Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility Áchim Attila / Televíziós Műsorkészítő mesterszak | Budapesti Metropolitan Egyetem

Áchim Attila / Televíziós Műsorkészítő mesterszak


Hogyan mutatnád be magad a világnak? 

Ati vagyok, bohém életművész. A szívemre hallgatok, és nem arra, hogy mások mit mondanak. Szeretek másoktól tanulni, és felfedezni a dolgokat. Szeretek kirándulni, írni, zenét hallgatni és elmerülni egy jó filmben. Szeretem fejtegetni az élet nagy dolgait, és az időmet legszívesebben a barátaimmal és a szeretteimmel tölteni. 

Miért gondoltad annak idején, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem lesz a neked való iskola? 

A nyílt nap segített ebben, ahol megnézhettük, mit alkottak az ide járó diákok, és kérdezhettünk is tőlük az iskoláról. Színes képzési paletta és naprakész felszerelések fogtak meg legelőször. A tanárok, a gyakorlati oktatás és amit a suliról hallottam, ezek segítettek annak idején a nagy döntés meghozatalában. 

Mesélj kicsit a szakodról! 

Azoknak ajánlanám a Televíziós műsorkészítő mesterszakot, akik úgy érzik, hogy még mindig kíváncsiak, még mindig tanulni szeretnének valamit, vagy elmélyítenék az eddigi tudásuk. És azoknak, akik később tanítani is szeretnék, amit itt tanultak, én részben ezért is kezdtem bele. Teljesen el tudom képzelni, hogy idősebb koromban, ha már eleget láttam, egy szép napon én is átadhatom majd a tudásom az akkori generációnak.  

A tanáraim a példaképeim lettek és jó lenne egyszer ezt a dolgot visszaadni. A képzés során mindenki maga választja meg, mi az, amiben igazán szeretne fejlődni, így azt gondolom, hogy ott lehet hasznosítani az itt megszerzett tudást, ahová az évek alatt az energiát rakja az ember és részemről ez az operatőri ismeretek. 

Élmény a tanulás. Mert bár sok hasznos dolgot tanultam a filmes jogról is, vagy a művészettörténetről, mégis azok maradtak meg legjobban, amikben aktívan részt vehettem, amikhez élményeim köthetők, és amiben jól éreztem magam. :)  

Miért pont ezt a szakot választottad? 

Egy ideje tudtam, hogy a filmkészítéssel akarok foglalkozni, és olyan szakot sikerült találnom, ahol a szakmának minden részében kipróbálhattam magam.  

Milyen jó tanácsot adnál egy most felvételizőnek, mire figyeljen és mi alapján döntsön?  

Sok gyakorlással jutottam el oda, hogy évről évre fejlődni tudjak. Ugyanezt javasolnám mindenkinek, nincs olyan, hogy rossz kísérlet, csak a tanulság, hogy legközelebb mit csinálhatnánk jobban. 

A METU-n olyan tapasztalásoknak lehettem részese, amik sosem gondolt mértékben segítettek tanulni. Azt hiszem elmondhatom, hogy sokkal többet kaptam, mint amire számítottam. Egyetemi éveim alatt, kipróbálhattam magam színészként, íróként, rendezőként, operatőrként, vágóként, még hangmérnök is voltam. Olyan széles körben és sokszínűen gyarapíthattam a tudásom, ami szerintem egy hatalmas érték lesz számomra, a későbbi munkám során.  

Milyen oktató helyett mentor élményed van? 

Minden tanárom, mentorom más miatt a kedvencem. A filmes és TV-s tanáraimról is elmondható, hogy mikor elakadtunk vagy segítségre volt szükségünk, vagy bármiben kételkedtünk, akkor a rendelkezésünkre álltak, még munkaidőn túl is, ami számomra egy nagyon pozitív és új élmény volt. Azt hiszem, az elmúlt évek alatt bármikor fordulhattam bármelyikjükhöz a kérdéseimmel, és mindig, ha újak merülnek fel, tudom kihez kell fordulnom, nem hagynak válasz nélkül :) 

"Metropolitan. Az alkotóegyetem." Mit jelent ez számodra?  

Adott a felszerelés, adott az oktatási terv, a fokozatos felépítés, a folytonos gyakorlás. A feladatok rövidfilmek, irományok, folyton próbálkozunk, tervezünk, megvalósítunk, újat alkotunk. Nincs olyan hét, hogy ne lenne gyakorlati tapasztalatunk. Számomra ezt jelenti egy alkotó egyetem. 

Mit jelent számodra az alkotás szó?  

Sztorit írni, díszletet építeni, kamerát állítani. Legjobban a kamera mögött érzem magam, mikor az elképzelt világunk megjelenik egy kis keretben, amit mi hoztunk létre.  

Melyik a kedvenc helyed az egyetemen?  

A Rózsa utcai büfé és az életmentő melegszendvics, illetve a Rottenbiller utcai TV stúdió. 

A vírushelyzet miatt, idén sokkal nagyobb hangsúlyt kap az online tanulás. Repüljünk vissza kicsit az időben: meséld el röviden a METU-hoz kapcsolódó kedvenc offline élményedet! 

A dramaturgia és a színészvezetés órák voltak a legizgalmasabbak, ezeken az órákon számos olyan dolog ért, ami nagyban befolyásolta a világlátásomat, és segített a későbbi munkáim során is. De maguk a gyakorlatok is olyan élmények voltak, amit várok vissza. 

Pozitív tapasztalás számodra az online tanulás?  

