Kutattunk: a fiatalok nem hisznek az influencereknek
Manapság mindenhol influencereket látunk és hallunk, akik erősen befolyásolhatják véleményünket egy-egy döntéshozatal kapcsán. De tényleg hatással vannak ránk? Nos, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Marketing Műhely hallgatóinak kutatásából kiderült, hogy az Y- és Z-generációs fiatalok ma már jobban bíznak a közvetlen környezetükben, valamint az influencereket sem tekintik hiteles forrásnak.
A METU negyedik alkalommal készítette el saját hallgatói válaszain alapuló Metu-index nevű kutatását. A mostani kutatásban részben azt vizsgáltuk, hogy az Y- és Z-generációs hallgatók milyen forrásokból tájékozódnak, amikor döntést hoznak, illetve milyen tényezők befolyásolják őket a döntéshozatal során. És miért lehet fontos ez a kutatás? Nos, érdekesség, hogy az 1995 után született Z-generáció már a globális populáció 32%-át teszi ki, amely fontos ismérv lehet egy-egy vállalatnak a sikeres eladási stratégiák kialakításához.
A megkérdezett hallgatók többségét a családja, párja, ismerősei, illetve barátai befolyásolják a legjobban, ha döntést kell hozniuk, de sokuk bízik saját ítélőképességében is. A harmadik ipari forradalom idején nyilván már mindennek utána olvasunk az interneten, ugyanígy tesznek a megkérdezett hallgatóink is, akik gyakrabban olvasnak netes véleményeket a kérdéses témákban, valamint releváns információforrásnak tekintik egy-egy cég Facebook-, illetve weboldalát is. A hallgatói válaszokból az rajzolódott ki, hogy az influencerek ma már nem gyakorolnak hatást rájuk, a válaszadók mindössze egy százalékát sikerül csak meggyőzniük.
A kutatás másik célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen helyzetekben, mennyire megfontoltan döntenek a fiatalok. Amikor nem olyan magas a rizikófaktor és csupán néhány ezer forintos tétel megvásárlásáról van szó, viszonylag egyszerűen és gyorsan döntenek a diákok, míg egy drágább tételnél már komolyabban átgondolják döntésüket. Ugyanígy alaposabban informálódnak például ingatlanvásárlás, továbbtanulás és hitelfelvétel kapcsán is.
Az utazással, ruházkodással és divattal kapcsolatos döntések inkább érzelmi alapon születnek, míg a gépjármű, háztartási cikkek, illetve az elektronikai eszközök kiválasztása már racionális alapon történik. Élelmiszerek vásárlása esetében viszont egyformán hatnak rájuk érzelmi és racionális szempontok is.
A témában megjelent sajtóközlemény ITT olvasható
2019. 06. 21.Hírek

Új vezérigazgató a Budapesti Metropolitan Egyetem élén
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) új vezérigazgatót nevezett ki Wenczel Ri …

METU-s oktatónk alkotásait is kiállították New Yorkban
Ajkai Dávid, a METU Fotográfia szak oktatójának munkája is szerepelt a PHOTO COU …

Design for the common good
A Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari kara a házigazdája an …

Együttműködési megállapodás aláírása az ADA University-vel, Azerbajdzsán legnívósabb egyetemével
Azerbajdzsán egyik legfiatalabb, rendkívül innovatív és nemzetközileg legismerte …

Közgazdász nagyágyút igazolt a Budapesti Metropolitan Egyetem
Richard A. Werner professzor jelentős nemzetközi tudományos karriert tudhatnak m …

A Budapesti Metropolitan Egyetem együttműködési megállapodást kötött Kazahsztán vezető magánegyetemével
Együttműködési megállapodás aláírására került sor a Budapesti Metropolitan Egyet …

Tervezőgrafika mesterdiplomák az Octogon magazinban
Az OCTOGON online az elkövetkezendő időszakban sorra bemutatja a különböző egyet …

A Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójának animációs filmjét jelöli Magyarország az Oscar-díjra
Magyarország Gauder Áron, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatójának a Kojot n …
