KÉPZÉSEKFELVÉTELI
Általános Felvételi eljárás
Felvételi Hírlevél
Felvételi kisokos
Általános Felvételi eljárás
Keresztféléves felvételi eljárás MERRE TOVÁBB? - Milyen képzést válasszak?
Miért érdemes diplomát szerezni?
Tudnivalók a hallgatói szerződésről
Jelentkezési tudnivalók Felvételi vizsga Pontszámítás Ponthatárok Felvételi Információs Iroda
GYIK
Mesterszakok kreditelismerési kérelmei
Osztályfőnököknek
MERRE TOVÁBB? - Milyen képzést válasszak?
Átjelentkezés, szakváltás
Szülőknek
Osztályfőnököknek
MIÉRT A METROPOLITAN?EGYETEMÜNKRŐL
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ
MŰVÉSZETI
KÉPZÉSEK TÁJÉKOZTATÓ
TOVÁBBTANULÁSI KISOKOS

GYIK

Kérdéseire a választ itt találja a lenti felsorolásban - kattintson a kérdésre!
01.
Az általános felvételi eljárásban hány helyre lehet beadni a jelentkezést, és hogyan lehet jelentkezni?
Az általános felvételi eljárásban a jelentkezők legfeljebb öt képzésre adhatnak be jelentkezést.
 
Jelentkezni hagyományos papír alapú jelentkezési lapon, illetve internetes e- felvételivel lehet.
02.
Az általános felvételi eljárásban mennyibe kerül a jelentkezés?

Az általános felvételi eljárásban a jelentkező legfeljebb öt képzésre jelentkezhet.

A felvételi eljárás alapdíja 9000 Ft. Ezért a díjért 3 képzés megjelölésére van lehetőség. Ha egy, kettő vagy három jelentkezési helyre pályázik a jelentkező, akkor egyaránt 9000 forintot kell befizetni.

Az alapdíjban benne foglalt 3 képzésen felül további jelentkezési helyekért jelentkezésenként 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetnie a felvételizőnek az alapdíjon felül.

03.
Milyen határidőkre, dátumokra figyeljek a szeptemberben induló képzésre való jelentkezés esetén?

Általános felvételi eljárás

  • Jelentkezési időszak kezdete:
    2016. december 22.
  • Jelentkezési határidő:
    2017. február 15.
  • A jelentkezés hitelesítésének határideje:
    2017. február 20.
  • Alap és Mesterszakos felvételi vizsgával kapcsolatos információk kihirdetése honlapon:
    2017. március 31.
  • Felvételi vizsgák ideje:
    2017. május-július.
  • Végső hiánypótlási és sorrend-módosítási határidő:
    2017. július 12.
  • Ponthatárok kihirdetése:
    2017. július 26.
  • Fellebbezés határideje: a besorolási döntéssel kapcsolatban: közlésétől számított 15 napon belül
04.
Hol szerezhetem be a jelentkezési lapot?
A jelentkezési lap beszerezhető a felvételi eljárások időszakában az Educatio Nonprofit Kft. által üzemeltetett ügyfélszolgálaton (1122 Budapest, Maros utca 19–21.), illetve az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.).
05.
Mi az, amit feltétlenül meg kell jelölnöm a jelentkezéskor?

A jelentkezési lapon mindenképpen meg kell jelölni, hogy:

  • a jelentkező az Egyetem melyik karára, szakjára, milyen képzési formá(k)ra, valamint, hogy államilag támogatott és/vagy költségtérítéses finanszírozási formára kéri felvételét;
  • milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.
06.
Milyen dokumentumok szükségesek a jelentkezéshez/ többletpontok igazolásához?
  • Alapképzésre és felsőfokú jelentkezés esetén: érettségi bizonyítvány, érettségi tanúsítvány, középiskolai bizonyítvány, nyelvvizsga bizonyítvány, egyéb többletpontra jogosító igazolás (OKJ vagy   technikus bizonyítvány, előnyben részesítés igazolása, versenyeredmények igazolása)
  • Mesterképzésre jelentkezés esetén: felsőfokú oklevél, nyelvvizsga bizonyítvány, többletpontra jogosító dokumentumok (nyelvvizsga bizonyítvány, versenyeredmény igazolása, szakmai gyakorlat igazolása, előnyben részesítés igazolása, publikáció, vagy lektorált szakkönyv bemutatása)
07.
Hogyan számítják a felvételi pontokat?

A pontszámításról részletes információ itt olvasható: http://www.metropolitan.hu/felveteli/27/pontszamitas.html

08.
Miben különbözik az e-felvételi a papír alapú jelentkezéstől?
Az E-felvételivel beadott jelentkezés teljesen egyenértékű a papír alapú jelentkezéssel.
Viszont az elektronikusan jelentkezőknek mindenféleképpen hitelesíteniük kell jelentkezésüket.
Erre 2 lehetőség van: megtehetik az Ügyfélkapu szolgáltatás segítségével, vagy az E-felvételiről letölthető és kinyomtatható hitelesítő adatlap elküldésével.
09.
Mely szakokon feltétele a jelentkezésnek az emelt szintű érettségi?

