„Az egyetemen rengeteg olyan feladatot kap az ember, ami kihozza a komfortzónájából, engem ez új technikák, ötletek, módszerek kidolgozására, megismerésére sarkalt.”
Csintalan Péter Animáció alapszakunkon diplomázott. Gyermekkorától kezdve elvarázsolta az animáció, részese szeretett volna lenni a „varázslatnak”, annak, hogy az ember gondolatai, érzelmei, a maga alkotta világ életre kel, megmozdul – ebben találta meg önmagát.
KAFF szignálfilm
Miért ezzel a területtel foglalkozol?
Gyerekkorom nagy részét a Cartoon Network és Nickelodeon csatornák előtt töltöttem. Volt szerencsém a 90-es évek analóg, celluloid lapra készült animációinak computeranimációra való átállását kisgyerekként megtapasztalnom. Az animált „Batman” sorozattól kezdve, a „Ren and Stimpy”-n át a „Samurai Jack”-ig, nagyon jó minőségű rajzfilmeken nőhettem fel, melyek mellé szép lassan bekapcsolódtak az egyre komolyabb és komplexebb 3D-s animációk, mint a „Toy Story 1-2”, vagy “Egy bogár élete” is. Én is részese akartam lenni a varázslatnak, először kedvenc karaktereimet rajzolgattam, majd az iskolai füzeteimben pörgetős animációkat gyártottam, végül eljutottam a számítógépig, ahol egyszerű GIF-animációkat készítettem. A középiskolával lelkesedésem nem apadt az animációval kapcsolatban, felfedeztem az élőszereplős filmek világának nagy klasszikusait is, mire jött a pályaválasztás kérdése, tudtam, hogy a mozgóképnél jobban semmi sem érdekel.
Miért ezt a szakot választottad?
Először egy OKJ-s animációs képzésen vettem részt, majd egy pár év lehetőség- és álláskeresés után eldöntöttem, hogy egyetemi képzéssel fejlesztem tovább magam. Egy barátom éppen akkor diplomázott átütő sikerrel a METU-n (akkor még BKF), ez meggyőzött, hogy ide jöjjek.
Mi inspirál?
Az olyan emberek, akik komolyan veszik a munkájukat, valamint a mozgókép médiumát. Mindig jó érzés olyan alkotásokkal találkozni, amit láthatóan összeszedetten és odafigyeléssel készítettek, de személyesen találkozni ilyen alkotókkal szerintem a leginspirálóbb dolog, ami az emberrel történhet.
Melyek voltak a kedvenc egyetemi munkáid és miért?
A sokszor szoros határidők ellenére minden feladatomat nagyon szerettem, nehezen emelnék ki olyat, ami kedvesebb számomra, de például a korai feladataimat nagyon szerettem kézzel, papírra rajzolni, míg a KAFF-ra készített szignálfilmemben az animációs rejtett vágásokkal kísérleteztem, és annak is megtaláltam a módját, hogy a 3D-s feladataimnak is mindig felfedezzem a nekem tetsző aspektusát. Minden feladatomból ki tudom emelni, hogy mi tetszett benne, de egyik feladatot sem tudom kiemelni a többi sorából.
Bábanimáció
Mi volt a diplomamunkád? Miért ezt a témát választottad?
A diplomamunkám a Slukk című, animációs rövidfilm, ami egy férfiről szól, aki el akar jutni táskájával egy hegy tetejére. Útja során emberi és környezeti akadályok próbálják visszatartani. A hétköznapok alatt felmerülő ötleteimet fel szoktam írni, így mikor a diplomamunkámra került a sor, csak meg kellett találnom a lehetőségekhez és időkorláthoz mérten legkönnyebben kivitelezhető ötletemet, amit a film tervezése alatt folyamatosan módosítottam, továbbfejlesztettem.
Mivel járult hozzá a szakmai fejlődésedhez a METU az egyetemi évek alatt?
A METU-n keresztül lehetőségem adódott több különböző produkciónál, több különböző munkakörben is dolgoznom, így bele láttam animációs produkciók belső felépítésébe és szervezésébe, valamint olyan elvárásokkal és feladatokkal találtam szembe magamat, amik arra ösztönöztek, hogy szabadidőmben is tanulmányozzam a különböző szoftverek működését. Az egyetem gyakorlati és elméleti órái pedig nagyon változatosak, a közvetlenül a szakmához kapcsolódó tárgyakon kívül tanultam például társadalomtörténetet, és jogot is.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
A METU Animáció szakán az első, második évben elméleti felkészítésen kívül rengeteg olyan feladatot kap az ember, ami kihozza a komfortzónájából, engem ez új technikák, ötletek, módszerek kidolgozására, megismerésére sarkalt. Örülök, hogy sok mindent kipróbálhattam a szakon.
Milyen élmény volt a diplomavédésed?
A vizsgáztatók nagyon kedvesek és türelmesek voltak, hasonló hangulata volt a diplomavédésnek, mint egy, a szakkonzultációk közben a felkészítő tanáraimmal folytatott beszélgetéseknek.
Mire végigjárja valaki az alapszakot, a záróvizsgára már kialakul egy stabil vizsgarutinja, ami megóvja attól, hogy túlstresszelje a diplomavédést. Az első év vizsgaidőszaka volt a legfélelmetesebb, mivel még hozzá kellett szokni a dolgok rendszeréhez, a különböző vizsgatípusokhoz, meg kellett tanulnia az embernek értelmesen menedzselni az idejét, ügyesen beosztani a vizsgáit, és helyesen megsaccolni a szükséges felkészülési időt. Ehhez képest a diplomavédés már nagyon egyszerű, pontosan meghatározott időpontban meg kell jelennie az tanulónak és röviden összefoglalnia a kutatómunkáját, aminek a megírásával heteket, hónapokat töltött, itt már nem érhet senkit különösebb váratlan meglepetés.
Hogy érzed magad a frissdiplomásként? Milyen terveid vannak a jövőre?
METU-s tanulmányaim alatt is volt szerencsém az első évtől fogva az animáció területén dolgozni, többnyire mint animátor és kompozitőr. Ezt szeretném a jövőben is ugyanígy folytatni.
