmus+ tanulmányi ösztöndíjjal Wrocławban, Lengyelországban töltöttem. Ez a félév "áttörés" volt számomra a képzés ideje alatt, hihetetlen mennyiségű tudást és inspirációt szívtam magamba 4 hónap alatt köszönhetően a kinti oktatóknak, a képzés sokszínűségének és nem utolsó sorban a diákok elhivatottságának. A programban való részvételre mindenkit bátorítani szeretnék, ha rajtam múlna, akkor kötelezővé is tenném.
A képzés során - főleg utolsó évben - a szakvezető továbbított nekünk grafikai pályázati felhívásokat, amik szerintem nagyon jó lehetőségek voltak extra-gyakorlásra, portfólió-bővítésre és egy kis pénz keresésére. Ugyanígy a különböző kiállításokat, workshopokat, előadásokat is hasznosnak tartottam.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Véleményem szerint a METU egy ideális fejlődési környezetet kínál a diákoknak függetlenül attól, hogy ki milyen szintű szakmai háttérrel kezdi a képzését. Rengeteg lehetőség van szakmai és személyes fejlődésre, de ezen lehetőségeknek sokszor utánuk kell járni, nem feltétlen fogják mindig kibökni a hallgatók szemét. Ha a diákok a feladatokból mindig a maximumot próbálják meg kihozni, megfogadják oktatóik észrevételeit, részt vesznek az Erasmus programban vagy más nemzetközi csereprogramokban, eljárnak kiállításokra, workshopokra, előadásokra, akkor úgy érzem, hogy akár az alapképzés végére piacképes grafikusok tudnak lenni, de mégegyszer: ez inkább múlik a hallgatón, mint az egyetemen. Mindezek mellett meg szeretném említeni azt, amiről sokan megfeledkeznek, mégpedig az elméleti órákat. Szerintem ezek olyan pluszt ad(hat)nak a szemléletmódunk/világnézetünk kialakításában, amit egy nem-egyetemi/főiskolai szintű képzés nem ad meg. Tervezőgrafikusként vizuálisan alakítjuk környezetünket, amely feladathoz szellemileg érettnek lennünk, így például a társadalomtörténet, az írott kultúra forrásai, a jogi és gazdasági ismeretek, a művészettörténet és a művészetfilozófia tantárgyaknak abszolút van relevanciájuk és a METU képzése mellett szólnak.
Hogy érzed magad a frissdiplomásként?
Jelenleg Erasmus+ szakmai gyakorlaton vagyok Barcelonában november végéig. Diplomavédés után két héttel már el is kezdődött a munka, így nagyon sok időm nem volt pihenni, amit nem is bánok, mert így legalább nem estem ki a ritmusból :). Jó érzés frissdiplomásnak lenni, sokat dolgoztam 3 év alatt és a diplomamunkán is. Utóbbival egy intenzív korszak lezárult, most egy újabb kezdődik és én ugyanolyan izgatott vagyok, mint 2014-ben, amikor a felvételin vártuk a sorunkat. Természetesen tudom, hogy nem lesz egyszerű az "álommunkához" vezető út, de azt is tudom, hogy nem lehetetlen, és hogy többnyire rajtam múlik minden.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
A diplomavédés nagyon pozitív élmény volt számomra. Izgatottan vártam a bizottság észrevételeit, ezek sokkal jobban érdekeltek, mint a végső jegyem.
Milyen terveid vannak a jövőre?
Mint nagyon sokan, én is szeretnék egyszer egy saját grafikai stúdiót, lehetőleg Budapesten, de ehhez először rengeteg tapasztalatot kell gyűjtsek, nem csak grafika, de menedzsment területen is. Szabadúszó illusztrátorként is szívesen dolgoznék, ha befejeztem a jelenlegi gyakorlatomat - vagy akár ezzel párhuzamosan is - elsősorban ezzel szeretnék próbálkozni, meglátjuk. Most spanyolul tanulok, a nyelv miatt kerestem elsősorban itt, Spanyolországban lehetőségeket, szeretnék folyékonyan beszélni és írni egy napon. Mire letelik az itteni gyakorlati időm, remélhetőleg már találok egy munkát Európa valamelyik nagyobb városában, vagy éppen itt, Barcelonában. Egy napon szeretnék visszaköltözni Budapestre, az elkövetkező 2-3 évben viszont mindenképp külföldön szeretnék szerencsét próbálni, megismerni új embereket, kultúrákat, szakmailag fejlődni és minél több élményt gyűjteni, mégiscsak egyszer vagyok fiatal :).
Orsolya portfóliója ITT érhető el.