Társadalomtudományi képzési területen minden szakon, tehát a METU esetében a Kommunikáció és médiatudomány, illetve a Nemzetközi tanulmányok  alapképzési szakokra jelentkezőknek a felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni: angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalomismeret, történelem.

(Kivétel ez alól, aki nem a kétszintű érettségi rendszerben érettségizett és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.)

10.
Meg kell jelölnöm, ha a felvételi évében más felsőoktatási intézmény hallgatójaként jelentkezem?
Amennyiben a jelentkező a felvételi évében felsőoktatási intézmény hallgatója, úgy a jelentkezési lap egyéb közlendő rovatában fel kell tüntetnie az intézmény nevét, szakot, tagozatot és a finanszírozási formát.
11.
Hogyan tudom befizetni a felvételi eljárás díját?
Az eljárás díját a hagyományosan (papír alapon, postai úton) felvételizők a jelentkezési laphoz csatolt sárga csekk befizetésével, vagy banki átutalással teljesíthetik.
Az elektronikusan felvételizők folyószámláról banki átutalással, illetve dombornyomott, vagy virtuális bankkártyás fizetéssel az e-felvételiből elérhető internetes felületen fizethetik be.
12.
Mi a felvétel feltétele?
  • Alapképzésre és felsőfokú szakképzésre jelentkezés esetén: érettségi bizonyítvány, érettségi tanúsítvány, középiskolai bizonyítvány
  • Mesterképzésre jelentkezés esetén: felsőfokú oklevél
13.
Hogyan működik a szakváltás?

Amennyiben a METU-ra jársz, de úgy érzed, hogy a választott szak mégsem az, amire gondoltál és szeretnél váltani, akkor tanulmányaid során egyszer lehetőséged van arra, hogy intézményen belül szakváltási kérelmet nyújts be.

Az Egyetemen belüli szakváltoztatás engedélyezése iránti elektronikus kérelmet elsőéves hallgatók esetében a beiratkozási időszak végéig, felsőbb éves hallgatók esetében legkésőbb az adott félévet megelőzően augusztus 10-ig, illetve január 10-ig lehet benyújtani a tanulmányi igazgatónak a Modulo elektronikus ügyintézési rendszeren keresztül.

A szakváltás pontos feltételeiről és tudnivalóiról érdeklődj a Hallgatói Információs és Szolgáltató Irodánál

14.
Hogyan működik a munkarendváltás?

Úgy alakult, hogy mégsem tudod nappalin végezni a képzést, amire jársz, és szeretnéd inkább levelezőn folytatni? Vagy éppen fordítva? Akkor lehetőséged van arra, hogy intézményen belül munkarendváltási kérelmet nyújts be.

Alapfeltétel, hogy költségtérítéses képzésben részt vevő nappali munkarendű hallgató abban az esetben válthat munkarendet, ha legfeljebb 4 lezárt félévvel rendelkezik, levelező munkarendű hallgatók esetében ez 2 lezárt félév.

A munkarendváltás engedélyezése iránti elektronikus kérelmet elsőéves hallgatók esetében a beiratkozási időszak végéig, felsőbb éves hallgatók esetében legkésőbb az adott félévet megelőzően augusztus 10-ig, illetve január 10-ig lehet benyújtani a tanulmányi igazgatónak a Modulo elektronikus ügyintézési rendszeren keresztül.

A munkarendváltás pontos feltételeiről és tudnivalóiról érdeklődj a Hallgatói Információs és Szolgáltató Irodánál!

15.
Milyen lehetőségeim vannak a tandíj finanszírozásával kapcsolatban?

Az alábbi linken részletesen elolvashatod, hogy milyen lehetőségeid vannak:

http://www.metropolitan.hu/felveteli/165/tandij-finanszirozasi-lehetosegek.html

16.
Mit tartalmaz a költségtérítési díj, milyen egyéb költségekre számíthatok ezen kívül?

A féléves költségtérítési díj magában foglalja:

  • a kommunikációs képességeket, egyéni kompetenciákat és kreatív gondolkodást fejlesztő tréningsorozatot,
  • a nyelvoktatást,
  • a KarrierCentrum szolgáltatásait (pl. egyéni karrier tanácsadás, szakmai gyakorlat- és állásközvetítés, szakmai programok),
  • a tanulmányi tanácsadást,
  • az életviteli tanácsadást,
  • könyvtár és könyvtári alapszolgáltatások igénybe vételét,
  • laboratóriumok, számítástechnikai létesítmények használatát,
  • valamint a képzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadását (ide nem értve a tantárgyi tematika kiadását),
  • az előadások,  szemináriumok,  tréningek, konzultációk, gyakorlati foglalkozások legfeljebb egy alkalommal történő felvételét (kivéve a tárgy oktatásszervezésének költségét),
  • a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlését (kivéve az utóvizsga-jelentkezés különeljárási díját).


A féléves költségtérítési díj nem tartalmazza a könyvek, jegyzetek árát, hiszen ezek különböző forrásokból szerezhetők be, ennek megfelelően áruk is változó, valamint hozzáférhetőek Az Egyetem könyvtáraiban.
Emellett 2012 szeptemberétől a hallgatók számára elektronikusan is elérhetők a METU által kiadott jegyzetek. Ehhez egyszeri 5000 Ft-ot kell befizetned, és így a képzés teljes ideje alatt hozzáférhetsz valamennyi, a METU által kiadott jegyzethez.

