Kutattunk: a fiatalok nem hisznek az influencereknek
Manapság mindenhol influencereket látunk és hallunk, akik erősen befolyásolhatják véleményünket egy-egy döntéshozatal kapcsán. De tényleg hatással vannak ránk? Nos, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Marketing Műhely hallgatóinak kutatásából kiderült, hogy az Y- és Z-generációs fiatalok ma már jobban bíznak a közvetlen környezetükben, valamint az influencereket sem tekintik hiteles forrásnak.
A METU negyedik alkalommal készítette el saját hallgatói válaszain alapuló Metu-index nevű kutatását. A mostani kutatásban részben azt vizsgáltuk, hogy az Y- és Z-generációs hallgatók milyen forrásokból tájékozódnak, amikor döntést hoznak, illetve milyen tényezők befolyásolják őket a döntéshozatal során. És miért lehet fontos ez a kutatás? Nos, érdekesség, hogy az 1995 után született Z-generáció már a globális populáció 32%-át teszi ki, amely fontos ismérv lehet egy-egy vállalatnak a sikeres eladási stratégiák kialakításához.
A megkérdezett hallgatók többségét a családja, párja, ismerősei, illetve barátai befolyásolják a legjobban, ha döntést kell hozniuk, de sokuk bízik saját ítélőképességében is. A harmadik ipari forradalom idején nyilván már mindennek utána olvasunk az interneten, ugyanígy tesznek a megkérdezett hallgatóink is, akik gyakrabban olvasnak netes véleményeket a kérdéses témákban, valamint releváns információforrásnak tekintik egy-egy cég Facebook-, illetve weboldalát is. A hallgatói válaszokból az rajzolódott ki, hogy az influencerek ma már nem gyakorolnak hatást rájuk, a válaszadók mindössze egy százalékát sikerül csak meggyőzniük.
A kutatás másik célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen helyzetekben, mennyire megfontoltan döntenek a fiatalok. Amikor nem olyan magas a rizikófaktor és csupán néhány ezer forintos tétel megvásárlásáról van szó, viszonylag egyszerűen és gyorsan döntenek a diákok, míg egy drágább tételnél már komolyabban átgondolják döntésüket. Ugyanígy alaposabban informálódnak például ingatlanvásárlás, továbbtanulás és hitelfelvétel kapcsán is.
Az utazással, ruházkodással és divattal kapcsolatos döntések inkább érzelmi alapon születnek, míg a gépjármű, háztartási cikkek, illetve az elektronikai eszközök kiválasztása már racionális alapon történik. Élelmiszerek vásárlása esetében viszont egyformán hatnak rájuk érzelmi és racionális szempontok is.
A témában megjelent sajtóközlemény ITT olvasható
2019. 06. 21.Hírek
A METU Ünnepélyesen Köszöntötte Nemzetközi Hallgatóit
Szeptember 26-án a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) különl …
Minden, amit a keresztféléves felvételiről, képzésekről tudni kell
Hogyan zajlik a keresztféléves jelentkezés? …
Új szempontból vizsgálja az építőipart a KSH
Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budape …
A METU kiadásában megjelent Új Munkaügyi Szemle idei 3. száma a HR szakma jövőbeli kihívásaira való felkészülést helyezi fókuszba
„A hazai munkaerőpiac turbulens változáson megy keresztü …
Október 6-ig látogatható Tóth Andrej oktatónk veszprémi kiállítása
Tóth Andrej tervezőgrafikus, képzőművész PLAKÁTOK - 20 év című kiállítása a vesz …
Az ökológia és a művészetek kapcsolatáról tartott konferenciát a METU
A METU Művészeti és Kreatívipari Kara 2024. szeptember 12-13-án, a Francia Intéz …
Első alkalommal csatlakozott a METU a Kutatók Éjszakájához
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) 2024-ben első alkalommal vett rés …
Újrahasznosítás és környezettudatosság a textiliparban
Workshop a Kutatók Éjszakáján a METU-nA textilipar a …