Mindig azt kell nézni, hogy az adott helyzetből mit lehet kihozni és ehhez alkalmazkodni. Azt gondolom, nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, nem a kedvencem az online tanulás. A vágás óráim során például az sokat segített online, hogy ha akarom, az egyik monitoron az oktató munkamenetét látom, a másikon az enyém, és persze hallgatom az instrukciókat közben, ez nekem sokkal átláthatóbbá tette a dolgokat. A közösség viszont nagyon hiányzik, mert ha valaki METU-s, akkor ezt is nagyon szeretni fogja. 



Véleményed szerint ki a szakmád szuperhőse, kit tekintesz példaképednek?  

Gárdos Péter, aki sosem félt kimondani a véleményét egy-egy alkotásunkról, hanem abban is segített, hogy mit változtassunk rajta, hogy működjön. Az őszinteségével és végtelen türelmével, azzal, hogy küzdött értünk, és nem engedte, hogy elbagatellizáljuk a feladatainkat, nekem ő segített ezekkel a dolgokkal abban, hogy igazán nagy változásokat tudjak elérni. 

Milyennek képzeled a METU szuperhősét?  

Azért lettem operatőr, mert képekben látom a világot, viszont borzasztóan rajzolok, és a kamera segít elmesélni a történeteim. Biztosan narancssárga köpenye lenne, és segítene a hallgatóknak minden kérdésben, jelen lenne a gólyatáborokban és az ünnepségeken is. Beszédeket mondana, és segítene összetartani a közösséget. Kedves lenne, és ő is tudna teleportálni a campusok között. 

A METU szuperereje, hogy nem csak egy aspektusból közelíti meg a dolgokat, és nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a gyakorlatokat először megfelelő elméleti tudással alapozza meg. 

Mit tanultál meg itt az egyetemen, ami sokat jelent számodra?  

Hogy hogyan találjam fel magam a legváratlanabb szituációkban, hogyan alkalmazzam a tudásom, és hogyan álljak hozzá egy projekthez. 

Volt olyan nehéz pillanatod, amikor valakitől kaptál impulzust, ami átsegített rajta?  

Az osztálytársaim mindig segítettek, csapatként alkottunk, és bármennyire szoros volt egy határidő, vagy nehéz egy feladat, együtt mindig megoldottuk, és még jót is szórakoztunk közben. Nekem ezek a legszebb emlékek. 

Milyen alkotói utazásod volt a METU-n?  

Az egyetem elkezdése előtt is próbálkoztam rövidfilmekkel éveken át, viszont ott nem kaptam szakmai visszajelzést, és amíg autodidakta módon tanultam, nem is volt olyan mély a tudásom. Itt beledobtak a mély vízbe, de kaptunk hozzá karúszókat is, amit az úszás megtanulása után szép lassan levehettünk. Megtanultuk a gyorsúszást, a pillangót, a háton úszást, kb. ezzel a hasonlattal tudnám leírni az itteni alkotói utazásom :) 

Mi volt eddig a legmeghatározóbb élményed az egyetemen? 

Amikor rövidfilmet rendezhettem a Finn Filmfesztiválra, és életemben először, moziban játszották le a filmünket :) 

Melyik a kedvenc tantárgyad? 

Most már az Origó Filmstúdiós gyakorlatok a kedvenceim, mert ott bármit építhetünk a semmiből, és olyan történeteket, rövid filmeket készíthetünk, amiket csak szeretnénk.  

Hogy érzed, fogják segíteni az Budapesti Metropolitan Egyetemen töltött évek a karrierterveidet? 

Mindenképpen. Már nem érzem magam elveszettnek az információ tengerben, és ez az egyetem nélkül nem lenne így. 

Milyen egyetemi aktivitásokban vettél eddig részt? 

A közösségi rendezvényeken, gólyatáborban, a nagyköveti programban, a nyílt napokon, mindegyiken a barátaimmal vehettem részt és ez volt igazán szuper benne.  

Van-e olyan könyv, film, kiállítás, előadás, amit szívesen ajánlanál mások figyelmébe? 

A párhuzamos univerzumokról szóló könyveket szeretem mostanában, illetve azokat a filmeket, amelyek nem félnek elmesélni a saját történetüket, és nem feltétlen a nagyközönség számára készülnek. Az ízlése mindenkinek más, de én az eredeti történeteket szeretem. 

Mivel töltöd szívesen a szabadidődet? 

Szívesen gyakorlom a vágást, számomra ez olyan, mint egy szobor, mikor már igazán késznek tűnik, még akkor lehet elvégezni rajta a legkisebb, legfinomabb igazításokat! 

Mi a kedvenc zenei műfajod, zenekarod, előadód? 

Főleg filmzenéket hallgatok mostanában. Kicsit olyanok, mint egy könyv, az információ egy részét kapom meg belőle, és a többit a fejemben hozzáképzelhetem. 

Van-e olyan célod, amit a METU segített elérni?  

Célom volt a minél sokszínűbb és szerte ágazóbb tudás megszerzése. Azok a dolgok, amikben itt lehetett részem, nem is tudom, hol máshol érhettek volna. Itt tényleg minden voltam, és nem csak, mint operatőr dolgozhattam egy-egy projektben, ami a hosszútávú célom, hanem azt is megtapasztalhattam, milyen a kamera túloldalán lenni, vagy épp az utómunkában részt venni. Ugyan így az előkészítési folyamatokban és a tervező szakaszban, ezek mind izgalmas és hasznos tapasztalatok voltak :)