A féléves költségtérítési díjon felül félévente fizetendő egy 5000 Ft-os egyéb szolgáltatási díj, amely jelenleg az alábbiakat tartalmazza (a szolgáltatásokat folyamatosan bővítjük):

  • SMS küldés a hallgató által megadott mobil-telefonszámra a legfontosabb tanulmányokat érintő változásokról (folyamatosan)
  • Az Egyetem területén korlátlan wifi-használat
  • BKF-es hallgatói e-mail postafiók önálló e-mail címmel
  • kedvezményes fénymásolás, szkennelés és nyomtatás

A fenti költségeken felül az egyetem szabályzataiban meghatározott kötelezettségek elmulasztásáért, vagy késedelmes teljesítéséért kell ún. különeljárási díjat fizetni, illetve bizonyos szolgáltatások térítési díj megfizetése mellett vehetők igénybe (sikertelen vizsgák megismétlése, a kötelező,  illetve az Egyetem által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvett kreditek).

17.
Miért érdemes diplomát szerezni?
Az utóbbi években a diploma más értéket képvisel, más szerepet lát el, mint 20-30 évvel ezelőtt. Az akkori elitoktatásnak köszönhetően kevesek kiváltsága volt a diploma, ezzel szemben ma sokkal könnyebb bejutni a felsőoktatásba és ott végzettséget szerezni. A változást sokan, sokféleképpen ítélik meg, egy biztos azonban: a témával foglalkozó kutatásokból továbbra is egyértelműen kirajzolódik a diplomával rendelkezők helyzeti előnye az élet sok területén.

1. Diplomával magasabb a fizetés

A felsőfokú végzettségű munkavállalók például lényegesen jobb kereseti viszonyokkal rendelkeznek, mint a középfokú érettségivel rendelkező társaik. A fizetések közti különbségek aránya az összes OECD-ország közül nálunk a legnagyobb. Az egyetemet végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, a főiskolai diplomások pedig átlagosan hetvenezer forinttal kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek. Eközben egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál Olaszországban, durván a felével többet Ausztriában és Németországban, háromnegyedével Portugáliában.

Természetesen az egyes képzési területen végzettek más-más jövedelemre számíthatnak - az informatikusok, mérnökök, gazdasági szakemberek átlagjövedelme meghaladja néhány más terület dolgozóinak bérét, de megfelelő kiegészítő képzettségekkel a nem klasszikus sikerszakmák diplomásai is megalapozhatják sikeres munkaerő-piaci pályafutásukat. A versenyszférában a jövedelmi mutatók az első tíz-tizenöt munkával töltött évben meredeken ívelnek felfelé. Az érdekes jelenség hátterében a fiatal diplomások tipikus karrierútja húzódik meg - negyvenes éveik elejére a megfelelő tudással és képességekkel rendelkező felsőfokú végzettségűek jelentős része vezetői vagy középvezetői beosztásokat érhet el, és közepesen magas vagy éppenséggel kifejezetten magas szinten stabilizálódhat keresete.

2. Diplomával biztosabb az elhelyezkedés

Az egyre nagyobb számú felsőoktatási hallgató és végzett diplomás pályakezdő láttán sokan elbizonytalanodnak, hogy szüksége van-e a magyar munkaerőpiacnak ennyi diplomás fiatalra. Néhányan azt hangsúlyozzák, hogy hazánkban diplomás túltermelés folyik. Kétségtelen, hogy vannak olyan szakmák, ahol több végzett diplomás van, mint ahányan az adott szakmában el tudnak helyezkedni. Ennek köszönhetően egyre több diplomás helyezkedik el az eredeti végzettségétől távolabb eső szakmákban. Ez azonban nem minden esetben tragédia, sőt. Csak egy példa: gyakori eset, hogy egy német, angol vagy francia tanári diplomával valaki a pedagógusi pálya helyett „kénytelen" egy ismeretlen területtel foglalkozó nemzetközi céghez „igazolni", ahol viszont a fizetések jóval magasabbak, mint a közoktatásban.

Az említett okok miatt a diplomás pályakezdők körében sokkal kisebb arányban van jelen a munkanélküliség, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. Konkrét számokról szólva az okleveles pályakezdők munkanélküliségi rátája a teljes népességre vetítve 2-3 százalék, míg az alacsonyabb végzettségűek esetében ez 8 százalék.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar munkaerőpiac évek óta több területen is diplomás szakemberhiánnyal küzd. Az informatikus-hallgatók legjobbjai gyakran már az iskolapadból elkelnek, de a műszaki végzettségű fiatalok: a gépész- és villamosmérnökök, az építészek és az építőmérnökök is biztos elhelyezkedéssel és kiváló fizetési viszonyokkal számolhatnak. Nagy a kereslet a jól képzett gazdasági szakemberek iránt is.

