FESTÉSZET 4 – különdíj
Katalin Képi ábrázolás alapszakunk hallgatója.
PÁLYAMUNKÁJA: Végtelen nagyítás. Rétegek és reflexiók
A munka forrása egy képalkotó eljárás terméke. Az elektronmikroszkópos felvételek elérhetik a 30.000-szeres nagyítást és megmutatnak eddig nem látható részleteket. E technikával összefüggésben a dolgok mélysége, rétegeltsége foglalkoztatta az alkotót, le akart menni a legapróbb részletekig, lebontani a legegyszerűbb elemeire egy komplex világot. Így akarta megvilágítani egy bonyolult rendszer alapjait és feltárni működését. Technikai megvalósításának célja azonban ennél több volt: továbbvinni a gondolatsort. A létrejött képeken keresztül végigkövethető, hogyan alakítja az alkotásban való felszabadulás a munkákat és reflektál az alkotóban végbemenő folyamatokra. E kölcsönhatás eredménye pedig párhuzamba állítható az eredeti koncepció fizikai síkon megvalósuló analitikus vizsgálódásával.
Témavezető: Nagy Csaba
Mit jelent számodra az OMDK-n elért eredmény?
Nagyon fontosnak tartom, mert olyan visszajelzésként értékelem, ami azt mutatja, hogy amit csinálok, megmozgatja az embereket, érdekesnek és színvonalasnak tartják a munkámat. De azért is jelentős volt számomra, mert korábban még nem vettem részt ehhez hasonló méretű kiállításon vagy megmérettetésen, így már a bejutás is nagyon sokat jelentett nekem. Hogy végül még díjat is kaptam, számomra nagyon nagy öröm.
Miért pont ezzel a projekteddel pályáztál?
Konzulensem, Nagy Csaba javaslatára. Ő volt az, aki a kezdő lökést adta és utána is támogatott. Ezenkívül ez a munka közel áll hozzám, a játékosságába bújtatva ugyanis mélyebb dolgokat boncolgat, mint a saját belső rétegeink, lehetőségeink, mit takarunk el és mit mutatunk meg másoknak, vagy hogy hogyan fejlődünk az idő során.
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
A festészet mindig nagyon közel állt hozzám. Most már úgy látom, hogy korábban a figuratív ábrázolás tudat alatt megkötötte a kezem. Jelen munkáim elvont formáiban, a természet különféle mintáiban azonban már teljesen fel tudok oldódni és az önkifejezés egy új élményét fedeztem fel. Nagyon élvezem ezt a fajta alkotást, valószínűleg még sokáig foglalkoztatni fog.
Miért ezt a szakot választottad?
Amikor jelentkeztem a METU képzésére, még nem volt konkrét elképzelésem arra vonatkozóan, hogy milyen művészeti területtel szeretnék foglalkozni. Szinte minden érdekelt, a Képi ábrázolás pedig egy olyan szak, aminek keretein belül alkalmam nyílt sok mindent kipróbálni. Az első évben még levelező szakon tanultam, mert dolgoznom kellett mellette, de Barabás Márton tanár úr javaslatára átjelentkeztem a nappali képzésre, szóval ez a munka tulajdonképp nélküle sem jöhetett volna létre. Összességében az elmúlt három évben sikerült széleskörű ismeretekre szert tennem a különféle területeken, és bár nyugodtan mondhatom, hogy sok dolgot szerettem meg, ami a legközelebb áll hozzám, az a festészet. Sajnálom, hogy nincs lehetőségem ebbe az irányba továbbfejlődni Magyarországon, mert MA szak csak osztatlan képzésen van.
Mi inspirál?
Sokszor merítek korábbi, más jellegű tanulmányaimból (gyógyszerészet, cukrászat), szeretem ötvözni az ismereteimet. Az emberi test és lélek, a testi vagy lelki folyamatok, szintén megjelennek a munkáimban egy sajátos szemszögből. Nagyon inspirálnak a különböző felületek és mintázatok. Ezeket dolgozom fel több sorozatomban is, különböző technikákkal, jelentésekkel és analógiákkal.
Mivel szeretnél foglalkozni a jövőben?
Technikailag az olajfestészet és annak fuzionálása más anyagokkal, eljárásokkal és művészeti ágakkal érdekel legjobban. Témáim első ránézésre, ahogy én is, mindig változnak. Belső lelki folyamataink foglalkoztatnak, félelmeink, és a különbségek a felszíni és a mély közt. Két mostani projektem például az olajfestészet és szobrászat viszonyát, valamint az elmúlástól való félelmeinket dolgozza fel.
Melyek a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
Nincs kedvencem. Általában az újakat mindig jobban szeretem, de ez természetes szerintem. Talán a most bemutatott sorozatomat tudnám leginkább kiemelni, mert ebben már több hónapja benne vagyok és mind a mai napig foglalkoztat. De mindig van egy újabb lehetőség, ahogy mindig van egy újabb réteg is.