Persze senki sem ringathatja magát abba a hitbe, hogy a kezében tartott diploma már önmagában álmai állásába, a munkaerőpiac legfelsőbb régióiba repíti őt. A diplomával rendelkezők száma az utóbbi években erőteljesen megnövekedett és ez kiélezettebb versenyszituációt teremtett az állásokért folytatott harcban. A cégek több jelentkező között válogathatnak, tehát igényeiket is emelhetik - a végzettséget igazoló papír egyre ritkábban elég a sikerhez. Az elhelyezkedés legfőbb sarokköve az idegen nyelvtudás - a munkáltatók legáltalánosabban az angol nyelvismeretet várják el, de a különlegesebb nyelven beszélők is jó eséllyel bízhatnak akár speciálisabb munkakörökhöz kötődő magas presztízsű állások elnyerésében.

3. A diplomások tovább élnek

Érdekes információ, hogy statisztikailag egyértelműen kimutatható: a diplomások általában hosszabb életet élnek, mint azok, akik nem rendelkeznek diplomával. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet nemrégiben közölt tanulmánya szerint jelentős összefüggés van az iskolai végzettség és a várható élettartam között. A 2000-2004 között a 30 éves felsőfokú végzettségűek várható élettartama a férfiak esetében 78 év, míg a nők esetében több mint 82 év. Ugyanakkor a 8 általánossal nem rendelkezők esetében ugyanez a férfiaknál 62 év, míg a nőknél 72 év, azaz 16-20 év különbség van a várható élettartamot tekintve a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek között.

4. A diploma presztízse

A diploma értéke, megítélése sokat változott az utóbbi időben, ennek ellenére bátran ki lehet jelenteni, hogy a diplomának továbbra is komoly presztízse van. A diploma megszerzéséhez vezető úton - az előadásokon, a vizsgákon és a szakdolgozatírás közben - a hallgató olyan tudásra tehet szert, mellyel kiemelkedhet a hasonló képzést nem végző kortársai közül. Ráadásul az elmélyülés egy adott szakterületen az élet egyéb területen felhasználható tudást is ad. Ez lehet a magyarázata annak az általános jelenségnek is, hogy a diplomások sok esetben válnak a társadalom, a kisebb-nagyobb közösségek meghatározó embereivé. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a diplomások egy kiválasztott kisebbsége képezi majd a hazai tudomány és értelmiség színe-javát is.

5. A tanulás hasznos tevékenység

Végül van egy pofonegyszerű érv a továbbtanulás mellett: a tanulás alapvetően hasznos emberi tevékenység. A felsőoktatásban szerzett ismeretek olyan szellemi táplálékot nyújtanak a hallgatók számára, mely egész életüket befolyásolhatja. A felsőoktatás sok lehetőséget kínál, minden korosztály megtalálhatja a maga igényeinek és vágyainak megfelelő szakot, képzésformát.

Az egyetemek és főiskolák nem csak a frissen érettségizettek számára lehetnek vonzóak. A felsőoktatás szakmai alapozás után és alatt is várja a hallgatókat. A munkaadók többsége is örömmel veszi, ha az alkalmazottak továbbtanulásra adják a fejüket. Ennek keretet adhat az Európai Unió sokat hangoztatott irányelve, az ún. „élethosszig tartó tanulás" (life-long learning) is, melynek keretében arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy ne csak fiatalon fejlesszék tudásukat, hanem folyamatosan, életük bármelyik szakaszában legyenek nyitottak a tanulásra.
 
Forrás: felvi.hu
18.
Mi az a hallgatói szerződés? Mit kell tudni róla?
2013. június 1-jétől módosultak az állami ösztöndíj feltételei. Csökkent a kötelező hazai munkaviszony ideje, bővült a mentesítések köre, valamint a szerződés helyett nyilatkozatot tesznek szeptemberben az ösztöndíjas hallgatók.
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hallgatói ösztöndíjszerződéseket érintő változásai visszamenőleg vonatkoznak a 2012 őszén és 2013 tavaszán beiratkozott (rész)ösztöndíjas hallgatókra.
 
2013 szeptemberében az ösztöndíjas hallgatók a beiratkozáskor az egyetemen vagy főiskolán nem szerződést írnak alá, hanem nyilatkoznak, amellyel vállalják az ezzel járó kötelezettségeket. A korábbi szerződésekhez képest változás, hogy az oklevél megszerzését követő 20 éven belül a (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk a végzett hallgatóknak. Egy hallgatói félév 5 hónapnak, hozzávetőlegesen 150 napnak felel meg, ami pl. egy 6 féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt* jelent.

Amennyiben az oklevél megszerzését követő 20 év alatt valaki nem dolgozik kellő időtartamot, a már „ledolgozott" napokkal csökkentett ösztöndíjnak az évente a KSH által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összegét kell visszafizetnie.
Vegyünk ismét a fenti példát: Egy 6 féléves ösztöndíjas képzés esetében 900 napot kell a képzést követő 20 évben hazai munkaviszonyban töltenie a volt hallgatónak. Ha ebből pl. csak 500 napot volt hazai munkaviszonya a volt hallgatónak, akkor csak a fennmaradó 400 napra arányosan eső ösztöndíjösszeget (a fenti fogysztóiár-növekedés mértékével növelten) kell visszafizetnie.

A KSH által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértéke minden évben csak a fennmaradó („még le nem dolgozott") összeg értékét növeli, amiről évente értesítést küld az érintettnek a nyilvántartó hatóság.

A kötelező munkaviszony ideje mellett változott a kötelezettségek alóli mentesítések jogköre is. Ezentúl, ha egy hallgató megkezdi tanulmányait, azaz aktív hallgatói jogviszonyban tanul, de később úgy dönt, nem folytatja azt, az alábbi esetekben mentesülhet a visszafizetési kötelezettség alól:

  • alap- és mesterképzéseken, felsőoktatási szakképzésen egy aktív félévig,
  • osztatlan mesterképzéseken két aktív félévig folytatott, majd megszakított tanulmányok esetén.


Amennyiben a hallgató ennél hosszabb időt tölt aktív ösztöndíjas képzésen, úgy a fentebb leírt felmentés lehetőségével nem élhet.

Szintén a június 1-jei módosítások tartalmazzák azt a kitétel, miszerint, ha a hallgató a megszabott időn (a képzési idő másfélszerese) túl szerzi meg oklevelét, vagy egyáltalán nem szerez oklevelet, a törvény értelmében kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát* vegyék figyelembe.

Az új szabályok azokra az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókra is vonatkoznak, akik 2012 őszén vagy 2013 tavaszán írták alá az ösztöndíjszerződést. Esetükben a szerződéseket ugyanolyan jognyilatkozatnak kell tekinteni, mint amelyet az ősztől beiratkozó hallgatók tesznek.

*A hazai munkaviszony fogalmába a jövőben beletartozik pl. az őstermelői tevékenység, a megbízási szerződés alapján folytatott személyes munkavégzés, amennyiben az e tevékenységéből származó, havi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói és társas vállalkozói tevékenység is.


Forrás: www.felvi.hu
19.
Mik a legfontosabb információk az új típusú diákhitellel, a Diákhitel2-vel kapcsolatban?

Az állam 2012 szeptemberétől bevezeti a Diákhitel2-t kifejezetten a költségtérítés finanszírozás céljából. Az alábbiak jellemzik a Diákhitel2-t:

  • állami részösztöndíjas, valamint önköltséges hallgatók vehetik fel kizárólag a költségtérítés fedezésére maximum 10 szemeszteren keresztül
  • a felvehető összeg a költségtérítés teljes fedezésére elegendő, a költségtérítési díj összegével megegyezik a felvehető hitel összege
  • nagyon alacsony, 2%-os kamat
  • nem kell azonnal törleszteni – a Diákhitelhez hasonlóan csak a hallgatói jogviszony megszűnése utáni 4. hónapban kell megkezdeni a törlesztést
  • jövedelemarányos törlesztés: a felvett összegtől függően a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő évben a bruttó minimálbér 4%-a a törlesztendő összeg, a harmadik évtől a törlesztő számításnak alapja a két évvel korábbi bruttó jövedelem legalább 4%-a (A felvett összeg függvényében – bizonyos esetekben - magasabb is lehet).
  • korlátlanul előtörleszthető, a hitel futamideje alatt bármikor lehetséges az előtörlesztés, korlátlanul és külön költségek nélkül
  • nincsen hitelbírálat: a hitel igényléséhez nem kell jövedelem, nem kell kezes, sem egyéb fedezet

Az egyéb költségek finanszírozására továbbra is igénybe vehető a szabadon felhasználható Diákhitel.

20.
Költségtérítéses képzés esetén van lehetőségem részletfizetésre?
Lehetőséged van arra, hogy a féléves tandíjat két részletben fizesd be. Részletfizetés esetén a bejelentkezés napjáig a költségtérítés felét és az egyéb szolgáltatások díját kell megfizetni. A költségtérítés második felének kifizetését a vizsgára történő jelentkezés első napjáig kell teljesíteni.
21.
Diákhitelből lehet fizetni a költségtérítés díját?
Igen lehetséges, kétfajta diákhitel létezik: a korábbiról lentebb talál információkat; az új típusúról, a Diákhitel2-ről pedig az alábbi linken: http://www.metropolitan.hu/felveteli/165/tandij-finanszirozasi-lehetosegek.html
A diákhiteles hallgatók az igényelt Diákhitel-összeg egy írásbeli megállapodásban rögzített részét, vagy az egészet közvetlenül felsőoktatási intézményük számlájára utaltathatják. Az átutalt összeget az intézmény kizárólag a költségtérítés kiegyenlítésére fordíthatja (tehát az extra szolgáltatások díjára nem, ezt külön be kell fizetni). Ilyenkor az intézmény megelőlegezi a hallgató beiratkozott státuszát, mintha a félév kezdetekor befizette volna a költségtérítést.
Az engedményezés menete a következő:
  • Ha még nincs diákhitel igénylése, akkor indítsa el azt postán vagy egy Ön által választott bankfiókban.
  • Ezután az ETR-ből töltse le az engedményezési űrlapot, vagy beszerezheti személyesen is a Hallgatói Információs Irodában.
  • Töltse ki az űrlapot 3 példányban, és adja le a Hallgatói Információs Irodában. Leadáskor az adatlap valamennyi példányát, az Ön személyazonosságát, valamint a Diákhitel szerződés számát (szerződés vagy egyenlegértesítő alapján) ellenőrzik.
  • Ezután mindkét fél aláírja az adatlapokat. A dokumentum három példányából egy a hallgatóé, egy az Egyetemet, egy pedig a Diákhitel Központot illeti meg.
  • Figyeljen arra, hogy az engedményezett összeg lehetőség szerint érje el, de ne haladja meg a költségtérítés összegét. Ha a féléves hitelösszege magasabb az engedményezett összegnél, akkor a különbözetet a Diákhitel Központ az engedményezés teljesítésével egyidejűleg az Ön bankszámlájára utalja.
Amennyiben az engedményezett összeg nem éri el a költségtérítés összegét, a fennmaradó összeget a vizsgajelentkezési időszakig be kell fizetnie az Egyetem számlájára.

FONTOS, hogy az engedményezett összegnek el kell érnie legalább a költségtérítés összegének 50%-át!
A diákhitel felhasználásával, októberben a hallgató költségtérítését jóváírja az Egyetem. Eddig az időpontig Az Egyetem megelőlegezi a beiratkozott hallgatói státuszt.
22.
Mennyi volt az előző évi ponthatár?

Az alábbi linken megtekinthetők az előző évi ponthatárok: http://www.metropolitan.hu/felveteli/101/ponthatarok.html

23.
Hogyan segíti Az Egyetem a levelező tagozatos hallgatókat?
A levelező munkarendű képzésben a tanórákra tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapokon kerül sor. Az oktatás és konzultáció szombati napokon, a vizsgák lehetőség szerint péntek délutáni és szombati időpontokban vannak, továbbá a vizsgaterhelés csökkentésére negyedéves vizsgalehetőséget biztosítunk.
Elektronikus rendszerből letölthető előadás anyagok, segédanyagok, a rendszeren keresztül leadható feladatok, dolgozatok is segítik levelezős hallgatóinkat és tanulmányi szolgáltatásaink a szombati konzultációs napokon is igénybe vehetőek: tanulmányi ügyintézés, könyvtár, jegyzetbolt, fénymásoló, számítógép használat, konzultációs lehetőség a levelező tagozat vezetőjével.
24.
Van az egyetemnek kollégiuma?
Az Egyetemnek önálló kollégiuma egyelőre nincsen, de néhány közeli kollégiumban adott esetben fogadni tudják hallgatóinkat. Amennyiben ír egy levelet ezügyben a felveteli@bkf.hu emailcímre, akkor megkaphatja ezen kollégiumok listáját. A Hallgatói Önkormányzat munkatársai segítséget nyújtanak abban, hogy a BKF-es hallgatók albérletet, illetve bérlőtársat találjanak.
25.
Milyen nyelvtanulási lehetőségek vannak?

A BKF-en a nyelvtanulás az oktatási program részét képezi. Nyelvi alapozó tárgyaink az igényekhez igazodva több szinten folynak angol, francia, kínai, német, olasz, orosz és spanyol nyelven.
Az idegen nyelvű szaktárgyak a szakmai ismeretkörök idegen nyelven történő elsajátítását szolgálják. Szakmai tárgyainkat az angol mellett más idegen nyelveken is meghirdetjük.
Hallgatóink házon belül szerezhetnek Euro, Euro Pro, TOEIC és KITEX nyelvvizsgákat is.

A nyelvtanulással kapcsolatban részletes információkat ITT olvashatsz.

26.
Mivel/ hogyan segíti a BKF a hallgatók elhelyezkedését?

A karrierépítés már a felsőoktatásban töltött első nappal elkezdődik. A hallgatóinknak ehez számtalan lehetőséget biztosítunk, mellyel előnyöket szerezhetnek a munkaerőpiacra való kilépéskor. A karrierépítés sokrétű. Hallgatóink felvehetik a megfelelő tantárgyakat, lehetőségük van részt venni szakmai munkában már az Egyetemen, nyelvet tanulhatnak és nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek nyelvi programunk és nemzetközi kapcsolataink révén.

 A karrierépítésben segít a BKF KarrierCentruma, mely tréningprogramjával, tanácsadásaival és más segítségnyújtó szolgáltatásaival megteremti egy sikeres karrier lehetőségét.

Szoros kapcsolatot tartunk a munkaerőpiaccal, így az ő és volt hallgatóink visszajelzése alapján alakítjuk a karrierépítési programunkat. A legfontosabb munkáltatói elvárások a pályakezdőkkel szemben a dolgozni akarás, a kommunikációs készség, a problémamegoldó képesség, csapatmunkára való alkalmasság, önállóság, tanulási hajlandóság és persze a nyelvismeret. A BKF minden lehetőséget megad, hogy hallgatóink megfeleljenek a fenti követelményeknek.

27.
Hogyan működik a tantárgyfelmentés/ kreditelismerés?

Tantárgyfelmentésre abban az esetben kerülhet sor, ha a Kreditátviteli Bizottság a más intézményben, tudományos diákköri konferencián vagy más tudományos konferencián bizonyítvánnyal, oklevéllel vagy más módon teljesített – kreditet nem eredményező – ismeretanyag vagy tudományos teljesítmény elvégzése/elérése alapján mentesíti az érintett hallgatót meghatározott tantárgy(ak) elvégzése alól.
A hallgató az idegen nyelvi tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól kérelmére indokolt esetben felmenthető, különösen ha a képzési és kimeneti követelményekben szabályozott fokú és típusú államilag elismert szaknyelvi nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.
Tantárgyfelmentés engedélyezése esetén a hallgató részére az ETR-ben a tantárgy alóli felmentés tényét a Tanulmányi Hivatal munkatársai rögzítik, egyúttal 5 (jeles) érdemjegyet visznek be az ETR-be.
A tantárgyfelmentésre irányuló kérelem szabályaira a továbbiakban a tantárgyelismerésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felmentés megadásával a fizetendő költségtérítés összegéből visszatérítés nem kérhető.

Tantárgyelismerésre abban az esetben kerülhet sor, ha a Kreditátviteli Bizottság a más intézményben teljesített – kreditet eredményező – ismeretanyag elsajátítása alapján elismeri a teljesített tantárgy elvégzését az érintett hallgató részére.

A tantárgyelismerésre sor kerülhet:
a) felvételi/átvételi/szakváltási/munkarendváltási döntéssel egyidejűleg a másik intézményben/szakon/munkarendben teljesített ismeretanyag-csoport elismerése esetén;
b) áthallgatás, részképzés vagy párhuzamos képzés esetén félévente egy alkalommal leadott tantárgy-elismerési kérelem alapján másik intézményben/szakon/munkarendben teljesített ismeretanyag-csoport elismerése esetén
legfeljebb azonban az érintett szak Egyetem által meghatározott mintatanterve alapján az összes kreditek 25%-ának mértékéig.

A képzési szintek közötti tantárgy-elismerés szabályai:
a) A felnőttképzésben szerzett ismeretkörök esetében meg kell vizsgálni, hogy vannak-e bizonyíthatóan elsajátított korábbi ismeretek, amelyek 75 %-os átfedés esetén kredittel elismerhetők.
b) Az Egyetemen és a vele megállapodást kötött szakközépiskolákban felsőfokú szakképzésben végzett hallgatók esetében legalább 30, de legfeljebb 40 kreditet, a közép- vagy emeltszintű szakképzésben végzettek esetében legfeljebb 15 kredit értéknek megfelelő tantárgya(ka)t ismer el Az Egyetem a Kreditátviteli Bizottság által alkalmazott ekvivalencia táblázat alapján.
c) Ha Az Egyetem és más felsőoktatási intézmény között van olyan megállapodás, amely alapképzés esetén a tantárgyak kölcsönös vagy egyoldalú elismerésére vonatkozik, a megállapodás irányadó a kredit, illetve a tantárgyak elismerése tekintetében. Az ilyen elismerésre vonatkozó megállapodásokat a hallgatók számára a Hallgatói Információs és Szolgáltató Iroda az Egyetemen történő szokásos közzététel útján kihirdeti.
d) Amennyiben nem készült a c) pontban meghatározott megállapodás, más felsőoktatási intézményben szerzett kredit elismeréséről, a Bizottság saját hatáskörben dönt. A más felsőoktatási intézményben teljesített tantárgy, legalább 75%-os ismeretanyag egyezése esetén – melyet kizárólag tantárgyi tematika alapján, vagy szakirányú diploma megléte esetén lehet megítélni –, annyi kredittel ismerhető el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek.
e) Az Egyetemen régi típusú képzésben teljesített kreditek meghatározott része Az Egyetem által meghatározott ekvivalencia táblázat alapján automatikusan elismerhetők.

Az a)-b) pontban meghatározott esetekben a tantárgy-elismerési kérelmet az átvételi kérelemmel együtt kell benyújtani a Tanulmányi Igazgatónak. A Kreditátviteli Bizottság a kérdésben 15 napon belül hozza meg döntését. A tárgy és a kreditbeszámítás, valamint az ezen alapuló tárgyelismerés a Bizottság határozatával válik jogerőssé. A határozatban meg kell jelölni a kiváltott tárgy vizsgaeredményét és kreditértékét. A határozatot Bizottság a Hallgatói Információs és Szolgáltató Irodán keresztül a hallgató tudomására hozza.
A tantárgy-elismerési kérelmet az adott félévet megelőzően szeptember 15. napjáig, illetve február 15. napjáig kell benyújtani elektronikus kérelem formájában.
A tantárgy-elismerési kérelem elbírálásáig a hallgatóknak a kérelemben érintett tantárgyak foglalkozásait kötelesek látogatni és a folyamatban lévő tanulmányi kötelezettségek teljesítésére is kötelesek.
A tantárgy-elismerési kérelem elbírálásánál öt (5) évnél régebbi teljesítést nem lehet figyelembe venni. Ettől a rendelkezéstől a Kreditátviteli Bizottság külön indoklás alapján eltérhet.

A hallgató részére a beiratkozást tantárgyelismerés esetén 30 kreditenként egy félév jóváírásával lehet engedélyezni. A további krediteket a hallgató részére el kell ismerni, de további félévre történő beiratkozást a további kreditszámra engedni nem lehet. Ezt a rendelkezést az alábbiak szerint kell alkalmazni:
a) Amennyiben a képzési időnek megfelelő számú félévet vagy ennél többet vesz részt a képzésben a hallgató, a részére az abszolutórium megszerzését követően át kell utalni az aktuális féléves költségtérítésnek megfelelő összeget;
b) Amennyiben a képzési időnél kevesebb idő alatt szerzi meg a hallgató az abszolutóriumát, nem kell kifizetnie az Egyetemnek az elfogadott 30 kreditenként egy félévre jutó költségtérítés összegét.

Az adott félévre elfogadott tantárgy vizsgaeredménye és kreditje az adott félév összes kreditjébe beszámít, az elismert krediteket az elismerés félévében kell az ETR-ben nyilvántartani.

A tantárgyelismeréssel érintett tantárgyak kreditjeit Az Egyetem mintatantervében szereplő kreditértékre átszámítva kell a kreditgyűjtésnél figyelembe venni.

 

 

28.
Hogyan működik a képzésihely-változtatás?
Képzésihely-változtatásra azonos szakok és munkarendek között van lehetőség. Eltérő szak esetén a képzésihely-változtatásra irányuló kérelem mellett szakváltoztatási, eltérő munkarend esetén munkarend-változtatási kérelmet is be kell nyújtani.

Az Egyetemen belüli képzésihely-változtatás engedélyezése iránti elektronikus kérelmet legkésőbb az adott félévet megelőzően augusztus 20-ig, illetve január 20-ig lehet benyújtani a tanulmányi igazgatónak. A képzésihely-változtatás kérelemhez csatolni kell a képzésihely-változtatás kérelem benyújtásához kapcsolódó – a HK Függelékében meghatározott – szolgáltatási díj befizetésének igazolását is. Ennek hiányában a képzésihely-változtatási kérelmet el kell utasítani.

Képzésihely-változtatás esetén a már megszerzett kreditek elismertethetőek az új képzési helyen folyó képzés előírásainak teljesítésére.

Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató abban az esetben válthat képzési helyet, ha vállalja a képzésihely-váltással a költségtérítés-fizetési kötelezettséget is.
Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató abban az esetben válthat képzési helyet, ha
a) legalább 3,00-as kreditátlaggal és
b) legfeljebb 2 lezárt félévvel rendelkezik.

A képzésihely-változtatásról a tanulmányi igazgató az alábbi szempontok alapján dönt:
a) Államilag támogatott hallgató képzésihely-változtatási kérelme kizárólag költségtérítéses képzési formára engedélyezhető.
b) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató képzésihely-változtatási kérelme abban az esetben engedélyezhető, ha a hallgató írásbeli nyilatkozatában vállalja a kérelmezett képzési helyen fizetendő költségtérítés megfizetését.

Képzésihely-változtatásra a hallgatónak egyetemi tanulmányai alatt csak egyszer van lehetősége.

A képzésihely-váltási kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a képzésihely-váltási kérelem benyújtásához kapcsolódó – a HK Függelékében meghatározott – szolgáltatási díj befizetésének igazolását is. Ennek hiányában a képzésihely-váltási kérelmet el kell utasítani.
29.
Hogyan tudok átjelentkezni másik intézményből?

Amennyiben más felsőoktatási intézményből szeretnél átjelentkezni a METU-ra, akkor az ITT letölthető átvételi kérelmet kell benyújtanod a Hallgatói Információs és Szolgáltató Irodában az adott félévet megelőzően augusztus 11-ig, illetve január 19-ig.

A kérelem tartalmazza az elbíráláshoz szükséges benyújtandó dokumentumok listáját is.

Kérjük, hogy figyelmesen olvasd át és minden szükséges dokumentumot hozz magaddal!

30.
Kik jelentkezhetnek pótfelvételin?
Pótfelvételi eljárásban csak és kizárólag azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt sehova, vagy nem jelentkeztek sehova.
31.
A pótfelvételi eljárásban is korlátlan számú helyre lehet jelentkezni?
Nem, a pótfelvételi eljárásban egyetlen intézmény egyetlen képzésére lehet benyújtani jelentkezést, és csak azok nyújthatnak be jelentkezést, akik az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek sehova, vagy nem nyertek felvételt sehova.
32.
Mennyi a pótfelvételi jelentkezés díja?
A pótfelvételi eljárás alapdíja 5000 Ft, amiért egyetlen képzés megjelölésére van lehetőség.
Az elektronikusan felvételizők folyószámláról banki átutalással, illetve dombornyomott, vagy virtuális bankkártyás fizetéssel az e-felvételiből elérhető internetes felületen fizethetik be.
33.
Ha engem az általános felvételi eljárásban felvettek egy helyre, de már nem szeretnék odamenni, akkor beadhatok valahova pótfelvételi jelentkezést?
Nem, ha valahova már felvételt nyert, akkor a pótfelvételi eljárás során már nem adhat be jelentkezést.
FELVÉTELI IRODA
Infó vonal: 06-1-273-2419
E-mail: felveteli@metropolitan.hu

METROPOLITAN YOUTUBE CSATORNA


Kérdésed van?
Üzenj nekünk!